Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Immunrendszerünk sejtjei folyamatosan vizsgálják szervezetünk minden részét, hogy a kórokozók és idegen anyagok hatásaitól megvédjen bennünket. Életmódunkkal, táplálkozásunkkal, döntéseinkkel ezeket a folyamatokat segíthetjük vagy hátráltathatjuk.

Immunrendszerünk fontos részét képezik azok a hasznos baktériumok, amelyek a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkednek el. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal szembeni védőgátjaként funkcionál, így táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké.

Immunrendszerünk védekező képességét nagyban gátolja az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a finomított szénhidrátok (fehérliszt, cukor, fehérrizs) fogyasztása. A mesterséges ételekben található adalékanyagok, amelyek egyre több allergiás tünetet okoznak, és nem biztosítanak tápanyagot a bélbaktériumok számára sem. Az elégtelen folyadékbevitel miatt csökken a vérmennyiség, ami korlátozza az immunsejtek mozgását. A mai mozgásszegény életmód szintén csökkenti az ellenálló képességet. A kimerültség, a stressz, az alváshiány, a lelki egyensúlyvesztés, nemcsak energiát vonnak el, de tovább gyengítik az immunrendszert is. Az antibiotikumok sajnos a kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is tizedelik.

Az elpusztuló bélbaktériumok helyét más kórokozók, például Candida-gombák foglalják el. Egy csecsemő 95%-os bélflórájával szemben a ma élő felnőtté mindössze 20% körüli, ami döntően az életmódnak és táplálkozásnak köszönhető. A természet nagylelkűsége, hogy a szervezet még így is életképes marad, noha védekezőképessége nagymértékben csökken. Az egyre szaporodó allergiás és autoimmun-betegségek kialakulása azonban már elgondolkodtatja az embert - írja az aktivarpaformula.hu.

A hasznos bélflóra nagymértékű csökkenése többek között bőrtüneteket (pl. ekcéma, kiütések), allergiás panaszokat, emésztőrendszeri zavarokat (a puffadástól kezdve a hasmenésen át a gyulladásos betegségekig), hajkorpásodást és hajhullást, indokolatlan fáradtságot, alvászavart, ingerlékenységet, memóriazavart, menstruációs görcsöket, nőgyógyászati gyulladásokat, nyak-, hát- és fejfájást, gyakori megfázást, immungyengeséget, de akár meddőséget és sterilitást is okozhat.

Az ilyen betegségek kialakulásának kockázatai nagymértékben csökkenthetők időszakonkénti méregtelenítő- és probiotikum-kúrával, valamint folyamatos prebiotikumokban gazdag táplálkozással. Probiotikumok alkalmazása előtt fontos a bélrendszer kellő kitisztítása, hogy megteremtsük a feltételeket a hasznos baktériumok megtelepedéséhez. A probiotikum kiválasztásánál figyeljünk a minőségre. A jó minőségű probiotikus kultúrát értékes táptalajon (pl. tejsavó, csicsóka) tenyésztik, és kellő nagyságrendű csírát tartalmaz.

Probiotikumoknak nevezzük azokat a táplálékkiegészítőket, melyek az emberi szervezet szempontjából jótékony baktériumokat - leggyakrabban tejsavbaktériumokat - tartalmaznak. A leggyakrabban előforduló probiotikus baktériumok a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzsekbe tartoznak, ezek a baktériumkultúrák segítik helyreállítani a természetes bélflórát.

Ilyen a méregtelenítő kúrákkal nagymértékben segíthetjük immunrendszerünk munkáját, alapvető táplálkozási szokásaink megváltoztatása nélkül, azonban nem érhetünk el hosszú távú sikert. Mindennapi étrendünket úgy kell kialakítanunk, hogy az bőségesen tartalmazzon prebiotikumokat.

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. A táplálkozásba legkönnyebben beiktatható prebiotikumok a zöldségekben, gyümölcsökben és gabonákban lévő rostok.

Az állati termékek nagy része, és a finomított szénhidrátok nem segítik a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaznak. Fontos tehát, hogy mindennapi táplálkozásunk során áttérjünk a teljes kiőrlésű gabonakészítményekre, és mindemellett sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk.