Hetilap kereső

Kasza László írása

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) kongresszusa június 1-jén nagy többséggel negyedszer is elnökévé választotta a svájci Joseph (Sepp) Blattert. Hasonló arányban utasította vissza az angol szövetségnek és a Transparency Internationalnek azt a javaslatát, hogy a botrányok miatt halasszák el a szavazást. KASZA LÁSZLÓ írása.

Mint már annyiszor, a külső bírálattal szemben a kongresszus küldöttei most is ellenállók maradtak. Nem rendítette meg őket az a botránysorozat, amely évek óta tart, és különösen felerősödött a választás előtt. Ellenjelölt nélkül újraválasztották Joseph Blattert. A sportfunkcionáriusok, akik abból élnek, hogy ezrek rúgják világszerte a labdát, bezárkóztak zürichi szekértáborukba. Ismét bebizonyosodott, hogy semmi köze egymáshoz annak, ami a futballpályákon, illetve a FIFA kongresszusi termében történik.

Bizottságosdi

Blatter reformkongresszust hirdetett. De egyetlen olyan határozat sem született, amely mögött hathatós reformot lehetne feltételezni. Életre hívnak egy „problémamegoldó bizottságot”, amely „intenzíven vizsgálja a felmerülő korrupciós vádakat”. Nem világos, hogy ez miben különbözik az eddig is működő etikai bizottságtól. Mindkettő munkatársait a FIFA végrehajtó bizottsága nevezi ki. Más szavakkal, az ellenőröket azok nevezik ki és felügyelik, akiket azoknak ellenőrizniük kell. Ez eddig is így volt. Az eredmény ismert.



Viszont igazi meglepetésnek számít, hogy Blatter állítólag megnyerte valamelyik bizottság számára a volt washingtoni külügyminisztert, a 88 éves Henry Kissingert. Azt, hogy melyik bizottságba, milyen feladattal, nem kötötték a küldöttek orrára. Kissingerről tudjuk, hogy gyermekkorából megőrizte németes kiejtésén kívül az európai futball iránti szeretetét is. (Mindmáig tagja a bajorországi Fürth labdarúgóklubjának.) Kérdés, hogy a FIFA-nak valóban egy olyan nemzetközi tekintélyre van-e szüksége, aki ugyan véget vetett a vietnami háborúnak, de nem ismeri ki magát a labdarúgás korrupciós útvesztőjében.

A tőle megszokott pátosszal jelentette be Blatter a harmadik reformot: ezután nem a huszonnégy tagú végrehajtó bizottság (amelynek tíz tagját gyanúsítják jelenleg korrupcióval) dönt a világbajnokságok helyszínéről, hanem „ti, testvéreim, barátaim, a nagy FIFA-család képviselőiből álló kongresszus”. Volt nagy taps, öröm. A tagokban nem tudatosult, hogy Blatternek semmibe nem került a gesztus. Ő már kiárusította a következő két – a 2018-as és a ’22-es – vb-t. Az ő elnöksége alatt, a következő négy évben nem lesz további helyszínválasztás.

Az elnök zsebe

A három „reformjavaslatot”, amelyeknek a részleteit egyetlen küldött sem ismerte, együtt, csomagban tette fel szavazásra Blatter. Tizenöt másodperc alatt megvolt az eredmény. A küldöttek kilencvenhét százaléka nyomott az „igen” gombra.



Talán soha nem volt ennyire egyértelmű, mint most, hogy a küldöttek Blatter zsebén élnek. A hetvenkilenc éves Julio Grondona, a FIFA argentin pénzügyi biztosa ezt nyíltan meg is fogalmazta: „Köszönjük, hogy évek óta gondoskodsz arról az anyagi háttérről, amely biztosítja a kongresszusi küldöttek áldozatos munkáját a világ legszebb sportja, a labdarúgás érdekében.” Blatter könnyes szemmel ölelte át harcostársát.

