3
ger-mania.hu írása
2016. március 5.

Németek és magyarok ezer éve

Kiállítás nyílt az Andrássy Egyetemen történelmünk egyik fő kérdéséről, a németekhez ezer éve fűződő, kultúránkat meghatározó kapcsolatokról. A visszatekintés egyben – akaratlanul – sajátosan aktuális: tán soha nem voltak olyan rosszak a magyar-német kapcsolatok a politikában, mint napjainkban. A történelmet felidézve ez legalábbis bizarr.


A pesti Német Színház

Módos Péter, a kiállítást rendező Európai Utas Alapítvány kurátora joggal említette fel megnyitójában, milyen rendkívüli érdeklődés volt tapasztalható Magyarország iránt Németországban a 2000-es évek elején. Félő, hogy az érdeklődés már nem akkora s nem az a barátságos, mint hajdan. Történetesen a kiállítás megnyitása előtt néhány nappal citálták Külügyminisztériumunkba a budapesti német nagykövetet, hogy ismét tiltakozzanak valami ellen. Ilyesmi alkalmasint 1989-ben történt utoljára, amikor Kovács László külügyi államtitkár behivatta az NDK nagykövetét, hogy közölje vele: megnyitják a határt a kelet-német menekültek előtt.

Prőhle Gergely, a germanista EMMI- államtitkár-helyettes értőn méltatta a németek kultúra-közvetítő szerepét, ennek tükrében az örvendetes jelenséget, hogy így a német – ismét – Közép-Európa nyelve lesz. Napjaink magyar-német valóságára csak egy halvány célzás: határozottan igyekszünk megértetni álláspontunkat a németekkel – s az hol sikerül, hol nem.Bízzunk, hogy változik az álláspont s véle a fogadtatás. Mert aki olvassa dr. Szabő Dezső egyetemi adjunktusnak a kiállítást kísérő tanulmányát, még inkább elszomorodik Budapest és Berlin jelenlegi viszonyán.

Barátság vagy kényszerűség?

A szerző (maga is magyarországi német család sarja) felteszi a kérdést: barátságról van-e szó? Vagy pedig néha ellentétekkel terhelt, kényszerű történelmi együttélésről? Hogyan lehet a legjobban jellemezni az 1000 éves német-magyar kapcsolatokat?Tény, írja, hogy kevés olyan része van földrészünknek, amelyhez a német kultúra szorosabban kapcsolódna, mint Kelet – Délkelet-Európa. E kapcsolatok, valamint a németek kultúra-közvetítő szerepe kezdettől kíséri végig a történelmet – és történetesen a németek az a kisebbség, amely a legrégebben él együtt Magyarországon a többséggel.

Eléggé ismert, hogy Buda hajdan szinte maradéktalanul német ajkú volt, de azt talán kevesen tudják, hogy Kisfaludy Károly, Kazinczy Ferenc, Liszt Ferenc németül beszélt kortársaival, németül leveleztek és még „a legnagyobb magyar” Széchenyi István is csak nehezen tudta kifejezni magát magyarul. A magyar gazdasági és kulturális élet szinte valamennyi területét németek irányították és meghatározó szerepük volt a társadalom sok más területén is. Franz Schubert volt az Esterházy család zenetanára, Beethoven Bécsben az Apponyi, a Batthyányi, a Grassalkovich, az Esterházy családok lányait oktatta muzsikára.

A világ legnagyobbja volt a pesti Német Színház

II. József is támogatta a német színházkultúra elterjesztését a Duna partján. A Várban, az egykori Karmelita templom átépítésével, 1787-ben nyitottak először német színházat a Pozsonyból és Németországból oda vándorolt színészeknek. Nekik köszönhető, hogy Lessing, Goethe, Schiller műveit Magyarországon is megismerték és megszerették. Pesten, a Duna – parti Rondellában, már 1774-től léptek fel német színészek, Shakespeare, Mozart operákat és korabeli német drámákat adtak elő. A németek első állandó színháza Pesten 1812-ben nyílt meg és 3500 férőhelyével akkor a világ legnagyobb színháza volt, ünnepi megnyitójára Beethoven komponált nyitányt, az épületet a pesti német családból származó Pollack Mihály tervezte. A jeles színházban gyakran szerepeltek bécsi és német művészek, utóbb azután magyarok is, köztük Déryné Széppataki Róza, aki Schönbach néven született. Nem állt egyedül: Blaha Lujza született Reindl volt, Jászai Mari Krippel, Bajor Gizi pedig Bayerként látta meg a napvilágot.

