Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az amerikai különleges erők megkezdték egy pakisztáni félkatonai egység kiképzését a tálib szélsőségesek, illetve az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet elleni harcra az Afganisztánnal közös határon.

A program kezdetét hivatalosan nem jelentették be, írta az MTI. Pakisztáni katonatisztek szombaton megerősítették, hogy 32 amerikai képezi ki a határőrizeti félkatonai erők 116 tapasztalt tagját az Afganisztánnal határos északnyugati térségben.

A tájékoztatás szerint a hat hónapig tartó kiképzés keretében a tantermi oktatást terepgyakorlatok egészítik ki.

Tarik Hán vezérőrnagy, a határőrizeti félkatonai erők parancsnoka azt mondta, szükségük van a tréningre, hogy a korszerű berendezéseket és fegyvereket használni tudják.

Amirul Azim, a legnagyobb pakisztáni vallási párt, a Dzsamaat-i-Iszlami egyik tisztviselője ugyanakkor azt mondta, hogy az amerikai különleges erők megbuktak Afganisztánban és Irakban. Akik mindenütt megbuktak, azok nem képezhetnek ki pakisztániakat - tette hozzá.

Ki kicsoda?

A Historia.hu azt írja: a Szovjetunió 1979-ben vonult be Afganisztánba, majd gyakorlatilag soha véget nem érő harcok után 1989-ben vonult ki. Pakisztán a szovjet invázió óta menedéket nyújtott több millió afgán menekültnek és a mudzshedineknek (a Szovjetunió ellen szent háborút folytató harcosoknak). Az afgán-pakisztáni határ mindkét oldalán pastuk élnek, akiket az 1893-as Durand-szerződés választott el egymástól, amikor is Oroszország és Nagy-Britannia meghúzta Afganisztán határait. A pastuk száz éve nem adják fel a reményt az egyesülésre, ha lehet, a kabuli kormány alatt. (Tulajdonképpen ők nevezik magukat afgánoknak, s az ország is róluk kapta a nevét.) Pakisztán sem mondott le a pastuk lakta területekről, sőt az afganisztáni pastu területeket is meg akarta szerezni, vagy legalábbis politikai befolyását biztosítani a szovjet uralom utáni Afganisztánban. Ezért támogatta először a mudzsahedineket, majd a tálibokat.

A tálibok

A szunnita tálibok a pakisztáni afgán menekülttáborok medreszéiben (muzulmán vallási iskoláiban) tanuló fiatal, tizenéves fiúk voltak. Mozgalmuk, a Talibán Afganisztán megtisztítására irányul, fanatikus iszlám fundamentalista ideológiával. Tanítóik a pastu mullahok voltak, anyagi támogatóik szaudi fundamentalisták és Pakisztán. A tálibok hamarosan Afganisztán nagy részét ellenőrzésük alá vonták, uralmuk ma az ország kilenctizedére terjed ki. A helyzet azonban ezzel nem normalizálódott: az Északi Szövetséget - jelentős siíta tadzsik és üzbég kisebbség - nem sikerült a táliboknak megtörni, s a folyamatos hadiállapot, az immár 22 éve tartó polgárháború éhínséget és nyomorúságot, véres ütközeteket, mészárlásokat hozott az országra.