Hetilap kereső

Herskovits Eszter írása

Nemrég beszámoltunk arról: főként európai uniós támogatás révén kibővül a Szépművészeti Múzeum. Nem messze tőle megújul a Városligeti Műjégpálya is: a 4,7 milliárd forintos rekonstrukció csaknem kétharmadát, 3,2 milliárdot szintén uniós forrásból finanszírozzák – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. HERSKOVITS ESZTER írása.

A Városliget századokkal ezelőtt mocsaras vidék volt, később királyi vadászterület. Angol mintára kezdték parkká alakítani – egy 1808-as császári rendelet nyomán. József nádor idejében lett a főváros „zöld ékessége”.

Azt viszont ellenezte a nádor, hogy a város belterületein is fákat ültessenek. Aztán engedett Széchenyi Istvánnak.
– Széchenyi ugyanis azt kérte tőle: engedjen kiemelni, s áttelepíteni néhány platánt a Városerdőből – így hívták akkor a Városligetet – az egyik új köztérre. A mai Szabadság tér déli végéről volt szó, Budapest első parkosított teréről. Az első faültetést emlékmű is megörökíti ezen a helyen, amelyet akkoriban Széchenyi sétatérnek neveztek el – tudjuk meg Ráday Mihály városvédőtől.

Kresz Géza, az alapító

Említi azt is: a ligetbe eleinte csak a Király utcán át lehetett eljutni. A városvezetők azért is döntöttek az Andrássy út megépítése mellett, mert úgy gondolták: nem vezethet akármilyen út a főváros legszebb „kertjébe”.

A Műjégpálya története Kresz Géza orvoshoz kötődik: 1869-ben ő alapította meg a Pesti Korcsolyázó Egyletet, hogy népszerűsítse a Magyarországon akkor még ismeretlen téli sportot. Kresz addig „puhította” a városvezetést, amíg a városligeti mesterséges tó egy részét „jeges időszakban” díjtalanul átadták a korcsolyázóknak. 1870-ben nyitották meg – Rudolf főherceg jelenlétében – a jégpályát.

Néhány évvel később a tó melletti fabódék helyére Lechner Ödön tervezett állandó épületet, „korcsolyacsarnokot”, amelyet a millennium évében Francsek Imre tervei alapján átépítettek. Később hűtéstechnikai rendszert szereltek be: 1926-ban megnyílhatott a gépi hűtésű Városligeti Műjégpálya. Európában ez volt a második – a bécsi után. A Városligeti Műjégpályán világ- és Európa-versenyeket rendeztek, itt lett világbajnok 1929-ben a híres osztrák sztár, Sonja Hennie, 1935-ben pedig a magyar Rotter–Szollás- páros.

Ráday Mihály azt mondja, a második világháború után a felvonulási útvonal kiépítésével óriási területeket szakítottak le a Városliget parkjából, virágágyásokkal övezett ösvényeket tüntettek el, lerombolták a mesefigurákkal ékesített szökőkutat is. A városvédő szerint ha megépülne ide a tervezett mélyparkoló, a liget visszakaphatná eredeti területét. Amúgy az egykor világhíres csónakázótó öt éve nem üzemel.

Ami pedig a jégpályát illeti: találat érte az 1944-es bombázások idején.
– Ennek ellenére 1945 telén már lehetett korcsolyázni a városligeti műjégen. Köszönhetően Pete Vince akkori igazgatónak, aki elképesztő akarattal dolgozott a pálya rendbetételén. A világháborút követő néhány évben itt tartották Európa összes nemzetközi versenyét – idézi a múltat Bartha László mostani igazgató.

Újraépítik a második világháborúban lebombázott szárnyat

Viszont a műjégpálya igazi helyreállítása csupán az ötvenes évek elején kezdődött meg. Az utolsó jelentős, nagyrészt gépészeti felújítása pedig 1986-ban történt.
– A szerencsén és szakembereink magas szintű tudásán múlt, hogy azóta nem kellett kitenni a „műszaki okok miatt zárva” táblát a bejárathoz – jegyzi meg Bartha László.

Mindenesetre a Fővárosi Önkormányzat 2005-ben elindította a műjégpálya-rekonstrukciót.
– A fejlesztés első üteme 2006-ban lezárult. Felújítottuk a térszint alatti technológiai épületet, ahol a hűtőberendezés működik. A csaknem egymilliárdos beruházást saját forrásból finanszírozta a főváros – jegyzi meg Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes.

Hozzáteszi: a második ütemben elvégzik a jégpálya felületének teljes rehabilitációját. Ezután helyreállítják a műemléki épületet is, újraépítik a második világháborúban lebombázott szárnyat, ahol majd turisztikai információs központ kap helyet.

A munkálatok várhatóan 2009 őszén kezdődnek, s egy évig tartanak. 2011 nyarára pedig a „betonteknő” helyét visszafoglalhatja a városligeti tó. A 4,7 milliárdos rekonstrukció csaknem 3,2 milliárd forint európai uniós társfinanszírozással valósul meg. Ez a beruházás egyike annak a 636 projektnek, amely – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – 1800 milliárd forint állami megrendeléshez juttatja a honi építőipart.

Bartha László igazgató azt mondja, régóta vártak erre a lehetőségre. Már 2002-ben elkészültek a kivitelezési tervek, s azóta is folyamatosan korszerűsítették őket.

Bandy-játékok

– Többször is pályáztunk különféle forrásokra. Most végre sikeresen. A műjégpálya ultramodern berendezést kap. Még szerelőalagút is épül, hogy akkor is el lehessen végezni az esetleges karbantartási munkálatokat, amikor a csónakázótó „üzemel”. Másrészt a korcsolyaszezon is kitolódik, hiszen többé nem lesz szükség hosszas műszaki előkészületekre a jégpálya megnyitása előtt.

Az élsportolók igényeit is figyelembe veszik a rekonstrukció során. Új öltözők, szauna és konditerem várja majd a sportolókat, irodákat kapnak a szakosztályok.

Hagyó Miklós úgy véli, a rekonstrukcióval ismét lehetőség nyílik világversenyek megrendezésére is:
– Az átadást követő években nemzetközi Bandy-játékokat, azaz jéglabda-vb-t, illetve nagypályás gyorskorcsolya-világbajnokságot, utánpótlás- jégkorongviadalokat is tervezünk.

A Fővárosi Önkormányzat tervbe vette azt is: a Hősök terétől a Damjanich utcáig 1450 férőhelyes, a Damjanich utcától az Ajtósi Dürer sorig 600 férőhelyes mélygarázst építenek. Az így „felszabaduló területeket” teljes egészében átadják a kikapcsolódni, pihenni vágyóknak.

Hagyó Miklós szerint ezekkel a fejlesztésekkel a Városliget és környéke európai szintű turisztikai színtérré válhat, és újra Budapest ékessége lehet.