Ez az ügy tökéletes példával mutatja be a nacionalizmus paradox jellegét. Ha minden népnek ennyire fontos a nemzeti törzsi gondolkodás, akkor az pontosan ilyen súrlódásokat okoz. A törzs összezárása ugyanis csak látszólag hasznos. A nemzeti jelleg kihangsúlyozása csak látszólag hasznos. Valójában, mivel minden nép egy-egy másik törzsbe tartozik, ha mindegyiknek egyformán fontos a saját törzse, és a törzsi hovatartozás elnyomja az univerzális humanitás elvét, akkor óhatatlanul súrlódásokhoz és végső soron erőszakos konfrontációkhoz vezet. Ez olyan törvényszerű, mint hogy amikor két tárgyat össze dörzsölünk, akkor súrlódás és roncsolódás következik be.

Nem véletlen az, hogy a történelem során a világ legnagyobb gondolkodói mind eljutottak arra a pontra, amikor az univerzális emberiességet, az univerzális humanitást helyezték a követendő elveik középpontjába, és a törzsi, nemzeti, vallásos gondolkodással igyekeztek szakítani, mivel a törzsi, azaz a nacionalista vagy vallásos gondolkodásba be van kódolva az ellenségeskedés, míg az általános humanitás elve minden ember egyenlőségét vallja, ez által a békés egymás mellett élés fontos eszköze.

Minden törzsi gondolat valakinek az érdeke miatt van beültetve a fejekbe, és szintem mindig az a helyzet, hogy a törzsi gondolat magja eleve hazugságon alapul. Viszonylag rövid gondolati levezetésekkel el lehet jutni ahhoz a személyhez, vagy kis embercsoporthoz, aki, vagy akik ezekkel az elvekkel manipulálják a többieket. Lássunk pár példát!

Nacionalizmus, amikor egy nép valamiféle vérségi, azaz faji alapon érzi magát fontosabbnak, mint a többi nép, azaz a többi emberi faj egyedei. (Alapvetően taszít ez a fajta felfogás, de igyekszem az ő fogalmaikkal megfogalmazni a mondandómat) Ebben az esetben a legszimplább genetikai elemzéssel bizonyítható, hogy a törzsbe rendeződött egyedek között semmivel sincs több közös vonás, mint a kívülre rekesztettekkel. Más szavakkal megfogalmazva: a nemzet tagjainál valójában csak az a hitük közös, hogy egy fajba tartoznak, de fizikailag pont annyi a rokonság köztük, mint azokkal, akiket a törzsön kívülre rekesztenek a faji eszméjükkel. A nacionalizmus esetében nagy valószínűséggel az a helyzet, hogy kizárólag annak a politikusnak az érdekeit szolgálja csupán, aki a nemzeti összetartozás ürügyével fogja össze a népét pusztán azért, hogy utána ez a tömeg néhány nacionalista kulcsszó hangoztatásával vezényelhető legyen az illető politikus érdekeinek kiszolgálása érdekében.

Vallás, amikor valamilyen istenben való hit rendezi egyazon közös törzsbe az embereket. Valójában igen nehéz megmondani, hogy melyik törzs istene az igazi. Azt viszont igen könnyen megállapíthatjuk, hogy a vallásos emberek akár az életük árán is képesek megvédeni a saját istenségük jogát arra, hogy minden népek istene legyen. Hiszen pont ezért érdemes hinni egy istenben. Ha egy isten nem mindenható, és ha az az isten nem az egyetlen, akkor nem is igazi isten. Ebből az egyszerű alap elvből következően népek tucatjai lettek fizikailag likvidálva az emberiség története során. A vallás is egy tipikus példa az irracionalitásra. Mégis, akkor kinek kedvez az, hogy az emberek hisznek egy-egy istenben? Kinek jó az, ha soha nem látott, soha meg nem tapasztalt valamiben annyira képesek hinni, hogy képesek miatta feláldozni önmagukat, és ami rosszabb, képesek érte ölni, ha a vallási vezető megkéri őket? Elárulom: a vallási vezetőnek jó mindez. Senki másnak. Az emberiségnek határozottan nem érdeke, hogy olyan eszmék korlátozzák a tudományos fejlődésben, amelyeket soha senki nem bizonyított, sőt soha nem is fog, mert a dogmákban általában kihangsúlyozzák, hogy „ebben hinni kell, és aki kételkedik, az bűnt követ el”. Ez szinte minden vallás alapelve. Kizárólag a vallási vezető rétegnek érdeke fenntartani ezt a téveszme rendszert és még valakiknek: annak a politikus rétegnek, akik a vallással akarják manipulálni az alattvalóikat. Mert az vitathatatlan tény, hogy akinek a lelke felett képes vagy uralkodni – a vallásos eszmék segítségével és a vallás papjainak az asszisztenciájával -, azt tejes mértékben képes vagy uralni. Ez valami olyasmi, mint ahogy a kutya megingathatatlan hittel hisz a gazdájában. Nem tudhatja, hogy a gazdi jó ember, vagy gonosz. Azt sem tudhatja, hogy a gazdi jó szándékkal tartja őt, vagy ártani akar neki. Ő csak vakon hisz a gazdiban és még akkor is, ha a gazdi például kutya viadal céljára tartja és egy napon képes lesz oda vetni egy vérebnek. Mint ahogy a kutyus sem érti ezt, pont úgy nem értik a vallásos emberek sem, hogy mi történik velük. Ők csak hisznek a vezetőiknek és mennek, akár háborúba is, a vágóhídra. Ezért fontos bizonyos politikusok számára hogy a hit fennmaradjon és a racionális gondolkodás lehetőleg nem legyen általános az emberiség köreiben.

