Hetilap kereső

Lampé Ágnes írása

Bár dübörög a világbajnokság, a magyar foci kapuja körül is pörög a labda. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöki posztját egyetlen jelöltként minden bizonnyal Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója nyeri el. Az ország egyik leggazdagabb emberétől befolyást, tapasztalatot, válságmenedzselést és nem utolsó sorban pénzt várnak a futball szakemberei.

– Csányi úr befolyása, és tapasztalata a nagyvállalatok irányításában nagyon fontos. Azt is várom tőle, hogy egy profi válságmenedzsert helyez az MLSZ élére, aki alá be lehetne építeni azokat a szakmai vezetőket, akik az MLSZ-t működtetni tudják, és később az egész magyar labdarúgásra kiterjedő válságmenedzselést végre tudják hajtani – mondja Margitai Zoltán futballszakértő, aki korábban három éven át dolgozott a Magyar Labdarúgó Ligában, majd 2006-tól a MLSZ versenyszervezési osztályát vezette, később a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga munkáját segítette.

A szakember a Csányi úr vonzáskörzetében lévő nagy befektetők, állami cégek vezetőinek támogatását is reméli az új helyzettől.

– Leginkább mégis azt várom ettől a történelmi pillanattól, hogy a magyar labdarúgás legalsó szegmensétől, a megyei futballtól kezdve az utánpótlás nevelésen át egy jól menedzselt válságkezelés igazi megújulást hoz. Csányi úr tapasztalatai ebben bizonyára segítenek minket – teszi hozzá Margitai.

A szakember úgy látja: a legnagyobb probléma az utánpótlás-nevelés elhanyagolása. Hisz kiesett tizenöt-húsz év az állami rendszer és a mostani akadémiák létrejötte között, amit nagyon nehéz bepótolni. És még legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy a fiatalok felnőjenek, a magyar csapatokat erősítsék, és legyen egy jó erős közepes válogatott. Ezen kívül a sportmenedzser, sportvezető-képzésre sem fordítottak elegendő hangsúlyt, Margitai most ennek terén is előmozdulást vár. Így a jól felkészített szakemberekkel a több százmilliós labdarúgó cégek vezetése gazdaságilag, jogilag és sportszakmailag is megoldható lenne.

A szakember a másik nagy lehetőséget a Fidesz minapi törvénymódosítási javaslatában látja, amelynek következtében komoly pénzösszegek áramolhatnak a labdarúgásba, ami felkavarhatja végre a foci állóvizét, és további összegek költhetők utánpótlás-nevelésre, menedzsereke, edzőkre. Mindezzel pedig új világ köszönthet a magyar focira.

– A törvény ugyanis javítja a forráshiánnyal küszködő klubok lehetőségeit, illetve megoldja a labdarúgók foglakoztatását.

Mások nem látják ennyire rózsásan a helyzetet. Varga Zoltán, a közelmúltban elhunyt magyar foci legendás alakja a Nemzeti Sportnak adott egyik utolsó, januári interjújában a Fradiról például azt nyilatkozta: „…a helyzet az évek múlásával semmit sem változott az Üllői úton. Engem annak idején rendszeresen fenyegettek a szurkolói csoportok, most meg, ahogy hallom, megverték az angol edzőt. Miről beszélünk? A maffia még a Fradi összeállításába is beleszól.” Azaz magyar foci azért nem megy semmire, mert maffiaállapotok uralkodnak, a tehetség pedig nem számít semmit

– Ezt a kollégáim nevében is kikérem magamnak, és visszautasítom – kontráz Margitai. – Mint mindenhol, nyilván itt is akadnak rossz emberek. De az én kapcsolataim mind tisztességesek, csak olyanok vesznek körül, akik éjt nappallá téve dolgoznak azért, hogy jobb legyen a magyar labdarúgás. Nem gondolnám, hogy itt maffia állapotok uralkodnának.

S hogy akkor mégis hol csúszott ki a magyar foci a pályáról?

– Ez a helyzet, nemcsak a fociról szól, hanem a magyar sportról, az egész társadalomról. A bányavállalatok, a MÁV, rendőrség, honvédség, azaz a nagy állami cégek a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején kivonultak a sportegyesületek mögül. Így megszűntek azok a feneketlen hordók, amelyek számolatlanul tolták bele a pénzt a magyar sportba – magyarázza Margitai. – A rendszerváltás után viszont az állam a sport pénzelését nem tudta ellátni. Próbálkozott ugyan, de a korábbiakhoz hasonló mértékű támogatást nem tudott felvállalni.
Másrészt, véli a szakember, a mai magyar sportfinanszírozás eltolódott, még mindig az olimpia központúság nyomja rá a bélyegét ahelyett, hogy a széles társadalmi rétegeket felölelő tömegsportot támogatnák. Ezért az is a jövő modellje lehet, hogy az állami támogatásokat megelőzésre, sok embert mozgató sporteseményekre, az iskolai, óvodai sport erősítésére fordítják, az utánpótlás-nevelést és a profi sportegyesületeket pedig tehetős magánbefektetők finanszíroznák.

Margitai hozzáteszi: A korábbi tulajdonosok elkövették azt a hibát, hogy csak a versenysportra összpontosítottak, az utánpótlás-nevelésre nem.

– Az első áttörést a Várszegi úr jelentette, amikor az elindította az MTK akadémiáját, és elkezdett gyerekeket nevelni az utánpótlásba. Ez után némi késéssel indult a győri, zalaegerszegi, debreceni, szegedi, a Vasas, az Újpesti, Felcsúti iskola, stb. De minimum tíz év, mire ezek beérnek, és a versenysportba beilleszthető, külföldre eladható labdarúgókat nevelnek. Ezért most végre talpra kell állni, és újjá kell építeni az egész magyar labdarúgást.

Margitai ezért úgy véli, Csányi belépése a futball terepére pozitív fejlemény, nemcsak a pénz, hanem a szakértelem miatt is.

A nyolc MLSZ elnökségi helyre tizenegy jelölt gyűjtötte össze az induláshoz szükséges ötven ajánlószelvényt. Döntés július hatodikán, a tisztújító közgyűlésen lesz. Csányi Sándor hat saját jelöltet nevezett meg. Ők Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA korábbi elnöke, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, Bánki Erik, a parlament sport- és turisztikai bizottságának Fideszes elnöke, Berzi Sándor, a Videoton FC ügyvezetője, az MLSZ korábbi főtitkára, Anthony Radev, a McKinsey Company partnere és Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Rajtuk kívül Dankó Béla, a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, Orell Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, Nemes Ferenc és Helmeczy László korábbi MLSZ-alelnökök, és Tarsoly Csaba, a Győri ETO tulajdonosa került a jelöltek névsorába.

– Most végre olyan elnökség lesz, ahol a tagok döntéseiket nem a saját bőrükön érzik. Korában ugyanis, amíg tulajdonosok ültek a grémiumban, egy-egy szakmai kérdést a maguk érdekei mentén döntöttek el. Most viszont, mondjuk Bánki Erik nem köthető egyetlen csapathoz sem, így a szavaztában nem az lesz benne, hogy az adott döntés jó-e a Fradinak, Újpestnek, Győrnek vagy sem. Ebből a szempontból teljes strukturális átalakuláson megyünk keresztül. A megyék önállósága megszűnik, és a megyei szövetségek olyan központi irányítás alá kerülnek, ami egységesebb, átláthatóbb rendszert eredményez.