Hetilap kereső

Kasza László írása

Nehéz volna megmondani, hogy kit kell jobban sajnálni. A cseheket – akik a gazdasági világválság, a közel-keleti háború, a gázcsapok orosz elzárása és a lisszaboni szerződés körüli vita idején vették át az EU soros elnökségét? Vagy inkább az európai közösséget – mert ebben a kritikus időszakban olyan ország áll az élén, amelynek elnöke EU-ellenes, kormánya pedig válsággal küzd? Válasz helyett rögzítsünk annyit, hogy a körülmények találkozása sem az unió, sem Csehország szempontjából nem szerencsés. Ám a politika nem kívánságműsor. KASZA LÁSZLÓ írása.

Január eleje óta Csehország az EU soros elnöke. Ám a prágai várban ennek nyoma sincs. A közösség huszonhét tagállama közül csak a cseh elnök, Václav Klaus rezidenciájának homlokzatáról hiányzik az aranycsillagos kék zászló. Tudniillik a ház ura – enyhén szólva – nem barátja az európai közösségnek.

Ünnepi program

Ugyanakkor az ország miniszterelnöke, Mirek Topolánek (aki elkötelezett európainak vallja magát) azonnal munkához látott új tisztségében. Elnöksége másnapján magas rangú EU-küldöttséget menesztett a Közel-Keletre külügyminiszterének, Karel Schwarzenbergnek a vezetésével. Aztán az EU Bizottsága tagjainak részvételével ünnepelte a prágai Nemzeti Színházban a cseh elnökség kezdetét. (Az EU biztosait még Klaus államfő is fogadta...) Topolánek asztalra tette elnöksége hat hónapjának 28 oldalas, „Európa – korlátok nélkül” nevű programtervét is.

Mint a cím is mutatja, ennek egyik legfontosabb pontja a közösségen belüli határok felszámolása. A régi tagállamok nagy része korlátozza a munkaerő-bevándorlást az újonnan csatlakozott országokból. Az eddigi szabályozás áprilisban lejár, de elvben további két évvel meghosszabbítható. Topolánek programja ellenzi a meghosszabbítást.

Az új EU-elnök közelebb akarja vinni Európa keleti felének országait a közösséghez. Partneri viszony kialakítását javasolja Belarusszal, Ukrajnával, Grúziával, Azerbajdzsánnal. Támogatja Horvát- és Törökország felvételét. Elnöksége idején csúcskonferenciát tervez ezekkel az országokkal. Példaként Sarkozy mediterrán országokkal való együttműködési javaslatát említi. Az az érzésem, hogy a cseh kormányfő megfeledkezik arról a hűvös fogadtatásról, amely a francia elnök tervét fogadta az EU-ban. Ezt a bízvást negatívnak is nevezhető reakciót feltehetőleg tovább erősíti most a világgazdasági válság.

Topolánek programja óv attól, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyják a gazdasági válság megoldásában a piac törvényeit, kiegyenlítő hatásukat. Szerinte a nagyarányú állami beavatkozás, az intézmények szubvencionálása ellene van a piacgazdaság elveinek. Egyébként ez otthoni politikai ellenlábasának, Václav Klausnak a véleménye is.

Viszont ez a neoliberális gazdasági felfogás szemben áll az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok véleményével, miszerint a munkahelymegőrzés érdekében segíteni kell a bajba került gazdasági szereplőket. (Másrészt Topolánek törekvése a lisszaboni szerződés gyors ratifikálására ütközik Klaus álláspontjával. Írország mellett már csak Csehország tartozik még ezzel.)

A tervek elemzésekor figyelembe kell venni azt a kérdést is, hogy júniusban egyáltalán Topolánek lesz-e még a cseh kormányfő. A miniszterelnök parlamenti többsége minimális. Pártját, a konzervatív ODS-t a kettéválás veszélye fenyegeti.


