Messze alulmúlta a hozzá fűzött reményeket és elvárásokat a szombaton véget ért koppenhágai klímacsúcs - mondta Bozsó Brigitta, az Energiaklub szakértője az MTI-nek. A Természetvédelmi Világalap (WWF) elégedetlen a koppenhágai klímacsúcson elért eredménnyel, mert a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű - mondta Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa az MTI-nek.
"Baliban legalább megvolt az, hogy két év elteltével meddig kell eljutni, a mostani egyezmény azonban még menetrendet sem tartalmaz" - emelte ki Bozsó Brigitta a 2007-es klímacsúcson elfogadott tárgyalási útitervre utalva, mely alapján a dán fővárosban kellett volna megszületnie az új klímavédelmi egyezménynek.
Egyes jogászok szerint a 193 tárgyalódelegáció által egyhangú döntés hiányában
csupán "tudomásul vett" Koppenhágai Egyezmény nem is számít a konferencia hivatalos dokumentumának.
A szakértő szerint a legnagyobb baj az, hogy a Koppenhágában elért szerény eredmény messze nem elég ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a szélsőséges éghajlatváltozást. – Retorika szintjén nagyon rendben voltak a politikusok, végül azonban csak az egymásra mutogatás maradt - jegyezte meg az Energiaklub szakértője, aki a helyszínen követte az eseményeket.
A Koppenhágai Egyezmény kimondja, hogy az országok - fejlődők és fejlettek egyaránt - legkésőbb 2010. január 31-ig megfogalmazzák és közlik az ENSZ-szel klímavédelmi vállalásaikat. Jóllehet a fejlett országok esetében e vállalások 2020-ig teljesítendő konkrét kibocsátás-csökkentési célokat jelentenek, Bozsó Brigitta szerint a gazdag országok várhatóan nem fogják emelni a korábban bejelentett vállalásaikat, és továbbra is feltételekhez kötik őket. De még ha ambiciózus vállalásokat tesznek is, a dokumentum jogilag akkor sem kötelezi őket semmire - tette hozzá a szakértő.
Ami a jövőt illeti, Bozsó Brigitta úgy vélte, van esély arra, hogy a szakértők, a közvélemény és a civil társadalom nyomására a világ vezetői megegyezésre jussanak egy globális éghajlatvédelmi megállapodásról.
"Mexikóban már tényleg muszáj lesz valamit letenni az asztalra" - hangsúlyozta a 2010 végén a közép-amerikai országban rendezett, következő ENSZ-klímacsúcsra utalva.
Nincs garancia
– Az éghajlatváltozás nem fogja megvárni, amíg a világ vezetőinek sikerül megegyezniük a klímavédelemről - hangsúlyozta a tárgyalásokat Koppenhágából követő szakértő, Benkő Dániel. Úgy vélte, hogy a mostani megállapodással - melyet még az aláírók is csak átmenetinek szánnak - nincs garancia a 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés elkerülésére.
Mint kifejtette, az igazságosság azért csorbul az egyezményben, mert
a fejlett országok vállalásai nem tükrözik azt a felelősséget, amely a helyzet kialakulásában őket terheli.
Benkő Dániel pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a konferencián sikerült egyezségre jutni a fejlődő országoknak nyújtott rövid és hosszú távú klímavédelmi támogatás összegéről. Azt is előremutatónak értékelte, hogy egyre több ország, többek közt az Egyesült Államok, India és Kína is jelezte: kész részt vállalni a globális klímavédelmi küzdelemben.
A WWF szakértője szerint az egyezményt aláíró országok az ENSZ-nek 2010. január 31-ig benyújtandó jelentésükben meg fogják ismételni a konferencia előtt tett klímavédelmi vállalásaikat.
Benkő Dániel úgy vélte: egy jogilag kötelező érvényű, átfogó klímavédelmi szerződés megalkotására a 2010 végén tartott mexikói klímacsúcson van esély, már csak azért is, mert az Egyesült Államok presztízskérdést csinálhat abból, hogy egy vele szomszédos országban szülessen meg a megállapodás. Ennek azonban egyik fontos előfeltétele, hogy az amerikai képviselőház által már elfogadott klímavédelmi törvényt
a szenátus is jóváhagyja - tette hozzá.
