Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Közvetve a Facebook alapítója is népszerűsíti a magyar kutyafajtákat, a közösségi oldal alapítója, Mark Zuckerberg nemrégiben egy pulit vásárolt magának, a Beast (Vadállat) nevű ebnek pedig külön oldala van a hálózaton. A puli az egyik legismertebb magyar kutyafajta, a magyar vizsla pedig tavaly elnyerte a világ legszebb kutyája címet. Ehhez képest még Magyarországon is viszonylag kevesen tudnák felsorolni, hány magyar kutyafajta van. Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) elnöke nyilatkozott a Kossuth Rádiónak.

Kilenc magyar nemzeti kutyafajta létezik, ebből hat ősi fajta, három pedig az elmúlt harminc-ötven év tenyésztési munkájának eredménye – mondta el a MEOE elnöke. Korózs András hozzátette, a magyar eredetű fajtákat a pásztorkutyák és a vadászkutyák csoportjára osztják. A pásztorkutyáink a komondor, a kuvasz, a puli, és van még két kistestű, kevésbé ismert fajtánk az elsősorban terelésre kitenyésztett pumi és a mudi. Vadászkutyáink közé tartozik a magyar vizsla, amelynek két változata van - rövid szőrű és drótszőrű -, illetve a magyar agár és az erdélyi kopó.

Korózs András szerint elképzelhető, hogy amikor Petőfi Sándor azt írta, Morzsa kutyánk, hegyezd füled, akkor nagy valószínűséggel nem a pulira , hanem a mudira gondolt, mert az tudja csak hegyezni a fülét. A Fekete István Bogáncs című regényében szereplő kutya feltehetően szintén mudi lehetett.

A MEOE elnöke a magyar kutyafajták népszerűségről elmondta, azok világviszonylatban is nagyon kedveltek. Az ismertebb magyar fajták óriási populációkkal rendelkeznek úgy Európában, mint a világ többi részén. A legismertebbek a puli - amelynek több színváltozata is van -, illetve a magyar vizsla mindkét szőrváltozatban. A komondor szintén népszerű külföldön, például Amerikában nagyon nagy létszámban él.

Korózs András elmondta még, épp a napokban járt Oroszországban, ahol szintén jelentős létszámú komondort tartanak, és a többi volt szovjet területen is egyre népszerűbb a fajta. Korábban kuriózumként nagyon sok kutya került ki az Magyarországból, többek között a Szovjetunióba, illetve a felbomlása után alakult államokba. Nagyon sok komondoros és kuvaszos a rendszerváltást követően kezdte a tenyésztést, mert a szovjetek kivonulása után jelentős számú magyar eb került ki az utódállamokba.

Amerikában kezdetben egy magyar közösség foglalkozott a hazai eredetű kutyákkal, az ötvenes években sok állatot vittek ki, azóta pedig több más nem magyar származású tenyésztő is foglalkozik ezekkel a fajtákkal. A puli, a komondor és a magyar vizsla már meghódította az egész amerikai kontinenst. Például idén a legnevesebb amerikai magyar vizsla kiállításon hatszáz ebet állítottak ki a helyi tenyésztők. Közvetve pedig a Facebook alapítója is népszerűsíti a magyar kutyafajtákat: a közösségi oldal alapítója Mark Zuckerberg nemrégiben egy pulit vásárolt magának, a Beast (Vadállat) nevű ebnek pedig külön oldala van a hálózaton.

A magyar kutyafajták védelméről Korózs András elmondta, a MEOE az egyik legkiemeltebb feladata az állatok jelentette nemzeti génbank fenntartása, illetve a népszerűsítés, miután a pásztorkodás és a vadászat visszaszorult.

„Valóban meg kell a nemzeti fajtáinknak találni azokat az újkori feladatköröket, ami esetlegesen a vadászattól, a tereléstől el is vonatkoztatható. Nagyon alkalmasak pásztor kutyáink házőrzésre, tanyaőrzésre jelző kutyaként. Vadászkutyáink pedig nagyrészt a vadászati alkalmasságuk mellett igen kedves társak. Például a rövid szőrű magyar vizsla populáció kilencven százalékban már családi kutyaként él Magyarországon” – mondta a MEOE elnöke. Korózs András hozzátette, mindent megtesznek, hogy a populációk létszáma fennmaradjon, sőt növekedjen. Ennek érdekében a MEOE ez év január elsejétől a magyar kutyafajták törzskönyvezését teljesen ingyenessé tette.