Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Ismeretlen tettesek elrabolták és minden jel szerint meggyilkolták szerdán a Memorial orosz emberi jogi szervezet egyik legismertebb csecsenföldi aktivistáját, Natalja Esztyemirovát; a nagy port felverő ügyben Dmitrij Medvegyev orosz elnök felháborodásának adott hangot -- olvasható az MTI összeállításában.

A Memorial szerda délután szemtanúkra hivatkozva jelentette be, hogy aktivistáját reggel a csecsen fővárosban, Groznijban otthona előtt többen egy autóba tuszkolták és ismeretlen irányban elhajtottak vele.

A Csecsenfölddel nyugatról határos Ingusföld belügyminisztériuma később közölte, hogy az ingus főváros, Nazrany közelében egy erdős területen megtalálták egy nő holttestét, holmija közt Esztyemirova személyi okmányaival. Az elsődleges szakértői vizsgálat szerint a nőt agyonlőtték: egy lövés a fejét, egy másik a mellkasát érte.

Az ügy nagy visszhangot váltott ki a térségben, illetve Moszkvában. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szóvivője útján felháborodásának adott hangot és tudatta: utasította Alekszandr Basztrikint, a főügyészség mellett működő nyomozó hivatal vezetőjét, tegyen meg minden szükséges lépést a gyilkosság körülményeinek felderítésére.

Az ügyészség szóvivője közölte, hogy büntetőeljárást indítottak az ügyben, s a testület bűnügyi szakértőinek egy csoportja Moszkvából Ingusföldre indult.

Medvegyev szóvivője nyilvánvalónak mondta, hogy a gyilkosságot előre kitervelték és összefügghet Esztyemirova jogvédő tevékenységével.

Az ingusföldi ügyészség szóvivője szerint a nyomozó hatóságok is ezt tartják a történtek egyik legvalószínűbb indítékának.

Lev Ponomarjov ismert orosz emberjogi harcos, Az emberi jogokért mozgalom vezetője Moszkvában szintén úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint Esztyemirovát jogvédő tevékenysége miatt gyilkolták meg. Ponomarjov elmondta, hogy jól ismerte a csecsenföldi aktivistát, s úgy tudja, hogy számos fenyegetést kapott.

Alekszandr Cserkaszov, a Memorial munkatársa - még a jogvédő holttestének megtalálása előtt - úgy vélte, hogy az emberrablás hátterében a Moszkva-barát csecsen kormányzat fegyveres testületei állhatnak, mert Esztyemirova számukra "nagyon kellemetlen" témákkal foglalkozott.

Az újságíróból jogvédővé lett Esztyemirova a 2004-ben Alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Memorial egyik legismertebb aktivistája volt az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi területeken, s emberrablásokról, kínzásokról és gyilkosságokról gyűjtött bizonyítékokat a második csecsenföldi háború 1999-es kezdete óta. Az utóbbi években több olyan emberi jogi aktivistát megöltek Oroszországban, aki Esztyemirovával együtt dolgozott.