Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTI

Az ember legjobb barátja nagyobb fokú intelligenciára tett szert az évmilliók során, mint a nála jóval kevésbé társasági macska - derül ki egy brit kutatásból.

Az Oxfordi Egyetem kutatói első ízben tanulmányozták különböző emlőscsoportok agyának evolúciós fejlődéstörténetét. Rájöttek, hogy meglepően eltérő ütemben változott az agynak a testmérethez viszonyított nagysága, és szoros kapcsolatot állapítottak meg e között és az állat társas mivolta között.

Az oxfordi kutatók több mint ötszáz élő és megkövült emlősfaj elérhető adatait elemezték ki 60 millió évre visszamenően. Leggyorsabb ütemben a majmok agya nőtt, őket követték a lovak, a delfinek, a tevék és a kutyafélék - tudósít a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

A viszonylag nagy aggyal rendelkező fajok általában szilárd szociális csoportokban éltek, illetve élnek. A magányosabb emlősök, mint a macskafélék, a szarvasok és az orrszarvúk agya sokkal lassabban nőtt ugyanazon időszak alatt.

Korábbi kutatások arra utaltak, hogy az agynak a testnagysághoz viszonyított mérete minden állatfajnál hasonló ütemben növekedett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közzétett új eredmények ezzel ellentétben rámutatnak arra, hogy a különböző emlőscsoportok evolúciós agyi fejlődése igencsak eltérő ütemben zajlott.

Úgy tűnik, a társas emlősöknek - az embert is beleértve - több kihívással kellett szembesülniük, mint a magányosan élőknek. A csoportos életforma szervezést és együttműködést igényel, ez pedig kihat az agy méretére is. Mivel az ember még a majmoknál is szociálisabb, együttműködési képessége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy uralja a Földet.