Pénz, pénz, pénz

A Blatter-féle gondoskodást a polgári életben megvesztegetésnek, korrupciónak hívják. Ennek gyanúja vetett árnyékot a régi-új elnök egész karrierjére. Már amikor 1998-ban először megválasztották az addigi főtitkárt a FIFA élére, sokan tudni vélték, hogy megbízottai a szavazás előtti este ötvenezer dolláros borítékokat csúsztattak számos afrikai küldött zsebébe. A botrányt akkori ellenjelöltje, Lennart Johansson közbenjárására eltussolták. A svéd sportvezető szerint ugyanis egy ilyen eset „ártana a FIFA tekintélyének”.

Most Blatter a kongresszus jó előkészítéséről is gondoskodott. Eltakarította az útból egyetlen ellenjelöltjét. Két nappal a kongresszus kezdete előtt az etikai bizottság egy hónapra felfüggesztette Blatter ellenjelöltjének, a katari Bin Hammamnak és Jack Warner FIFA-alelnöknek a tagságát. A vádirat szerint ők a karibi térség egyik helyi konferenciáján fejenként „negyvenezer dollárt adtak át elismervény ellenében a karibi térség huszonöt küldöttének, hogy Bin Hammamra adják szavazatukat”.



A FIFA erkölcsi normáinak ismeretében feltételezhető, hogy a vád igaz. De feltűnő, hogy az ellenjelölt felfüggesztése gyakorlatilag az elnökválasztás idejére szólt. Viszont a célt elérték: Bin Hammam elállt a jelöltségtől. Blatternak nem volt ellenfele. A másik felmentett, Jack Warner alelnök azt a hibát is elkövette, hogy feljelentette Blattert megvesztegetésért. Szerinte az elnök közvetlenül a kongresszus előtt egymillió dollárt adott az elnökség jóváhagyása nélkül, szabad felhasználásra az Észak- és Közép-Amerikai Labdarúgó Szövetségnek.

Az etikai bizottság meghozta bölcs ítéletét. Bin Hammam és Jack Warner ügyét kivizsgálják, addig érvényes a felfüggesztésük. Az elnök esetében ejtették a vádat, mert jóváhagyás nélkül is jogában állt pénzt adni egy tagszervezetnek. A végrehajtó bizottság utólag jóvá is hagyta a tranzakciót.

Mint látjuk, a FIFA átszervezés alatt álló etikai bizottságának fontos szerep jutott az elmúlt napokban. Az intézményt Blatter a nyilvánosság előtt „független, külső felügyeleti szervnek” nevezi. Ez a FIFA tevékenységének egyetlen ellenőrző szerve. Döntéseit a svájci jogszolgáltatás – mint a FIFA belső ügyei feletti ítélkezés egyedül illetékes szervéét – elismeri. Az etikai bizottság tagjait a FIFA végrehajtó bizottsága nevezi ki. Ennek teljhatalmú elnöke Joseph Blatter. Az elmúlt években a bizottság – számos korrupciós vád ellenére – egyetlen esetben sem hozott elmarasztaló ítéletet az elnök ellen. Az etikai bizottság és Blatter viszonyára jellemző, hogy a Süddeutsche Zeitung tudósítója szerint az elnök most is asztal mellé ült, amikor a bizottság az ő ügyét tárgyalta. Csak a tagok rábeszélésére állt fel, mert „a sok jelen levő ellenséges újságíró esetleg felfújja az ügyet”.

Nehéz napok?

A svájci törvénykezés teljes adó- és vámmentességet biztosít az országban székelő két nagy nemzetközi sportszervezetnek, a NOB-nak és a FIFA-nak. A svájci ügyészség eddig nem szívesen lépett fel a két intézmény tagjaival szemben. Három évvel ezelőtt például egy svájci bíróság elítélte korrupció miatt az ISL nevű sportügynökséget, mert megvesztegette a FIFA több vezetőségi tagját. De beleegyezett abba, hogy 5,5 millió dollár ellenében – amelyet a FIFA a szervezet pénzéből fizetett – nem teszik közzé az elítélt funkcionáriusok nevét.

A hírek szerint ezen a téren változásra lehet számítani. Törvényjavaslat fekszik a svájci parlament előtt, amelynek értelmében még az idén megvonják a FIFA és a NOB privilégiumát a jogszolgáltatásban. Közbűntényes ügyekben, mint a korrupció, nem a belső felügyeleti szerv, hanem a svájci bíróság jár el. Ha ez megvalósul, nehéz napok várnak Blatter FIFA-családjára.