Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Egy nemrégiben útjára indított honlap szakértői azonban arra akarnak rávilágítani, hogy a kényszermunka, amellyel a birtokunkban álló tárgyak egy része készül, bizony nem más, mint modern kori rabszolgaság.

Az amerikai külügyminisztérium anyagi támogatását élvező nonprofit csoport jóvoltából a slaveryfootprint.org címen elérhető honlap révén most már bárki megtudhatja, hogy hány rabszolga dolgozik is a nevében. A tőlünk akár sok ezer kilométerre robotoló kényszermunkások ezer szállal kötődnek azokhoz a termékekhez, amelyeket a fejlett társadalmakban halomra vásárolnak az emberek: legyen szó akár elektronikai cikkekről, ékszerekről vagy a trikókról, amelyeket épp ma viselünk - írja a kronika.ro.

A szervezet azt reméli, hogy sikerül elgondolkoztatnia a fogyasztókat, akár olyannyira, hogy tegyenek is valamit a modern kori rabszolgaság ellen. Követeljék meg például a vállalatoktól, hogy alaposan nézzenek utána beszállítóiknak, és győződjenek meg arról, hogy a portékákban nincs egy fikarcnyi rabszolgamunka sem. Az oldal, amely megmutatja egy-egy fogyasztó „rabszolgalábnyomát”, nem más, mint a már közismert karbonlábnyom ötletének kiterjesztése.

Az ötletgazdák igyekeznek olyan területeket megragadni, ahol a legnagyobb eséllyel érhető tetten a megvásárolt termékben a kényszermunka.

A Slavery Footprint leszögezi, hogy rabszolgának tekint minden olyan embert, akit fizetség nélkül, erőszakkal kényszerítenek munkára, akit kizsákmányolnak, és akinek nem áll módjában változtatni körülményein. Az amerikai külügyminisztérium világszerte 27 millióra taksálja a rabszolgák számát. A weboldal szakemberei információkat kérnek a felhasználók életéről, például arról, hol, milyen környéken és ingatlanban élnek, hány gyerekük van, hány autót használnak, mit esznek és mit vásárolnak.

„Kínában, a focilabdát gyártó üzemekben a munkások akár napi 21 órát is dolgoznak egy hónapon át, szabadnap nélkül. Ezt még a legkeményebb amerikai edzők sem követelnék meg csapatuktól” – olvasható az egyik szövegbuborékban. De akad ilyen is: „Mindennap amerikai nők tízezrei vesznek sminktermékeket. Mindennap indiai gyerekek tízezrei bányásznak csillámpalát, tudják, azt a csillogó valamit a sminktermékekben...”

A portálon megkérdezik a látogatóktól, hogy hány alkalommal fizettek már a szexért. Válaszolni nem kell, nincs is rá lehetőség, egy megjegyzés azonban ide is jut: azok, akik fizetnek a szexért, valójában táplálják a szexuális célú emberkereskedelmet. Arra a kérdésre azonban, amely talán a leginkább izgatja a felhasználókat, nagyon is van válasz: a nyugati társadalmak fogyasztói világában élő egy emberre átlagosan 55 rabszolga jut.