Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Grőber Jenő egri szőlősgazda a múlt század elején alkotta meg az egri bikavért, hogy világosan megmutassa Eger sokszínű borvidékén termő vörös borok szépségét, erejét s velejét. A jól csengő név és a borvidék válogatott fajtáinak szabályozott házasítása meghozta a várt eredményt: a bikavérrel Eger felkerült a lassan globalizálódó világ vörösboros térképére.

A Magyar Tudományos Akadémia épületében, az Egri Bormíves Céh szervezésében megtartott egri borgálán mutatkozott be Eger új bora, az egri bikavér fehér párja, az Egri Csillag. A Kárpát-medencére és a borvidékre jellemző fajták házasításával készülő fehér borral nyolc borászat mutatkozott be. Az egri borok immár hagyományos gáláját Habis László, Eger polgármestere nyitotta meg.

Az egri fehér borok a vörösökhöz hasonlóan, lendületes savakkal és gyümölcsös zamatokkal adják vissza az itt honos fajták és a termőhely harmóniáját. Mégis, a rendszerváltás óta újra nagyon szép teljesítményt nyújtó bikavérek és egyéb vörösborok mellett a fehér borok nem kaptak kellő figyelmet. Az egri borásztársadalom száz év elteltével ezért is látta elérkezettnek az időt, hogy megkeresse az egri bikavér fehér párját.

A névpályázat ötlete tavaly februárban, a borászok éjszakáján pattant ki az egri borászok fejéből. A pályázatot még tavaly februárban ki is írta az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a kiírásra 3149 névjavaslat érkezett. A borászok által felkért zsűri végül egyhangúlag választotta ki az Egri Csillag nevet Eger új márkanevének. Az eredményhirdetésre 2010 nyarán, a Bikavérünnepen került sor.

Túl a névadáson, a nehéz, de izgalmas munka most következik, amikor az egri borászok 2011-ben először, majd évről évre összeállítják az egri borvidéket kifejező fehér borait. Az elfogadott és mindenkire kötelező termékleírás szerint az Egri Csillag a markáns kárpát-medencei fajtákra: az olaszrizlingre, a hárslevelűre, a leánykára, a királyleánykára, a zengőre és a zenitre épül, melyek a bor legalább 50 százalékát teszik ki, még az illatos fajták (pl. cserszegi fűszeres, zefír, irsai, tramini, ottonel muskotály) aránya nem érheti el a 30 százalékot.

A mai napon, az egri borok gáláján nyolc borászat mutatta be Eger új fehér házasítását, az Egri Csillagot:a Balga Családi Pincészet, Csutorás Ferenc, Gál Lajos Pincészete, a Gál Tibor Pincészet, a St. Andrea Pincészet, Tóth és Tóth Szőlőbirtok és borpince, a Thummerer Pince és a Varsányi Pincészet.

Immár a tizenötödik alkalom lesz az idén, hogy július második hétvégéjén borászok, szakácsok és több tízezer látogató veszi birtokba a Dobó teret. Eger egyik legvonzóbb turisztikai attrakciója, mely a bikavér és a gasztronómia fesztiválja, a tervek szerint idén nyáron már a fehér borok híveit is várja, a rendezvény várhatóan kibővül az Egri Csillaggal. A Bikavérünnep Eger zászlóshajójának, az egri bikavérnek a mustrája, melyen az Egri Hegyközség által zsűrizett borok vehetnek részt. A fesztivál rangját emellett az adja, hogy a borászatok egy-egy egri konyhával társulva, a borokhoz készített ételekkel várják a kóstoló közönséget.

Az egri borok gálájának látogatói az Egri Csillag mellett harminc egri borászat legkiválóbb borait kóstolhatták meg. Ott voltak Balga István, Bolyki János, a Chateau Wanda, Csutorás Ferenc, a Daróczi Nagy Pincészet, a Demeter Pincészet, a Dula Pincészet, Gál Lajos Pincészete, a Gál Tibor Pincészet, Hagymási József, Hangácsi Csaba, a Juhászvin Kft., a Korona Borház, a Kovács Nimród – Winery, a Kőporos – Simkó Zoltán, a Magiszter Borászat, az Orsolya Pince, az Ostoros - Novaj Bor Zrt., az Öt Évszak Borműhely, Pók Tamás, Sike Tamás, Simon József, a St. Andrea Pincészet, Thummerer Vilmos, Tóth és Tóth Aldebrő, Tóth Ferenc, a Varsányi Pincészet Kft. és Vincze Béla legszebb tételei.