Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTI

Megemlékezést tartottak a Bundestagban a holokauszt áldozatairól pénteken, az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 67. évfordulóján. A német törvényhozás alsóházában a tekintélyes irodalomkritikus Marcel Reich-Ranicki tartott előadást a varsói gettóból származó emlékei alapján, beszédét a német politikai elit döbbent csenddel fogadta.

A 91 éves irodalmár szemtanúként szólalt fel, a tényekre szorítkozó visszaemlékezésében mindenekelőtt azt a júliusi napot idézte fel, amikor 1942-ben megkezdték a varsói gettó lakóinak áttelepítésnek nevezett deportálását a haláltáborokba. Mint mondta: kezdetben senki nem tudta, hová tart a menet, és mi történik majd a gettóból elhurcolt emberekkel. A júliusi nap eseményeinek ismertetését zárva megjegyezte: a varsói zsidók kitelepítése egészen szeptemberig tartott, „és csak egy célja volt, a halál”.

A beszéd után percekig tartó csend következett az ülésteremben, amelyben a képviselők mellett helyet foglaltak a legfőbb állami méltóságok, Christian Wulff államfő, Angela Merkel kancellár, Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke és Norbert Lammert, a Bundestag elnöke.

A hallgatóság állva tapsolta meg a holokauszt-túlélő Reich-Ranicki előadását, ezt követően pedig Norbert Lammert emelkedett szólásra. A törvényhozás alsóházának elnöke méltatta mindazokat, akik aktívan, bátran, civil kurázsival és személyes példamutatással küzdenek a szélsőjobboldal ellen. Felidézte a közelmúltban feltárt neonáci sorozatgyilkosság ügyét, rámutatva: a neonáci terroristák története is azt mutatja, hogy a demokratikus erők még nem érték el a célt, azt, hogy „Németországban mindenki szabadon, egyenlően és félelem nélkül élhessen”.

Bocsánatot kért a norvég kormányfő

A norvég kormányfő – elsőként hazája miniszterelnökei közül – bocsánatot kért a holokauszt emléknapon a zsidók megsemmisítésében játszott norvég szerep miatt. Jens Stoltenberg pénteki megemlékezésében utalt arra, hogy norvég rendőrök és mások segítették a német megszállókat a zsidók deportálásában.

„Úgy vélem, ma helyénvaló, hogy kifejezésre juttassuk legmélyebb sajnálatunkat, hogy mindez norvég földön történhetett” – mondta az oslói megemlékezésen.

Norvégiából 1942 végén az ott élő körülbelül 2000 zsidó közül 722-t deportáltak. Többségüket Auschwitzban, a legnagyobb náci megsemmisítő táborban ölték meg. Az elhurcoltak közül csak kevesek élték meg az 1945-ös felszabadítást.