"Provokáció, szégyentelenség és felelőtlenség
Nem titkolt csalódottsággal fogadta Németország a koppenhágai klímavédelmi csúcsértekezlet rendkívül sovány eredményeit. A csalódottságot növelte, hogy a környezetvédelemre nagy súlyt helyező, "klímakancellárnak" is nevezett Angela Merkel a remélt előrelépés egyik legfőbb motorja, illetve a szükséges lépések egyik leghatározottabb kezdeményezője volt.
Mindennek ellenére a kancellár egy vasárnapi interjúban óvott attól, hogy a koppenhágai csúcsot - illetve az azon született zárónyilatkozatot - teljes mértékben negatívnak minősítsék. "A dán fővárosban
lépés történt egy új környezetvédelmi világrend érdekében, nem több és nem is kevesebb" - hangozatta a Bild am Sonntagnak nyilatkozva Merkel. Hozzátette: aki Koppenhágát teljes mértékben "befeketíti", azokat segíti, akik minden fajta előrelépést fékezni akarnak.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is különleges felelősséget akar vállalni a klímaváltozás elleni harcban. A következő lépéseket a koppenhágai csúcson született megállapodásra kell felépíteni - jelentette ki Angela Merkel, és ezzel összefüggésben kiemelte a jövő év közepére Bonnba tervezett klímavédelmi találkozó jelentőségét.
A kancellárnál jóval keményebben fogalmazva Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter súlyos kudarcról beszélt.
"Többet akartunk, de csak ennyit sikerült elérni" - jelentette ki a miniszter, felróva, hogy nem sikerült élni a történelmi helyzet kínálta lehetősséggel.
Szokatlanul élesen fogalmazott a német környezetvédelmi miniszter a klímatalálkozó légkörével kapcsolatban, azzal összefüggésben ugyanis szó szerint provokációról, szégyentelenségről és felelőtlenségről beszélt. Röttgen az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért.
Sigmar Gabriel korábbi környezetvédelmi miniszter, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke szégyennek nevezte, hogy - mint fogalmazott - az állam- és kormányfők kockáztatják gyermekeik és unokáik jövőjét. Hasonlóan fogalmazott a környezetvédő Zöldek pártjának elnöke, Claudia Roth, teljes kudarcnak minősítve a csúcstalálkozót.
A potsdami klímakutató intézet igazgatója ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy a koppenhágai kudarc ellenére a környezetvédelmi erőfeszítéseket semmiképpen sem szabad temetni. A német kormány legfőbb tanácsadó szervének számító intézet vezetője, Heinz-Joachim Schnellhuber hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás káros következményeinek megfékezését célzó törekvéseket folytatni kell. Koppenhágával kapcsolatban egy afrikai mondást idézett, amely szerint
az elefántok harcát mindig a fű sínyli meg. Az elefántok ebben az esetben az Egyesült Államok és Kína voltak, míg a fű - azaz a szenvedő fél - Európa. "Koppenhága azonban nem a végállomást jelentette, az erőfeszítéseket folytatni kell " - jelentette ki az igazgató.
HozzászólásokÖsszesen: 4 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Azt hiszem, hogy a hozzászólásom megadja a választ a feltett kérdésre. A Föld úgy fogja elviselni az emberi faj által okozott károkat, hogy túllép az emberiségen. Az emberiség - nagy valószínűséggel - elpusztítja az életteret maga körül. Pontosabban fogalmazva olyan mértékben fogja elpusztítani, ami már nem lesz elégséges az emberi civilizáció fenntartására, és mivel az emberi faj a civilizációs kényelem nélkül már képtelen élni, ezért ki fog halni. Pont úgy, mint ahogy ez már sokszor megtörtént az emberiség története során, kisebb, lokális kihalások formájában. A modern embernek az lesz a tragédiája, hogy mára nem csak egy-egy kisebb törzs rabolja le maga körül az életteret, és kihal, miközben pár ezer kilóméterrel arrább minden mehet a régi keréjvágóban. Mára az emberi civilizáció globális méretre növekedett és a problémák is globális méretűek. Ezért mi már - úgy látom - nem fogjuk olyan méretű embercsoportok formájában túlélni a katasztrófát, mely csoport méret alkalmas lehetne a faj fennmaradásához. Ezért ki fogunk halni, mindenestől, az összes kulturnövényünkkel és nemesített állatainkkal együtt, és sajnos az összes ősi fajjal együtt, és majd, valamikor, pár száz millió év múlva újra indul egy új intelligens faj kiemelkedése az akkori állati, vagy növényi közösségből. És - azt hiszem - hogy minden elölről fog indulni, mert valóban minden élőlény haszon elvre van programozva evoluciós ok miatt.
