2012. február 9. csütörtök - Abigél, Alex. Holnapi névnap: Elvira

A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!

LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
ORSZÁGOLDALAK HÍREI
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Válassza ki, melyik év lapjaira kíváncsi:
Vagy írja be a keresendő szót, amelyre keresni szeretne:

.torrent

Három csapást alkalmaznak a netkalózokra is

  • Tetszik:
Svédországban április elsején lépett hatályba a világ egyik legszigorúbb kalózellenes törvénye. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a neten illegálisan terjesztett tartalmak szerzői jogának tulajdonosai (az esetek többségében szórakoztatóipari cégek) lenyomozhassák azokat a felhasználókat, akik visszaélnek a megosztóoldalak lehetőségeivel.
A törvény kapott hideget-meleget a társadalom több szintjéről egyaránt. Közvéleménykutatási-adatok szerint a svédek körülbelül fele ellenzi ezt a szigorítást. A svéd letöltők legnagyobb örömére a Pirate Bay csapata a múlt héten mutatta be a felhasználók számára anonimitást biztosító segédprogramját, amelyet a nagyközönség számára hamarosan elérhetővé tesznek.

forrás: thepiratebay.org
A netes társadalom ilyen válaszreakciói mellett a svéd jogszabály komoly hatást gyakorolt az ország adatforgalmára is. A Netnod Internet Exchange forgalomanalitikai adatai alapján 30 százalékkal esett az adatforgalom egyik napról a másikra. Ahogyan arra a torrentfreak.com is rámutatott, ilyen nagyságrendet nyilván nem lehet kizárólag arra fogni, hogy kitavaszodott és az emberek felálltak a számítógép mellől, hogy friss levegőt szívjanak...

A Svéd Kalózpárt elnöke szerint az első ijedelem után majd konszolidálódik a helyzet és az adatforgalom volumene hetek múltán visszaáll. A svéd kalózellenes ügynökség munkatársa, Henrik Pontén viszont teljes meggyőződéssel vélte úgy: működik a szigorú jogszabály, az adatforgalom hirtelen zuhanásából pedig egyenesen következik, hogy a netes forgalom java része nem más, mint illegális letöltés.

Letartóztatások és retorziók

A kalózellenes törvény életbe lépését követő második napon a hatóságok már őrizetbe is vettek két jogsértőt (közönségesen: netkalózt), akik a vád szerint egy nemzetközi hálózat tagjaként tevékenykedtek. Az ügy súlyára jellemző, hogy ezeket a letartóztatásokat egy nemzetközi razzia során foganatosították, amelyet maga az Europol koordinált. Az elfogott kalózok a vád szerint már-már ipari mennyiségben tették elérhetővé a legkülönfélébb filmeket, zenei tartalmakat és szoftvereket.
Mindezek tetejébe még egy úgynevezett "rip-boxot" is üzemeltettek, amely nem más, mint egy nagyteljesítményű számítógép, aminek segítségével mozifilmeket lehet gyorsan és hatékonyan dekódolni és a megfelelő formátumba "aprítani", hogy a fájlcserélőkkel terjeszthető legyen.

Az Internet szabályozását sürgeti Andrew Lloyd-Webber

Andrew Lloyd-Webber angol zeneszerző egy, a témával foglalkozó vitaest kapcsán sürgette a brit kormányt, hogy azonnal tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a kalózkodás és az illegális letöltés mértéke csökkenjen az országban. Véleménye szerint enélkül a kreatív iparágak jövője bizonytalanná válik - írja a Guardian online kiadása.

Lloyd-Webber szerint a fő probléma az internetszolgáltatók működésének szabályozatlanságában rejlik. Véleménye szerint az internet jelenleg egyfajta digitális Szomália, ahol az internetezők kalóztartalmakat töltenek le, és ahol az internetszolgáltatók nem védik a kreatív iparágakat, hanem aláássák azok biztonságos működését - olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület hírlevelében.
Természetesen nem Svédország az egyetlen állam, ahol az illegális letöltés kérdése napirenden van és ilyen fokú közizgalmat vált ki. Franciaországban a vonatkozó kalózellenes szabályozás még márciusban ment át a felsőházon, most a nemzetgyűlés is elfogadta. A francia jogászok megoldása szerint az illegális letöltők egyszerűen lekapcsolhatóak az internetről, ha másodszori felszólításra sem hagynak fel tevékenységükkel. A beazonosított netkalózokat akár egy éves időtartamra is eltilthatják az internetről.

