Hetilap kereső

168 Óra Online írása

„A nácizmus nélküli világ” néven nemzetközi emberi jogi és antifasiszta mozgalmat indítanak egyházak és civil szervezetek. A Kijevben megrendezett nagyszabású fórumon az Interfax orosz hírügynökség beszámolója alapján 23 országból több mint 100 szervezet képviseltette magát.

A résztvevők között az Európai Parlament több képviselője, illetve különböző országból érkezett miniszterek mellett jelen voltak jobb- és baloldalhoz tartozó politikusok, emberi jogi mozgalmak vezetői és egyházak képviselői is - írta az ATV hírportálja. Az orosz és ukrán kormánykörök által is támogatott konferenciát levélben üdvözölte többek között Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is.

A mozgalom Kijevben megfogalmazott nyilatkozata szerint világméretekben figyelemmel kíséri a neonáci megnyilvánulásokat, és jelentéseket készít ezekről az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Unió, valamint az EBESZ számára, továbbá büntetőeljárások megindítását kezdeményezi háborús bűnösök és náci eszmék népszerűsítésében érintett személyek ellen. „A nácizmus nélküli világ" mozgalom szervezőbizottságának vezetője Borisz Spiegel orosz szenátor.

Az antifasiszta fórum minden országban fel kíván lépni az agresszív nacionalizmussal és a neonáci eszmék terjedésével szemben. A mozgalomnak emellett kiemelt célja, hogy küzdjön a történelemhamisítás minden formája, ezen belül a náci Németország és a kommunizmus által elkövetett bűnök egybemosása ellen.

A balti példa

A konferencián több felszólaló foglalkozott azokkal a nemzetközi sztereotípiákkal, amelyek a múlt bűneiből a kizárólag a kommunizmussal azonosított baloldal felelősségét hangsúlyozzák. Tatjana Zsdanok litván EP-képviselő szerint a morális magasabbrendűségből fakadó kommunistázás könnyen antiszemitizmusba csaphat át, amint azt a balti államok példája mutatja, ahol a nemzeti önállóság elnyerése után a közvélemény szinte kizárólag a szovjet uralom alatt elkövetett törvénysértésekkel foglalkozik, miközben a nácizmus bűneiről többnyire hallgatnak.

„Ez az egyoldalú, torz szemlélet a törvényalkotásban és a felelősségre vonásban is megjelent. Ennek következtében a náci vagy kollaboráns háborús bűnösök egyre népszerűbbek. Lettországban például évente egyre több fiatal vesz részt az SS-veteránok felvonulásán, és a nagy példányszámú lapok címoldalán rendszeresek a náci korszakot idéző karikatúrák, antiszemita szlogenek" - mondta Dovid Katz vilniusi professzor, aki szerint a balti országokban a nacionalizmus egyre inkább oroszellenességben nyilvánul meg. „Emiatt sokan Oroszországban is rádöbbentek arra, hogy nem dolgozták fel kellőképpen a második világháborút. Nem tettek meg mindent azért, hogy a holokauszt tényei egyértelműek legyenek az emberek előtt. Propagandafilmeket készítettek ugyan a második világháborúról, de olyan alkotások nem készültek a Szovjetunióban, amelyek a maguk mélységében feltárták volna a zsidók ellen elkövetett bűnöket. Katz szerint kimaradt egy nemzedék, és így a fiatalok körében ma könnyen lehet tagadni a holokausztot. Ezt szinte lehetetlen pótolni, mert a szemtanúk kihalnak, és akik még élnek, azokat is sok atrocitás éri a nacionalisták részéről."

Elhangzott a konferencián, hogy volt olyan litván túlélő, aki kiállt a holokauszt egyedisége mellett, és emiatt eljárás indult ellene. Végül diplomáciai közbelépésre volt szükség ahhoz, hogy ezt az idős személyt békén hagyják. Ezért a szervezők fontosnak tarják, hogy minden országban elfogadottá, egyértelművé váljanak a második világháborúval kapcsolatos történelmi tények.

Veszélyes relativizálás

A konferencia szervezői hangsúlyozottan számítanak az egyházak támogatására a neonácizmussal szembeni küzdelemben. A meghívottak között ezért számos befolyásos egyházi vezető is szerepelt. Oroszországból a moszkvai szinódus szóvivője, Maxim Parsin a 20. századi történelemhamisítás veszélyeiről és az újságírói etikai felelősségvállalásáról beszélt. „Nekünk, pravoszláv, katolikus és protestáns lelkészeknek segítenünk kell egymást a neonáci jelenségekkel kapcsolatos információk terén, mivel az egyházakra komoly partnerként tekintenek az emberi jogokért, valamint az idegengyűlölet elleni harcban" - sürgette Vszevolod Chaplin, a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője az alapító fórumon Kijevben.

„A marxizmus és a materializmus hitelét vesztett ideológiája helyett új alapokra - elsősorban morális, spirituális és demokratikus szempontokra - kell helyezni az antifasiszta küzdelmet" - mondta felszólalásában Németh Sándor lelkész. A lelkész sajnálatosnak tartja, hogy a magyar társadalom „fáradt közönnyel" reagált a Jobbik szélsőjobboldali párt közelmúltbeli sikereire a parlamenti választásokon. Emlékeztetett arra, hogy a parlament máris megváltoztatta a holokauszt tagadását büntető törvényt egy olyan jogszabállyal, amely összemossa a kommunizmus és a fasizmus bűneit.

Vagyim Kolesznyicsenko, az Ukrán Legfelsőbb Tanács népbiztosának felszólalása. Az elnökség tagja lett Németh Sándor lelkész (balról a harmadik) is

„Nagy jelentőségű a közös fellépés a neonáci jelenségekkel szemben, ugyanakkor a kijevi konferencia csak egy kezdeti lépést jelentett. Nyilvánvaló, hogy számos nézetkülönbséget még a résztvevőknek is tisztázniuk kell egymás között"- mondta Németh Sándor a konferenciát értékelve lapunknak. A lelkész példaként említette, hogy azért nem írta alá az előre elkészített nyilatkozattervezetet, mert az több fontos tényt figyelmen kívül hagyott. „Nem szerepelt a szövegben például a szövetséges hatalmak szerepe a nácizmus legyőzésében. Másrészt nem nevesítették a szovjet rendszer által elkövetett bűnöket, amelyeknek Magyarországon is sok áldozata volt, többek között az '56-os megtorlások idején. Utóbb kiderült, hogy a jelen lévő nyugat-európai emberi jogi szervezetek nagy többsége is kifogásolta ezt az egyoldalú történelemszemléletet. Pozitívum, hogy a szervezők figyelembe vették a kifogásainkat, és az eltérő politikai, vallási nézetek tiszteletben tartása mellett módosították a szöveget, amely így már elfogadható volt" - mondta Németh, akit a konferencián „A nácizmus nélküli világ" mozgalom elnökségi tagjának választottak.

A konferencián a keresztény felekezeteken kívül részt vettek más világnézetű - többek között buddhista és muzulmán - egyházi képviselők is.