Az ember és minden reprodukcióra képes élőlény haszon elven van programozva, sajátmaga, utódai és a csoportjába tartozó fajtársai túlélésére, élettér elfoglalásra törekszik a többi biológiai versenytárssal szemben. Az ember az elmúlt 100ezer év alatt a csúcsra jutott a többi élőlénnyel szemben. A halálos baktériumos és vírusos vészeket is képes legyőzni, de milyen áron? Úgy hogy a civilizált élet fenntartásához minden élőlénynél nagyobb energiát használ fel társadalmi szinten. Éppen ez az energiaigény ami robbanásszerűen emelkedett az utóbbi 300évben. Úgy tűnik, ebből az energiából nem jut minden földlakónak egyformán, de ezen az elfogadott (piacgazdasági) verseny miatt nem is csodálkozunk.
Fordítsuk meg, ha minden Földön élő embernek egyenlően korlátlan és elegendő erőforrás (energia) állna rendelkezésre, akkor a Föld lakossága még gyorsabban szaporodna, 300 év alatt megközelítően 400milliárdra duzzadna, ez képtelenség.
Ha meg nem jut mindenkinek egyenlően, az ilyen klíma és környezetvédelmi egyezmények hogyan tudnak élhető jövőt biztosítani.
Szerintem sehogy, ha mégis, akkor például úgy, mintha az olimpián induló 100-méteres síkfutók megegyeznének, mindenki egyszerre fog a célba érni, de lassan, hogy senki ne fogyasszon túl sok energiát ehhez.
Így az a kérdés marad örökre, meddig képes a Föld elviselni ezt a biológiai bombát, amit az emberiség jelent számára.
Egy fontos evoluciós tényrül nem lenne szabad megfelegkeznünk: Ha az emberiség felelőtlenül úgy alakítja át a Földön az élet körülményeit, hogy az nem felel meg többé az emberiságnek és a jeleleg élő fajok többségének sem, akkor ezek a fajok, az emberiséggel együtt megritkunak majd. Lehet hogy drámai méretű tömeges faj kihalások következnek. Lehet hogy globális méretű háborúk kezdődnek majd a megmaradt szűkös erőforrások birtoklásáért. De egy dolog mindvégig fenn fog maradni a Földön addig, amíg a Nap át nem alakul vörös óriássá és bekebelezi az őt körülvevő bolygókat, holdjaikkal és minden szemetükkel és az emberiséggel együtt. Az élet fenn fog maradni. Lehet, hogy teljesen más faj összetételben. Lehet hogy szinte semmiben sem fog hasonlítani a jelenlegire. De élni fog. Szóval: Semmi okunk az aggodalomra a Föld élet sorsára vonatkozóan, mert a Föld és a rajta levő élet nagy biztonsággal fennmarad, legfeljebb egészen más formában. Egy dolog miatt kell viszont nagyon aggódnunk: az emberi faj jövőjéért. Elvileg mi vagyunk jelenleg az egyetlen intelligens faj ezen a bolygón. Elvileg mi vagyunk jelenleg az egyetlen faj, amely képes racionális döntéseket hozni, stratégiákat kidolgozni és tervszerűen cselekedni. Itt az idő, hogy belefogjunk ennek az elvi tételnek a bizonyításába. Első lépés: SOHA NE SZAVAZZ MAGAD FÖLÉ OLYAN DÖNTÉHOZÓT, AKI NEM MÉLTÓ ARRA, HOGY DÖNTÉSEKET HOZZON! És ezen a ponton a kígyó a saját farkába harap, mert elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, amelyhez mindig elérkezünk, ha politikáról van szó. AKKOR KI LEGYEN AZ, AKIBEN BÍZZUNK? És innentől megin úgy megy minden tovább, mint előtte, mert mindenki abban bízik, aki rá hasonlít. Mindenki abban bízik, és arra szavaz, aki az ő véleményét képviseli valamellyest. Ergo: A hiba bennünk van - úgy értem, hogy az emberi fajba kódolva van -, és nem is fogjuk megoldani soha. Nem leszünk képesek racionális megoldás kidolgozására és végrehajktására, mert az emberi faj sajátja az a viselkedés, ami ide juttatta a környezetet és sok minden mást is. Sajnos ez az igazság.
A politikusok egymásra mutogatása,mintha ismerős lenne a hazai politikai életből!
Csak az a baj,hogy a leendő világvége,dögvész nem őket fogja csak egyedül sújtani!
Kár!