Hetilap kereső

Ujvári Flórián írása

A szlovák választások előtt az egyik utolsó, Pozsonyban elfogadott törvény a magyarországi kettős állampolgárságra vonatkozó jogszabályra adott azonnali reagálás volt. A Radicová vezette koalíció most igyekszik a törvényen változtatni, de ez nem bizonyul könnyű menetnek a szlovák törvényhozásban sem. A pozsonyi parlamentben a Híd-Most párt áll ki a leghatározottabban a jogszabály módosításáért. Melyek a kilátások – erről nyilatkozott Vörös Péter képviselő, a párt elnökségi tagja.

– Mi volt a Fico-koalíció számára elviselhetetlen a budapesti döntésben, és mit tartalmazott a szlovák ellen-rendelkezés, amit azóta is különösen irritálónak éreznek a felvidéki magyarok?

– Nyilvánvaló volt, hogy a Fico-féle SMER-nek és a Szlovák Nemzeti Párt nacionalistáinak nagyon jól jött az, hogy a magyar állampolgársági törvényt éppen a szlovákiai választások előtt közvetlenül fogadta el a magyar parlament. Sajnos tény, hogy a szlovák közvélemény még ma, a 21. század Európájában is rendkívüli módon manipulálható nacionalista szólamokkal, és ezzel a manipulációval a szlovák pártok egy része rendszeresen él is. Azt pedig kifejezetten szomorúnak tartom, hogy még a jelenlegi kormánypártok némelyike is beszállt a választások előtt ebbe a nacionalista licitbe és támogatta a Fico-garnitúra ellentörvényét, amelynek leghátrányosabb intézkedése az volt, hogy aki más ország állampolgárságáért folyamodott, attól megvonják szlovák állampolgárságát. A helyzet abszurditását jelzi, hogy a szlovákiai törvény hamarabb vált hatályossá, mint a magyarországi jogszabály, hiszen magyar állampolgárságért csak 2011. január 1-jétől lehet folyamodni, míg a szlovák állampolgárságát a szlovákiai törvény alapján már többen elvesztették. Természetesen a szlovákiai jogszabály sem kizárólag a magyar állampolgárságért folyamodókra érvényes, hanem bármely más állam állampolgárságát kérő személyre. Ezzel a Fico-kabinet öngólt rúgott, hiszen ők a magyar állampolgárságért folyamodókat szerették volna büntetni, ezt azonban a kirekesztést tiltó jogszabály és az európai normák miatt sem tehették meg. A szlovák és a magyar állampolgársági törvény közötti leglényegesebb filozófiai különbség, hogy míg az egyik korlátozza azon személyek körét, akik szlovák állampolgársággal rendelkezhetnek, a másik oldalon a magyar törvény azon személyek körét, akik magyar állampolgárságot szerezhetnek, bővíti. Tehát míg a szlovák jogszabály kirekeszt, a magyar jogszabály befogad.

– A Radicová vezette kormány felállását megelőző koalíciós tárgyalásokon nyilván szóba került az említett törvény megváltoztatásának szükségessége. Felmerültek-e már akkor leküzdhetetlennek vagy nehezen áthidalhatónak látszó nézetkülönbségek? Mára ezek inkább elmélyültek, vagy javult a helyzet?

– A kormányalakítási tárgyalásokon abban meg tudott egyezni a kormánykoalíció, hogy el kell törölni minden olyan korlátozó, azaz restriktív intézkedést, amelyet az előző kormány vezetett be és hátrányosan érinti a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeket. Ez ugyanúgy vonatkozott az állampolgársági törvényre, mint az államnyelvtörvényre – ez utóbbinak a módosítására most készül a szlovák törvényhozás. Azt azonban, hogy ezek a módosítások milyen konkrét formát öltsenek, nem volt tárgya a koalíciós tárgyalásoknak. Igazság szerint senki sem mert belemenni a részletekbe, hiszen akkor végeláthatatlan viták indulhattak volna meg, és még talán mára sem állt volna össze Radicová kormánya. A kormányprogramba tehát csak az elvi álláspont került be, és a koalíciós pártok szakértőin, valamint a politikai döntéshozók konkrét egyezségén múlik a módosítások tartalma. Radicová miniszterelnök asszony és Dzurinda külügyminiszter is több ízben nyilatkozott úgy, hogy el kell érni: a kettős állampolgárságról szóló törvény ne legyen érvényes Szlovákia területén. Nos, véleményem szerint ez fából vaskarika, mert a magyar törvény nem Szlovákia területén érvényes, minden ország szabadon eldöntheti, hogy kinek ad és kinek nem ad kedvezményesen állampolgárságot. A szlovák politikusok azt is számon kérik Magyarországon, hogy tömegesen ad állampolgárságot, holott a magyar jogszabály csak egyéni kérelemre ítéli azt meg. A szlovák kormánypolitikusok azt is követelik, hogy az állampolgárság megadását magyarországi állandó lakhelyhez kösse a magyar Országgyűlés. Ebben az esetben viszont ugyanott tartanánk, ahol a magyar állampolgársági törvény módosítása előtt tartottunk, hiszen akkor ez volt Magyarországon a jogi helyzet. Ez a törvény a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szól.

