Az új lengyel kormány egyik legfontosabb feladatának tartja a gazdasági krízis elhárítását, ezért alapvető reformokat akarnak bevezetni Lengyelországban. Donald Tusk miniszterelnök parlamenti expozéjában bejelentette, hogy visszavesznek az egyház privilégiumaiból is, hiszen a társadalom minden tagjának és csoportjának szolidárisan részt kell vállalnia a problémák megoldásában.
A kormányfő beszédének egyik legmeglepőbb része az volt, amikor közölte, hogy a papok nyugdíjbiztosításáról is el kell gondolkodni, mert ennek is az általános társadalombiztosítás részét kell képeznie. Ha szükséges – jelentette ki Tusk –, akkor akár a Vatikánnal kötött konkordátumban is változtatásokat kell végrehajtani.
A miniszterelnök bejelentését általános megdöbbenés fogadta: az egyházhoz és a konkordátumhoz még a baloldali kormányok se mertek hozzányúlni, az állam és az egyház viszonya Lengyelországban érinthetetlen téma – különösen amióta a lengyeleknek „pápája volt” II. János Pál személyében.
Nem meglepő tehát, hogy a jobbközép Polgári Platform (PO) vezetőjét azonnal azzal vádolta meg a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS), hogy támadást indított az egyház ellen. A PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski egyenesen úgy fogalmazott: a miniszterelnök titkos szélsőséges baloldali.
A lengyel parlamentbe harmadik erőként bejutott Palikot Mozgalma kifejezetten elégedett Tusk ezen bejelentésével, s tovább folytatja a küzdelmet a kereszt eltávolításáért a szejm üléstermének faláról. A Demokratikus Baloldal Szövetség is helyénvalónak tartja a kormányfő szándékát.
És a katolikus egyház? A lublini metropolita, Stanislaw Budzik érsek kijelentette: „Mint a konkordátum egyházi bizottságának vezetője közölhetem, hogy készek vagyunk párbeszédet folytatni a kormánnyal az Egyházi Alap átalakításáról”. Ezt az Egyházi Alapot 1950-ben hozták létre, kárpótlásul az elvett egyházi vagyon fejében. Ebből fizetik azoknak az egyházi személyeknek a nyugdíj járulékát, akik nincsenek státusban, és támogatják egyházi intézmények fenntartását, épületeik restaurálását. Budzik ugyanakkor azt is közölte, hogy meggyőződésük szerint nincs szükség a konkordátum megváltoztatására. Az Egyházi Alap megszüntetését sem támogatnák, de átalakítását igen.
Elemzők szerint a miniszterelnöki expozé ominózus, az egyházi privilégiumokat érintő része egyértelmű üzenet volt a két kisebb ellenzéki pártnak arra az esetre, ha a jelenlegi koalíciós partnerrel, a lengyel parasztpárttal (PSL) valamiféle gondok adódnának. Ugyanakkor ezeket a pártokat figyelmeztette is a kormányfő: Tusk ugyanis expozéjának befejező perceiben arról beszélt, feleslegesnek és rendkívül károsnak tartja azt a vitát, amely a szejmben lévő kereszt eltávolítása körül alakult ki, és egyértelműen a kereszt megtartása mellett érvelt.
HozzászólásokÖsszesen: 1 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Végig kell járnia minden nemzetnek a kijózanodás ösvényét. A vallás, mindamellett hogy értéket jelent, de elsősorban a magánélet területén jelenik meg. Miért? Egy vallásos nézeteket valló ember jobbra, nemesebbre, önfeláldozásra, szolgálatra törekszik, megmentő esetleg megváltó cselekedetekre, és elvisel sok nehézségeket, akár indokolatlanul nagy nyomorúságot és fájdalmakat is, a jó ügy érdekében, tehát: felszabadít rejtett energiákat. Ugyanakkor a vallás szervezete, az EGYHÁZ,képes lehet arra, hogy ezeket a felszabadított és rejtett energiákat, a hívők "áldozatát", mint természetes nekik kijáró jutalmat önzően felhasználja fanatikusan megválasztott vagy idegen célok és eszmék szolgálatára, akár a közösség kárára is. Szélesebb körű társadalmi kontroll indokolt tehát, különösen egy ilyen időszakban, amikor a globalizálódó világban minden mindenre hatást gyakorol, és minden válságtényező immár mindenkit érinthet. Jogos-e az az elvárás, hogy mindenki hordja a maga keresztjét, éppen csak a papokét vigye más. Egy vezetőnek, a pap és a lelkész is az, elől kell járnia a példamutatásban. Ilyen irányú felelősségét a többiek érdekében is, akiket a magaviselete lejárat és akikre rossz fényt vet, számon kell kérni. Lengyelország példát mutathat arra, hogy vannak olyan világi vezetők, vagy ha egyháztagok, akkor ez még szebb, felismerik ezt a problémát és bátran ki mernek állni mellette.