Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Aki rendszeresen autópályázik, az tudja, hogy itthon nem kell öngyilkosság előtti lelkiállapotban lenni ahhoz, hogy rossz irányban hajtsunk fel az autópályára. Véletlenül.

A számítógépes játékok azért jók, mert különösebb kockázat nélkül ki lehet próbálni sok mindent. Milyen szuperkatonaként harcolni, képesek lennénk-e új civilizácókat létrehozni, repülőgépet vezetni vagy illegális autóversenyezni? Sokan szidják ezeket a játékokat, mert elvonatkoztanak az emberöléstől, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga – tét nélkül mészerolhatjuk az ellenséget, szíthatunk háborúkat, szállhatunk le Brüsszel bevárosára egy Boeinggal. Szerintem amikor ezek a kritikusok indiánosdit játszottak a múlt században, pontosan ugyanígy elvonatkoztattak, amikor játékból lenyilazták egymást. Aki épelméjű, az akkoriban sem lett sorozatgyilkos, meg most sem.

A Need for speed jópofa autós játék, nem a szigorú Forma-1-es szabályok szerint kell játszani, hanem városban, autópályákon lehet száguldozni a porig tuningolt kocsijainkkal. Ráadásul minél ügyesebbek vagyunk, annál többet költhetünk turbóra, gumira, nitróra – egyre jobb lesz az autónk. És egyre jobban szeretnek minket a csajok.

Ebben a játékban azt is kiválóan ki lehet próbálni, milyen érzés forgalommal szemben autózni. Aki nem szeretné, persze kikapcsolhatja ezt az opciót, de azt is be lehet állítani, hogy mennyien jöjjenek. Persze néha a legügyesebbek sem tudják elkerülni az ütközést, az autó felemelkedik a levegőben, röpködnek a szilánkok... mindez szépen lelassítva. És tét nélkül.

Az a kényelmes ebben a játékban, hogy nem kell a szembejövők helyébe képzelnünk magukat, akik dudálnak, mint a hülye. Sokkal kényelmetlenebb viszont, ha a díszletei vagyunk egy ugyanilyen szituációnak az életben. Erről a nemrégiben az M7-esen történt eset szenvedői biztos tudnának mesélni. Nincs az a forgalomszervező, aki egy ilyen eseményre fel tudna készülni, akárcsak arra, hogy a bácsi elindul bringával az autópályán, egy gázpalacckal. Mert kifogyott, cserélni kell.

Aki rendszeresen autópályázik, az tudja, hogy itthon nem kell öngyilkosság előtti lelkiállapotban lenni ahhoz, hogy rossz irányban hajtsunk fel az autópályára. Véletlenül. Ahogy ez rendszeresen elő is fordul. Ön hányszor találkozott már az autópálya-felhajtóról visszatolató autóval? Ezek az esetek nem kerülnek be a híradásokba, mert a vezető még időben kapcsolt, és nem hajtott be a szembejövők közé.
Az embernek – főleg este – sokszor kell erősen gondolkodnia, hogy a táblák kihelyezői vajon mire gondoltak, amikor két, egymás melletti út-torkolat közé kitesznek egyetlen behajtani tilos táblát. Vajon hova tilos? Ja, ott a terelőnyíl... Az autópálya-csomópontok tervezőinek sokkal inkább törődnie kellene azzal is, hogy aki téveszt, az tudjon javítani: nemrég az M1-esen túlmentem a célomon, és próbáltam visszakeveredni a másik irányba. Pechemre a bicskei lehajtó következett. Itt például nem lehet visszamenni a másik irányba – legalábbis szabályosan. Mire erre rájöttem, már Bicskén jártam.

A hazai csomópontok kialakításának hiányosságai sokkal szembeszökőbbek, ha néha járunk külföldön. Az olaszok, németek a bonyolultabb helyeken igazi fényvisszaverő- és halszálkatábla-orgiát alakítanak ki, hogy még a félálomban lévők is ráéeszméljenek, merre is kellene menni. Ja és mégy egy dolog: valahogy arrafelé a fényvisszaverők mindig fényvisszavernek, nem úgy, mint nálunk. Bár itthon a tájékoztató táblák viszonylag jók, a Balaton környékén itt-ott akad egy két pont (például Akarattyánál), ahol egyetlen, zsebkendőnyi tábla jelez olyan érdektelen útirányokat, mint például Budapest.

Persze mondhatnánk, hogy ez pénz kérdése, de nem. Csupán az a baj, hogy amikor ezt megtervezik, senki sem megy végig úgy, mintha új lenne számára a környék, hogy észerevegye az olyan pontokat, ahol könnyű téveszteni. Egészen apró dolgokkal, egy-egy jobban elhelyezett táblával, a lehajtón és a felhajtón felfestett nyilakkal nagyon meg lehetne könnyíteni a tájékozódást, különösen ott, ahol valamiért nem a szokványos logikát követi a csomópont. És akkor még többen hazaérnének Need for speedet játszani. Tét nélkül.

"CRUISER"