Hetilap kereső

A magyar kormányfő ellenőrizteti Brüsszellel a médiatörvényt. Amennyiben azonban változtatásra van szükség, a többi EU-tagállamot is reformokra akarja kényszeríteni. – írja a konzervatív napilap.

A sikeres EU-elnökség érdekében „véget kell vetni a rosszakaratú beavatkozásoknak” mondta pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten az EU Bizottság elnökével, José Manuel Barosso-val folytatott tárgyalást követően. Hazája nem fogadja el, hogy megkérdőjelezzék demokratikus irányultságát. Ezzel az ellentámadással reagált Orbán Viktor az EU országok mind hangosabbá váló követelésére, amellyel az új magyar médiatörvény visszavonását óhajtják elérni.

Közvetlenül ezután Orbán kifejezte, kész megváltoztatni a vitatott médiafelügyeletet, feltéve, hogy vannak olyan szabályok, amelyek nincsenek összhangban az EU alapjogaival. Mindenestre a jobboldali liberális politikus azt mondta, hogy ennek során hazája semmiféle megkülönböztető eljárást nem fogad el. A többi EU-tagállam hasonló médiatörvényét ugyan úgy meg kellene reformálni.

A törvény, amely az EU elnökség kezdetével egy időben lépett hatályba, kiterjesztette az állami médiafelügyelet jogosultságát a magán TV- és rádióadókra, újságokra és internetszolgáltatókra is. Az EU Bizottság bejelentette, hogy ezt a kérdést meg fogja vizsgálni. Az illetékes EU biztos, Neelie Kroes, összetétele miatt máris kétségbe vonta, hogy valóban független hatóságról van szó. A médiafelügyeletnek felhatalmazása van arra, hogy az államot fenyegető, széles értelemben megfogalmazott veszély estén drasztikus intézkedéseket hozzon az egyes médiavállalkozások ellen.

„A vélemények kontrollja”

A magyar kormány azt állította, hogy más EU országok – köztük Németország – hasonló szabályozással rendelkeznek. Ezt az állítást az európai jogban járatos lipcsei Markus Kotzur visszautasította. Németországtól eltérően, a magyar törvény nem csak tényállítás esetében teszi lehetővé a széleskörű ellenőrzést, hanem véleménynyilvánításkor is - állítja a Lipcsei Egyetemen működő Európai Jogok Intézetének az igazgatója. Amennyiben Németországtól illetve más EU-országtól eltérően az ellenőrző szervek nem a plurálisan különböző érdekcsoportokból és pártokból kerülnek összeállításra, hanem csak egyetlen politikai irányzatot képviselnek, fenn áll a cenzúrázás veszélye.

Budapesten Barosso bejelentette, hogy mihelyt a rendelkezésükre áll a hivatalos szöveg, az EU hatósága megvizsgálja a törvényt. Egyidejűleg bejelentette azt is, hogy a vállalkozások válságadójáról szóló vitatott törvényt is megvizsgálják. Erre vonatkozóan nemzetközi vállalatoktól máris több panasz érkezett. Azt állítják, hogy az olyan nagy vállalatokra, mint a amilyen a Telekom, illetve az energia- és a kereskedelmi ágazatra kivetett válságadó mindenekelőtt olyan konszernek ellen irányul, amelyek nyugati EU-államokból jöttek. Németországból, Franciaországból, Hollandiából, Ausztriából és Csehországból 13 nagyvállalat közös levélben állítja, hogy „a magyar kormány legutóbbi intézkedéseit olyan próbálkozásnak tekintjük, amely kiválasztott ágazatok és külföldi vállalkozók hátára felkapaszkodva akarja megteremteni az állami költségvetés egyensúlyát”. Az Orbán kormány gazdasági politikája nemcsak a befektetésekre hátrányos, hanem kérdésessé teszi Magyarországnak a belső piachoz való hozzáállását is.

Orbán ezeket a szemrehányásokat is visszautasítja. Szerinte szükség van a terhek elosztására. Állítólag már eddig is a magyar lakosság viselte az államháztartás szanálásának a fő terheit.




("Die Presse",nyomtatott példányban 2011.01.08.)

Fordította: dr. Gonda László

További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztria honlapon