Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Már 24 halálos és 65 sebesült áldozata van a vasárnapi iraki választások kezdetekor történt merényleteknek, pokolgépes és aknavetős támadásoknak a bagdadi belügyminisztérium friss adatai szerint. A terrorveszély ellenére az irakiak nagy számban adják le voksukat. A legvéresebb támadást egy bagdadi társasházban hajtották végre: a pokolgép 12 embert ölt meg. Egy másik lakóházban négy ember halálát okozta egy robbanás. Egy becsapódó rakéta is megölt négy embert a fővárosban. Kászim al-Musztavi vezérőrnagy, Bagdad biztonsági szóvivője közölte, hogy a legtöbb rakétát és aknagránátot a főleg szunniták lakta negyedekből lőtték ki.

A voksolás az arab ország fiatal demokráciájának próbaköve és segíthet eldönteni: az irakiak képesek-e véget vetni a felekezetközi erőszaknak és legyőzni a lázadókat, akik újra vérontásba akarják taszítani az országot. Az irakiak szeretnék lezárni a közösségek közötti erőszak korszakát a törvényhozási választásokon: véget akarnak vetni a síiták hegemóniájának az országban és lehetővé akarják tenni a szunnita erők visszatérését a politikai életbe, alig néhány hónappal a harcoló amerikai alakulatok kivonása előtt.

A választások legfőbb tétje, hogy abban mindegyik közösség részt vegyen; mindenekelőtt a szunnitáknak kell újra rátalálniuk az urnákhoz vezető útra, miután négy éve, a Szaddám-rezsim bukását követő 2005. decemberi első választásokon sértődötten távol maradtak a szavazástól.

A mintegy 19 millió választásra jogosult iraki állampolgár 325 képviselőt választ meg az al-Kaida fenyegetései ellenére viszonylag nyugodtan lezajlott kampány után, melynek során csupán egy jelöltet öltek meg. Négy éve olyan féktelen terror uralkodott, hogy a pártok nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni jelöltjeik nevét. Az ENSZ szerint az előzetes eredmények leghamarabb március 18-án válnak ismertté, a végleges eredményekre pedig a hónap végéig kell várni. A szavazás próbaköve lesz Irak fiatal demokráciájának és intézményeinek, amelyek még távolról sem működnek megfelelően a korrupció és a hozzá nem értés miatt.

A lakosság 23,6 százalékát kitevő szunniták magas részvétele újból kiegyensúlyozná az erőviszonyokat, s azt jelentené, hogy ők is elfogadják a politikai játékszabályokat, még ha veszítenek is egykori hatalmukból az 58,8 százaléknyi síita közösség javára - írta az MTI.