Pest, Buda és más magyar városok a 19. század közepére elvesztették ugyan német többségüket, de a német-magyar művészeti kapcsolatok változatlanul jelentősek maradtak. Friedrich August Stüler berlini építész tervei alapján épült meg a Tudományos Akadémia, az osztrák Albert Schickedanz munkája a Szépművészeti Múzeum, a Batthyányi Mauzóleum és a Millenniumi Emlékmű. A kor legnagyobb magyar festője, Munkácsy Mihály (született Lieb) Bécsben, majd Münchenben tanult. Német származású mesterek, Ybl, Pollack, Schuleck és társaik építették a királyi palotát, a Parlamentet, a Nemzeti Múzeumot, az Operát, a Halászbástyát.

Bajorok, Landerer és Gundel

Figyelemre méltó, hogy München is jelentős szerepet játszott: Bécs és Párizs mellett a bajor fővárosnak volt különleges jelentősége a modern művészet kialakulásában Kelet- Délkelet-Európában. Alig volt olyan magyar művész a 19. század második felében, akinek ne lett volna müncheni korszaka, Benczúr Gyula, Székely Bertalan képei díszítik II. Lajos bajor király híres kastélyait.

A budapesti sajtó, a kiadók fejlődésében is meghatározó szerepet játszottak németek. Az első magyar újság, 1730-ban, a Wochentlich Zweymal Neuankommender Mercurius volt. A német nyelvű sajtó gyorsan terjedt Pesten és Budán, amihez persze az is hozzátartozott, hogy a nyomtatás feltalálójának, Andreas Hessnek technikáját hamarosan itt is bevezették. Hesst követték más német nyomdász famíliák, mint például a híres Landererék, Bajorországból. A másik nagy pesti kiadó és nyomda- vállalkozás az Ausztriából bevándorolt Trattner családé volt – de megjelentek a németek a mindennapok kultúrájában is. Adam Michael Gundel, valamint fia Karl (az utóbbi a Gundel-palacsinta feltalálója) emelték európai rangra a magyar konyhaművészetet, nem is beszélve a kiváló német cukrászokról, a Kuglerekről vagy Ruszwurmékról, akik neve máig ismerős. Anton Dreher nevét ma is viseli söre, s talán kevesen tudják, hogy Puskás Ferencet eredetileg Purceldnek hívták.

Németországról további írásokat
www.ger-mania.hu honlapon olvashat


Hozzászólások
Összesen: 3 db

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztráljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

Hozzászólhat a Facebook azonosítójával is.
Kattintson a "Facebook bejelentkezés" gombra!
Hozzászólás Facebook regiszrációval
Nemetorszagi_magyar
2016-03-05 13:44:30   #2

A legtöbbünket valamikor Müllernek vagy Balasovits-nak hivtak.

Akkor is, ha ennek mar nincsen sehol sem nyoma.

Allitom, hogy a mai Magyarorszagon többen viselnek nemet nevet, mint Becsben.

Wotan
2016-03-08 09:25:29

Kaptam a havertól egy Mailt,amiben megtalálható az "ezeréves"
nagy barátság,még az ausburgi barátságos mérkőzés története
is a Lech-mezei "stadionban"! Az is kiderült belőle,hogy az "Augsburg"
városnevet is a magyar nyelvből lehet levezetni!
Töröltem is a marhaságot,miután a Budha...Buda kapcsolatot is
hallottam már!........kicsi a világ!

magyarországi német
2016-03-05 13:24:32   #1

Ez van amikor a "csuti" a Kazah, és az Azeri kapcsolatokat helyezi előtérbe.

1

Kedvezménykártya a 168 Órától

EDC kártya, akár Önnek is

Kedvezménykártya a 168 Órától

2014. július 10. csütörtök
Közösség
csillagfény: Syria meg Iudaea mintha római provincia lett... 21:54
Hmmm....
nonest: Jó éjt kívánok mindenkinek! 21:54
Társalgó, 2016. június
Qkory: Nesztek parasztok kulturizálódjatok — A köztévén... 21:52
Közhasznú információk
csillagfény: Az már kevésbé válik a becsületükre, hogy... 21:37
Új korszak kezdődik
A Propeller hírei