Középkori hangulat

A probléma itt is ugyanaz, mint a svéd, az új-zélandi vagy bármelyik már állam vonatkozó jogszabálya esetében: a kalózok azonosítására ugyanis csak egyetlen eszköz áll rendelkezésre, az IP-cím. A hamis címeket generáló szoftverek azonban oly fejlettek, hogy eséllyel vezethetik a nyomozó hatóságot egy ártatlan nethasználóhoz. Nagy a tévedés esélye. Az megvádolt nethasználónak ezek után saját ártatlanságát kell bizonyítania: egy kémprogram telepítésével lehetővé kell tennie, hogy a hatóságok nyomon követhessék online tevékenységét. Finoman fogalmazva ez az állami erőszak-monopólium egy vadhajtásának tűnik.
Az Európai Parlament múlt heti ajánlásában hívta fel a figyelmet arra: az internet szabadsága és a felhasználók jogai megvédendők. Az ajánlás arra is kitért, hogy a "három csapás" elvének ezt az online formája, vagyis a felhasználók letiltása, mint végső eszköz, kerülendő.

Dúl a harc, de a bitek erről mit sem tudnak.

______________
Kapcsolódó cikkek
Fogalmuk sincs, mi a BitTorrent, de szavaznának ellene
Fuccs az illegális letöltésnek?
A kalózkodás jó dolog, töltögessünk bátran!
Újabbnál újabb veszélyek leselkednek a fájlcserélőkre
Ha letölti, majd kedvesen bekopognak magához a nyomozók
Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Vissza a lap tetejére
1/5
Olvasta már?
előző
következő

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 1 db

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

elsőistván
2009-04-06 20:16:07   #1

Én nagyon nem vagyok (szerzői)jogi szakértője ennek a kérdésnek, az is lehet, nagyon kevés ilyen ember van. Egy tény viszont, ezt az információtechnológia kérdést nem lehet középkori normákkal kezelni. Az internet robbanását éppen az alapozta meg, hogy azon lényegében nagyon sokan adnak információt a közösbe, cserébe ezért minden résztvevő hozzájuthat az őt érdeklő dolgokhoz. Ez a tényező alapvetően különbözik az eddigi gazdasági szemlélettől, ahol mindennek ára van, olyan ára, amit az eladó el tud érni, ehhez pénz kell, bankok, adórendszer stb. Ki mondja meg erről az információ halmazról, mi legális, mi nem.

Az interneten folyik kereskedés, materiális megfogható terméket lehet adni-venni, ekkor a világháló egy nagyon praktikus bonyolítási felület. Akkor van a baj, amikor a termék maga nem szükségképpen postai úton szállítódik, hanem a termék maga információ bitekből áll, ez elveszti a materiális jellegét, könnyen lehet többszörözni, (a trükkös másolásvédelmeket előbb utóbb úgyis feltörik), akár feltenni a hálóra szabad elérés formában is. Miközben tudható, ennek a világméretű cserebere mellékvizein úszkálnak busás haszonra utazó piranják is (bonyolítók?).

Ezt internetes inkvizícióval nem lehet helyre tenni, de még az ipari forradalom géprombolási módszerei sem alkalmasak egy új technológia képességeinek korlátozására. Én azt mondom, a világháló teljesen új társadalom, kapcsolat és érdekeltségi rendszereket képes nagyon gyorsan kialakítani rendkívül rugalmasan, olyan erős kapcsolatrendszer tud felépülni, amit óriási erőfeszítéssel is képtelenség elpusztítani. A világháló alkalmazások fejlődési ütemét a társadalmi viszonyok egyéb területei képtelenek követni, vagy csak egyre növekvő fáziskéséssel reagálnak az új helyzetekre.

Én merem állítani, egyre több, a fájlcseréléshez hasonló feszültség fog az elkövetkező időkben megjelenni, amit megint csak nem fognak tudni hagyományos normákkal kezelni. Ez egy permanens forradalom, a forradalom meg előbb utóbb kikényszerít egy az új helyzethez jobban illő struktúrát.

És még mindig ott tartunk, hogy a jogdíjakat nem csak a fénymásoló papír, hanem újabban a pendriverek után is be akarják szedni. Hova fog vinni ez a szemlélet? Dühödt tiltakozásba, és az ide szánt betartatlan szabályok tömeges semmibe vételéhez.

Miközben én is nagyon szeretném, ha fennmaradnának a zenészek, készülnének filmek, stb. A világhálót az alkotóknak is ki kell használni, ha másért nem, azért mert sokkal-sokkal hatékonyabb és termelékenyebb a hagyományos terjesztési formáknál. Szerencsére egyre több ilyen kezdeményezés látható már, ők fogják ezt a „válságot” eredménnyel túlélni.

1

 

168 óra - A hetilap

Lapajánló

 

Előfizetés

Táncsics Alapítvány
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
További blogjaink
A HETILAP CIKKEI
További cikkeink

Szavazás

LEGOLVASOTTABB CIKKEK
További cikkeink
Nagy-Britannia
Nagy-Britannia
Ausztria
Németország
Olaszország
Franciaország
Oroszország
Svédország
Lengyelország
Országoldalak

Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!