A nyelv is az irracionális törzsi gondolkodás tipikus példája. Bevallom hogy én több nyelven beszélek, jól-rosszabbul, mindegy. Esküszöm nektek, hogy amikor nagyon fontos közlendőm van, akkor soha nem az számomra a fontos, hogy Magyarul, vagy Angolul, vagy Németül kell-e mondanom. A gondolat volt számomra mindig a lényeges, és az, hogy akihez beszélek, az megértse. A nyelv ugyanis egy kommunikációs eszköz. És a kommunikáció csak akkor jön létre, ha az adó (sender) elküldi az információt, ami ebben az esetben a gondolat, a nyelv mint közvetítő közeg szerepel (carrier) de ott van a vevő (a receiver), aki ha nem érti meg a mondandónkat, akkor pont úgy nem jön létre a kommunikáció, mintha bármelyik láncszem hiányozna. Ha racionálisan átgondolod a nyelv problémáját, akkor rá fogsz jönni, hogy a nyelv, az nem több és nem kevesebb, mint egy eszköz. A nyelv az nem lehet cél. A cél az, hogy amit mondasz, azt a másik megértse. Ezért nem értem sem a szlovák politikusokat, hogy miért ennyire lényeges nekik a Magyar nyelv elnyomása. És nem értem a Magyar politikusokat sem, hogy miért ennyire lényeges nekik a nyelvi probléma. Pontosabban értem én, hogy ne érteném. A lényeg megint az, hogy ki dirigáljon. A lényeg az, hagy a Fitzó vagy ki mondja meg, hogy az alattvalók hogyan kommunikáljanak. Ez sem több, mint bármelyik törzsi vezető bármelyik erőpróbája. A nép pedig, mivel elhitte, hogy a nyelv az maga a cél, azért lelkesen tüntet. Szlovákiában a szlovák nyelvért, Magyarországon meg a magyar nyelvért. A szlovákiai magyarok meg a történelmi hovatartozás szimbólumát látják a nyelvükben és ezért tüntetnek a magyar nyelv mellett. Ha minderről lefejtjük a hatalmi huzavona szempontjait, ha lefejtjük a törzsi szemlélet okozta felesleges részeket, akkor nem is értjük, hogy mi itt a probléma. Miért nem beszél mindenki Angolul, vagy Franciául, és ha idegennel találkozik, akkor beszéljenek közös nyelven, ami mindenkinek semleges? Vagy miért nem alakítunk ki egy közös nyelvet, ami nem terhelt ezekkel a történelmi kötődésekkel? Hát azért, mert a konzervatív, törzsi vezetőnek ez is egy fontos eszköz.

Azt hiszem a példáim jól szemléltetik, hogy millió eszközzel manipulálnak bennünket a maradiak. Mindenféle fontos alapelveknek álcáznak teljesen irracionális dolgokat és a nép hisz nekik és akár ölni is képes ezekért a téveszmékért.

Ideje lenne végre valóban úgy gondolkodni, mint egy HOMO SAPIENS! Vajon hány igazi homo sapiens van köztünk? Hány ember élhet a Föld nevű bolygón, aki a nevéhez illően valóban gondolkodó lénye? Elborzaszt, ha belegondolok, hogy hány ilyen van.

Miért is ne használhatná az anyanyelvét egy bárki egy másik nyelvet beszélő országban? Nevetséges igyekezet törvénnyel "téríteni"! Miért ne érezhetné jól magát a Szlovák Köztársaság magyar anyanyelvű polgára a szülőföldjén? Alapvető érdeke, hogy tudja a szlovák nyelvet, de ez nem zárhatja ki, hogy a saját anyanyelvén megszólalhasson. Jöjjenek el Győrbe, ahol piacnapon a kereskedő az osztrák vásárlónak németül, a szlováknak szlovákul dícséri az áruját, és senki nem háborodik fel, hogy micsoda dolog, Magyarországon más nyelven beszélni! Pedig még ekkor sincs 20% a szlovák, vagy osztrák népesség aránya!

Egyetértek az előttem hozzá szólásával!

pocsuvajtye hlapci-bocsássatok meg legények kinek jutott eszébe, hogy az ki csak anyjától tanult nyelven ért büntetni kellene-eszement ötlet alali