Hetilap kereső

szervuszausztria.hu írása

Sri Lanka, Mozambik és Trinidad nemzeti televíziója most először közvetítette a Bécsi Újévi koncertet – igaz, az időzónák eltérése miatt felvételről. Az idős francia karmester láthatóan ujja köré csavarta a közönséget: már az első félóra után egyre gyakrabban hangzottak fel a „bravo” kiáltások. Talán azért is, mert Georges Pretre a jó kétórás műsort leplezetlenül Ausztria, az osztrák közönség és a bécsi zene iránti szerelmi vallomásnak szánta.

Van, aki már meg sem próbálja: szép dolog a Musikverein Aranytermében élvezni a páratlan Újévi koncertet, no de jegyet szerezni, szinte képtelenség. Sebaj: otthon, meleg szobában, karosszékben is lehet teljes az élmény. Sőt. A sokmilliós – kívül rekedt – közönséget mintha csak kárpótlásként kényeztetnék a közvetítők évről évre izgalmas balettbetétekkel, amelyeket a jegyhez jutott szerencsések a helyszínen nem is láthatnak.

Úgy tűnik, az idős mester bevált. A két évvel ezelőtti siker után az idén is a 85 éves Georges Pretre vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat az Újévi Koncerten. A ma is igen energikus, franciás charme-jával mindenkit elbűvölő mester egykor Maria Callas legkedvesebb dirigense volt, bécsi kötelezettségei idején mindig szívesen vezényelt Strauss-műveket. Az osztrák zenekedvelők jól ismerik, sokan örültek, amikor két éve végre felkérték e megtisztelő feladatra.

Bemutatkozása ebben a szerepben 2008-ban némi „elfranciásodással” hozott újat, az idén viszont a tévé nézői örvendezhettek izgalmas újdonságoknak. Most először a Szépművészeti Múzeum gyönyörű előcsarnokából közvetítették élőben a balettbetéteket. Ráadásul Renato Zanella, a Bécsi Operaház egykori balettmestere koreografálta a táncokat Johann Strauss fiának két zeneművére.

Hogy az olasz vonal teljes legyen, a táncosokat, a Bécsi Operaház 18 művészét (köztük egy olaszt) a legendás divattervező, Valentino öltöztette az alkalomra kreált ruhákba. A 75 éves mester tavaly búcsút mondott a divatbemutatók világának, s már akkor jelezte, hogy talán operajelmezeket fog tervezni. Most mindenesetre visszatért a balett világába. A helyszín a Szépművészeti Múzeum mutatós előcsarnoka volt, a gyönyörű kupola alatt, beleértve az impozáns lépcsőfeljárót is. A közvetítést végignéző több mint 1,1 millió osztrák a nemzetközi adásokat élvezők millióival együtt tanúsíthatja, hogy az elgondolás tökéletes volt.

A program maga persze már csak a koncert jellege miatt sem kínált különösebb meglepetéseket. A Denevér nyitánya a kezdet, utána sok-sok Strauss, egy kis Nicolai, Offenbach. Eltérések ugyan vannak a mindenkori karmester ízlése szerint, de a hangulat nem sokban különbözik.

Mióta is?

Gyökerét 1929-re vezetik vissza, pedig ez a salzburgi koncert nem kötődött az évváltáshoz, Johann Strausshoz annál inkább. Clemens Krauss vezényletével a kizárólag Strauss-művekből összeállított hangverseny sikere olyan átütő volt, hogy évente megismételték, egészen 1933-ig, kibővítve a zeneszerző-dinasztia más tagjainak műveivel is. Csak később született meg az újévi hangverseny ötlete: az elsőt egy örömünnepre igazán alkalmatlan esztendőben, 1939-ben tartották - ekkor még szilveszter napján, délben.

1941-ben került át a koncert január 1-jére, először Strauss hangverseny, később Filharmonikus Akadémia címmel. Clemens Krauss a háború éveiben is ragaszkodott az Ausztria zenei hitvallásának tekintett rendezvényhez, azzal az érveléssel, hogy a nehéz időkben még inkább szükség van valami reményre. A Strauss-művek emellett az osztrák kultúra függetlenségét voltak hivatottak jelképezni. Váratlan haláláig, 1954-ig Krauss maga vezényelte a hangversenyeket, s később is az volt a szokás, hogy a Bécsi Filharmonikusok zenei igazgatója álljon a pulpitusra. 1955 és 79 között Willi Boskovsky volt ez a muzsikus.

1980-tól Lorin Maazel vette át a feladatot, majd 1986-ban született a döntés: évente mást kérnek fel a vezénylésre, s egyúttal a program kialakítására.

Az idei, 65. Újévi Koncert rekordot döntött. Most először közvetítették ugyanis a világ több mint hetven országában, ezzel nemcsak a nézőknek okozva örömet. Hiszen ez az esemény Ausztria hírét is öregbíti a világban.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztriahonlapon