Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Borúlátó nép a magyar - Sokszor halljuk, hogy a magyarok pesszimisták. Ezt a feltételezést a legfrissebb felmérések is alátámasztják. A GfK Roper Report® Worldwide adatai szerint a világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik a közeljövőben nem számítanak anyagi helyzetük jobbrafordulására.

Hazánkban 42 százalék azt vallja, hogy egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most - áll a Népszavához eljuttatott elemzésben. Hozzánk hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető. Az ottani lakosok 36 százaléka nem bízik sorsa jobbra fordulásában. A két ország rossz hangulata akkor érzékelhető igazán, ha hozzátesszük, hogy a velünk egy régióban lévő Csehországban 14 százalék, Lengyelországban pedig 16 százalék a legpesszimistábbak aránya. Németországban többségben vannak azok, akik jobbra számítanak, ott a lakosság 57 százaléka már arra számít, hogy 12 hónap múlva jobb anyagi helyzetben lesz, mint ma - írta a Népszava.

A 25 ország átlagát vizsgálva, már sokkal pozitívabb a kép: a lakosok 60 százaléka szebb jövőben bízik, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet vár, és csak 10 százalék azok aránya, akik nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában.

"A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi időszakot a többség kivárásra használja. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka szerint a mostani időszak inkább arra jó, hogy várjunk a költekezéssel. Magyarországon ez több ember szerint is így van, honfitársaink fele szerint a várakozásra megfelelő most az idő" - mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Hozzánk hasonlóan a többség a várakozást választja a pénz azonnali elköltése helyett a problémákkal küzdő Egyiptomban, illetve a távol-keleti országokban. Taiwanon, Thaiföldön és Dél-Koreában például a fogyasztók több mint fele szintén inkább jobb időkre vár.

A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az, hogy elegendő pénze legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék), a gazdasági válság/pangás és a munkanélküliség (51 százalék), valamint az infláció és a magas árak (40 százalék). Ugyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, csak eltérő mértékben. A fejlett Svédországban az infláció és a magas árak csak a lakosság 18 százalékának jelentenek félnivalót, míg Argentínában minden második embernek.