Hetilap kereső

Földes György (Luxemburg) írása

Negyven éve készült a bájos amerikai filmvígjáték, a “Ha kedd van, akkor ez Belgium”, amelyben az Atlanti-óceán túloldaláról érkező látogatók alig három hét alatt végigrohanják Európát. Hogy éppen hol járnak, azt csak a naptárból tudják, ahogyan azt a film címe is sugallja. A ma is aktuális vígjáték egyik jelenetét Luxemburgban forgatták.

A csoport egy étteremben költi el ebédjét. A lányokat szédítő fiatal idegenvezető megkérdi hölgy asztaltársait, vajon tudják-e miért alapították Luxemburgot, majd választ sem várva mondja: “Hogy a fáradt turistáknak, akik átszáguldanak Európán, legyen hol megállniuk ebédelni.”

Noha a viharos évszázadokat mindig szerencsésen átvészelő európai miniállamot természetesen nem ezért hozták létre, tény, hogy konyhája – túlzás nélkül – világhírű. A földkerekség egyetlen nagyhercegségében található 13 Michelin csillag ugyanis a lakosság számához viszonyítva a legmagasabb a világon.

Ki hinné, hogy ez az alig 2500 négyzetkilométernyi ország a legek hazája. A 168óra online megpróbálja csokorba foglalni a rekordokat és kuriózumokat, remélve ezzel azt is, hogy kedvet csinálunk az olvasóknak egy olyan országba látogatni, amely 1000-éves történelme során számos magyar kapcsolattal is bírt.

A 963-ban alapított Luxemburg város legrégebbi dokumentumát, az alapító okirat eredeti példányát féltve őrzik a városi történeti múzeumban. Az alapító Sigfrid herceg utódai, a későbbi Luxemburgi-ház uralkodói a XV. század első feléig Európa legjelentősebb királyai közé tartoztak; közülük négyüket a Német-római Birodalom császáraivá szentelt fel a pápa. A család utolsó tagja az a Zsigmond volt, aki leghosszabban uralkodó királyunkként előbb ült a magyar trónra, mint hogy saját országában hatalomra került.

A Luxemburgi-ház 1437-es kihalását követően az ekkor már hercegséggé avanzsált kis ország idegen uralkodók kezére került. A XIX. sz. elejére olyan erődvárost építettek ki a spanyolok, franciák és osztrákok, hogy joggal nevezték Luxemburg várost Észak Gibraltárjának, a földrész leghatalmasabb erődjének. Bár az ország fennmaradása többször is a véletlenen múlott, mai létét mégis annak köszönheti, hogy 1867-ben semlegessé nyilvánították, és elbontották a csodálatos erődítmény jelentős részét.

A XIX. század egyik legszegényebb államából – ahonnan az éhezések miatt a lakosság 40 %-a kivándorolt – a világ legmagasabb egy főre eső nemzeti össztermékét előállító országa vált. Az egykoron 25 ezer embert foglalkoztató Arbed vasércbányái és acélkohói fellendítették a nehézipart, így nem véletlen, hogy a fúziókat és felvásárlásokat követően létrejött, és ma a világ legnagyobb acélműve, az ArcelorMittal is megtartotta itteni székhelyét.

A bányák már rég bezártak, de a kis Luxemburg ide vonzotta a világ bankjait, amelyből jelenleg 151 található az országban. Itt van a legtöbb befektetési alap központja is. Európa kétségtelenül egyik legnépszerűbb és legtehetségesebb politikusa, a luxemburgi Jean-Claude Juncker miniszterelnök 16 éves kormányzása csak vonzóbbá tette az országot a befektetők szemében.

Itt található a Goodyear legnagyobb, nem az Egyesült Államokban működő gyára, és itt született Európa leghatalmasabb rádiós és televíziós birodalma, az RTL, amelynek utolsó betűje egyértelműen jelzi hovatartozását.

A miniállamban működik a SES-Astra, amely a bolygónk körül keringő legtöbb műholdat üzemelteti. Itt alapították, és ma is itt székel a Cargolux, a kontinens egyik legnagyobb, csak teherszállítással foglalkozó légitársasága, amelynek gépei távol-keleti útjaikról visszatérve hetente többször is leszállnak Ferihegyen.

A virágzó mini-állam lakosságának 44 %-a külföldi, amely rekord az Európai Unióban. Mint ahogyan az is, hogy 150 ezer ingázó, azaz a lakosság közel 30 %-nak megfelelő munkaerő érkezik naponta a szomszédos országokból. A helyi lakosok – hogy a számtalan külföldivel értekezni tudjanak – luxemburgi anyanyelvükön kívül németül, franciául és angolul egyaránt jól beszélnek.

Luxemburg az egyetlen város, amely az 1985-ös életre hívása óta kétszer érdemelte ki az Európa Kulturális Fővárosa címet. A főváros ugyan az 1995-ös rendezéskor még csak egyetlen múzeummal dicsekedhetett, mára azonban ezek száma megsokszorozódott. A városi történelmi múzeumban található 18 négyzetméteres panorámalift a világ egyik legnagyobb személyfelvonója.

A főváros egyik szimbóluma, a jelenlegi uralkodóház első nagyhercege által építtetett Adolf híd a XX. sz. elején hosszú ideig a világ legnagyobb fesztávolságú kő ívhídja volt.

A XIX. század egyik legnagyobb magyar festője, Munkácsy Mihály több mint negyed századon keresztül élt boldog házasságban Cécile Papier luxemburgi bárónével. Gyakori vendégük volt egyik legünnepeltebb zeneszerzőnk, Liszt Ferenc, aki itt adta élete utolsó koncertjét.

Luxemburg – Brüsszel és Strasbourg mellett – Európa egyik politikai fővárosa. Nem véletlen, hogy az Európai Unió intézményei közül öt található itt. Ugyanis az unió elődje, az Európai Szén- és Acélközösség életre hívója, a francia politikus Robert Schumann Luxemburg szülöttje, aki a főváros polgára volt 18 éves koráig.

Az alig 85 ezer lakosú főváros számtalan politikai rendezvénynek ad otthont; a küldöttségek gépei Európa egyik legkisebb repülőterén, azonban leghosszabb kifutópályáján landolnak. És hogy a vizek se maradjanak ki, luxemburgi felségjel alatt hajózik a világ legnagyobb vitorlása, a Royal Clipper.

Aki nem hiszi, járjon utána! Itt, Luxemburgban!