– A Híd párt milyen elképzelésekkel indul a szlovák törvény megváltoztatásáért vagy teljes elvetéséért folyó küzdelembe? Mik az esélyeik a sikerre?

– Mi elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy szlovák állampolgárokat akaratuk ellenére fosszanak meg szlovák állampolgárságuktól csak azért, mert egy másik ország állampolgárságáért folyamodtak. Ez nemzetiségtől és állampolgárságtól teljesen független. Véleményünk szerint Szlovákiának befogadó államnak kell lennie, különös tekintettel a saját állampolgáraira. Az nem lehet érdeke senkinek ma Szlovákiában, hogy itt élő, itt dolgozó, itt értéket teremtő, adót fizető állampolgárok elveszítsék állampolgárságukat. Ezért is került be a parlament napirendjére az állampolgársági törvény módosítása képviselői indítványként, amelyet a mi egyik parlamenti képviselőnk, Gál Gábor is jegyez. Úgy gondoltuk, hogy ezzel felgyorsítható a törvényhozási folyamat. A javaslat a november 3-ával kezdődő parlamenti ülésszak napirendjén szerepel és reméljük, hogy megkapja a koalíciós képviselők támogatását. Az erről szóló tárgyalások most is folyamatban vannak.

– Annak idején a felvidéki magyar politikai erők szinte egybehangzóan kérték, hogy a budapesti parlament ne fogadja el az állampolgársági törvényt a szlovákiai választások előtt – ám eredménytelenül. Most segíti, vagy inkább nehezíti a Híd párt pozícióinak megvédését az anyaországban tapasztalható hozzáállás?

– Valóban jobbnak tartottuk volna, ha nyugodtabb politikai körülmények és egy elfogadóbb szlovák kormány idején kerül sor a magyar jogszabály módosítására. Csak néhány napot kellett volna várnia a magyar Országgyűlésnek, hogy a végnapjait élő Fico-kormány bukása után fogadja el az állampolgársági törvény módosítását. A sietség, a kapkodás és hogy a felvidéki politikusok véleménye nem talált meghallgatásra ebben a kérdésben, eredményezte a jelenlegi szlovák állampolgársági törvényt. Ahhoz viszont, hogy ezt a rossz szlovák állampolgársági törvényt sikeresen módosíthassuk, a Híd politikusai csak magukra számíthatnak, illetve azokra a politikai partnereikre, akikkel a szlovák törvényhozásban ezt a módosítást el lehet fogadtatni. Nagyon rossznak tartom, hogy nem működik egy egyeztető mechanizmus a magyar kormány és a meghatározó magyar szervezetek parlamenti mandátummal rendelkező, legitim képviselői között, ami 1998-2002 között nagyon jól működött. Az ilyen egyeztető fórumok kiküszöbölhetnék ezeket a kellemetlen helyzeteket és negatív következményeket. Ha a magyar kormánynak valóban érdeke, hogy a határon túli magyarok helyzetén segítsen, akkor hallgasson meg bennünket pártállástól függetlenül. A nemzetpolitikának ugyanis a nemzetről, annak minden tagjáról kell szólnia. A határon túli magyarok mindig ütközőpontként szolgáltak az anyaország és a szomszédok között. Ha a két ország viszonyában valami nem stimmelt, mindig rajtunk verték el a port. Jó lenne, ha a magyar kormány ezt figyelembe venné, és nem akarna dobbal verebet fogni. Ellenkező esetben azt kell gondolnunk, hogy ez az egész, ami az állampolgárság körül Magyarországon zajlik, nem rólunk szól és nem a mi segítésünket szolgálja. Ha a magyar kormány valóban hatékony nemzetpolitikát akar folytatni, akkor tudomásul kell vennie, hogy csak a magyar parlamentben van kétharmados többsége, nem a Kárpát-medencében.