Ébredj fel hírességként!

Három millió rubel jár a Nagy Könyv oroszországi irodalmi díj első helyezettjének, aki idén Pavel Baszinszkij irodalomtörténész és kritikus „Lev Tolsztoj: menekülés a mennyországból"című életrajzi tanulmányával. Csak kívánni lehet, hogy a Tolsztoj halálának 100. évfordulójára megjelent – minden ismert dokumentumot újból megvizsgáló, ugyanakkor szórakoztató és izgalmas – munka eljusson a magyar olvasókhoz. Valószínűleg hamarabb foghatjuk kézbe az egy millió rubeles harmadik díjat elnyert, a Magyarországon szinte minden munkájával jelenlévő Viktor Pelevin „t” című regényét, amelynek ugyancsak Tolsztoj gróf a főszereplője.

A„t”-ről közölt kritikák szerint remekül mulatnak majd azok, akik otthon érzik magukat az író virtuális valóságokat több síkon keverő nagyon furcsa, nagyon egyedi, ezotériával és misztikummal dúsított világában.

Pavel Baszinszkij, I.díj

Ezt tanúsította az olvasók szavazata is. A közönség első számú kedvenccé emelte a napjaink egyik legjelentősebb írójaként számon tartott Pelevint, aki 2007-ben már rajta volt a Nagy Könvv „rövid listáján”. (A Nagy Könyv második díját, 1,5 millió rubelt Alekszandr Ilicsevszkij Orosz Booker díjas költő és prózaíró kapta „Perzsa” című regényéért.) A legrangosabb nem állami irodalmi elismerés száztagú zsűrije az idei különdíjat „az irodalomhoz való hozzájárulásért” Anton Csehovnak ítélte, aki most lenne 150 éves.

A Nagy Könyv az évente kiosztandó összeget tekintve a Nobel-díj után a legnagyobb értékű nem állami irodalmi díj. Magánkézben lévő orosz óriáscégek óriásvállalatok és dúsgazdag üzletemberek alapították 2005-ben (az egyik alapítóról, a Renova vállalatcsoport többségi tulajdonosáról, Viktor Vekszelbergről itt olvashat).

Alekszandr Ilicsevszkij, II.díj

A szakma társalapítóként képviseli magát: országos irodalmi intézet, kiadói egyesületek szövetsége, nagy sajtóügynökségek – egytől egyig nagy hatalmú szervezetek. Főnökeik ott vannak a felügyelő bizottságban. Ez a testület határozza meg az évi díjösszegeket és a díjazottak számát.

Nevezni a díjra orosz nyelvű, egy éven belül megjelent vagy még kéziratban lévő fiction és non fiction prózai művekkel lehet. A több lépcsős, nagy médiafigyelemmel kísért válogatási folyamat végén legfeljebb 15 mű marad. (Idén a 379 versenyzőből 14 jutott a döntőbe). Ezeket értékeli a pályatársakból, irodalomtudósokból, gazdasági szakemberekből álló száztagú zsűri, az úgynevezett irodalmi akadémia. Az olvasók is felállíthatnak egy rangsort: a döntőbe jutott munkákat az egyik alapító, a Komszomolszkaja Gazeta honlapjáról le lehet tölteni, és ugyanott szavazni is lehet rájuk.

A Nagy Könyv díjait megnyerni dicsőség, de elsősorban óriási könnyebbség a szerző számára, hiszen biztos megélhetést jelent legalább a következő kiadói szerződésig, vagy még tovább. Ami a könyveladásokra gyakorolt jótékony hatását illeti, ezzel kapcsolatban vannak kételyek. Hasonlóan a többi irodalmi díjhoz, amelyekből körülbelül ötszáz van Oroszországban, az öt millió rubellel járó Állami Díjtól az 1,5 milliós Költő díjon át az egy liter vodkával (hölgy írók esetén egy üveg fehérborral) és egy zöld almával jutalmazó Andrej Belij díjig.

Viktor Pelevin, III.díj

- A hazai kortárs irodalommal szemben egyébként közömbös közönséget a díjátadást megelőző héten lázba jön. De az izgatottság oka nem a könyvszeretet. Inkább a tetemes pénzösszeg mozgatja meg az emberek fantáziáját – írta az itogi.ru művészeti és kulturális portál szerzője. Az Oroszországi Könyvkamara adatai is azt mutatják, hogy a Nagy Könyv és más presztízsdíjak nyertesei közül senki sem szerepelt az eladási toplistákon, bár egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szokásos 15-17 000 eladott példányszám felmegy 25 000-35 000-ig.

Az irodalmi díjazottak szerény mérsékelt sikerének legfőbb oka, hogy a kereskedőn nem szívesen forgalmaznak olyan műveket, amelyekből nem tudnak garantáltan 100-200 ezret eladni. Az irodalmat fogyasztó vidéki értelmiségi számára túl drága a 300 rubeles könyv.

Az irodalmi és könyvpiaci szakértők egyetértenek abban, hogy Oroszországban egyelőre egy rangos díj csak akkor egyengeti hatékonyan egy mű sorsát, ha egy amúgy is ismert és sikeres íróról van szó, Mint például Ljudmila Ulickaja, akinek „Daniel Stein, tolmács” című regénye 2007-ben volt Nagy Könyv-győztes. Kevésbé ismert díjazottak pedig a médiafelhajtás ellenére is sokszor megbuknak a könyvpiacon, ami távolról sem jelenti a díjak bukását.

Néhány nagyobb összegű oroszországi nem állami irodalmi díj:

• Orosz Booker (1992). Évente ítélik oda a legjobb orosznyelvű regényért. A fődíj 20 000 dollár, és 1000-1000 dollárt kap az öt „rövid listás”.
• Nemzeti Bestseller (2001). Évente ítélik oda a naptári évben írt legjobb orosznyelvű regényért. A 10 000 dollárnak megfelelő rubelösszeget 4:4:2 arányban osztják szét a szerző, az első kiadó és a nevező között. Meg nem jelent mű esetén a szerző és a nominátor részesül a díjból 7:3 arányban. Garantált a díjazott mű legalább 50 000 példányban való kiadása, a terjesztés és a reklámozás. A döntőbe jutottak 1 000 dollárnak megfelelő ösztönzést kapnak. A díj jelszava: Ébredj fel hírességként!
• Költő (Poet, 2005). Oroszul író költők kapják, függetlenül nemzetiségüktől és lakhelyüktől. Az évente kiosztott pénzjutalom 50 000 dollárnak felel meg.
• Debütálás (Gyebjut, 2001). Évente ítélik oda orosznyelvű irodalmi művek 25 év alatti szerzőinek. Öt-hét díjazottja kiadói szerződést és kb. 90 000 rubel garantált honoráriumot kap.

Ajánlat: Lev Tolsztoj. 1908-1910. Filmhíradók.