Válaszveszély

Václav Klaus, a párt megalapítója és eddig tiszteletbeli elnöke ez év elején tüntetően kilépett az ODS-ből, mert az szerinte eltolódott a közép felé. Nem titok, hogy ő egy új, erősen jobboldali, EU-ellenes párt megalakítását támogatja. A kormányt alkotó hármas koalíció egyik tagjának elnökét, az eddigi miniszterelnök-helyettes kereszténydemokrata Jiří Čuneket Topolánek a minap leváltotta korrupciós botrány miatt. A szociáldemokrata ellenzék pedig csak akkor hajlandó támogatni hallgatólagosan a kormányt, ha Topolánek ígéretet tesz őszi, előrehozott választásokra.

Mindez sokat árt Csehország külföldi tekintélyének. A jelek szerint sem a pártokat, sem az államfőt nem izgatja. Klaus nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy becsmérelje volt pártja elnökét és politikáját. Első számú célpontja Topolánek EU-politikája, Csehország
EU-tagsága és egyáltalán az Európai Unió.

Klaus ugyan elismeri, hogy Csehországban – csakúgy, mint nálunk – egy méter utat nem tudnak építeni, egy iskola betört ablakát nem tudják pótolni uniós támogatás nélkül, de szerinte fontosabb szempont az, hogy a közösség veszélyezteti Csehország függetlenségét, szuverenitását. Az EU előírásait a szovjet diktátumokhoz hasonlítja. Legutóbb kijelentette, hogy az unióban azok a németek, angolok, franciák, olaszok határozzák meg a politikát, akik aláírták a Csehországot felosztó müncheni egyezményt. Szerinte csak azoknak az országoknak van szükségük közös politikára, amelyek képtelenek maguk irányítani sorsukat. Kék bolygó zöld bilincsben című könyvében kifejti, hogy a környezetvédelem ostobaság, olyan ideológia, mint a marxizmus: veszélyezteti az emberi szabadságot.

Klaus napja

A prágai elnök stílusa különbözik varsói kollégájának, Kaczyńskinak harsány nacionalizmusától. A lengyel elnök azért követelt nagyobb szavazati jogot országának az EU-ban, mert „ha nem lett volna második világháború, Lengyelországnak ma 66 millió lakosa volna, több, mint Nagy-Britanniának”. Klaus halkan csak annyit mond, hogy „a térség legintelligensebb népe a cseh”.

Vaclav Havel azt írta emlékirataiban, hogy elnöksége során a legborzalmasabb nap a szerda volt, amikor fogadnia kellett az akkori miniszterelnök Klaust, és végighallgatni gyűlölködését mindenről, mindenkiről. Klaus nem tud és nem akar megérteni másokat. Aki nem osztja véleményét, az ostoba. Amikor a cseh alkotmánybíróság néhány hónappal ezelőtt nem talált kivetnivalót abban, hogy Prága is ratifikálja a lisszaboni szerződést, Klaus „laikusnak” nevezte a bírákat, ítéletüket „koncepció nélkülinek” titulálta, és megfenyegette őket: „Maguk is elveszítik az állásukat, ha majd minden cseh törvényt Brüsszelben hoznak.”

Uniós zászló

Klaus unióellenes magatartása akkor érte el csúcspontját, amikor decemberben az Európai Parlament frakcióvezetői Hans-Gert Pöttering elnök vezetésével látogatást tettek a prágai várban. Klaus először is lesöpörte az asztalról azt az EU-zászlót, amelyet a zöldek frakcióvezetője, Daniel Cohn-Bendit tett eléje ajándékként. Aztán a résztvevők tudta nélkül – mintha csak Őszödön tanult volna – hangszalagra vétette a bizalmas megbeszélésen elhangzottakat, és beleegyezésük nélkül, megvágva közzététette. Mire Pöttering kijelentette: „Rendkívüli módon meglepett ez a magatartás, hasonlót nem éltem meg több mint három évtizedes parlamenti pályafutásom alatt. Nem akarok botrányt, ezért tartózkodom az erősebb kifejezéstől.”

Azt szokták mondani, hogy demokrácia nem létezik demokraták nélkül. Hozzátehetjük: Európa csak olyan európaiakkal képzelhető el, akik tudnak európai módon viselkedni...