Ringből a lágerbe

Hat esztendeje utca viseli Hannoverben Johann Trollmann nevét. A nácikorszak elején félnehézsúlyban német bajnoki címet szerző „sinto-deutsch” ökölvívó egy évtizeddel később, sok százezer cigány sorstársához hasonlóan koncentrációs táborban pusztult el. MOGYORÓSI GÉZA jelenti Berlinből.

Adolf Hitler épp csak pár hónapja volt kancellár, amikor új német bokszbajnokot avattak félnehézsúlyban. A „Gipsy” becenevű, 26 esztendős Johann Trollmann a Führer druszáját, Adolf Wittet ütötte ki. Több szempontból is csodálatos volt ez a diadal. Egyrészt a dús hajú cigány ökölvívónak Erich Seelig személyében zsidó származású edzője volt. Másrészt a korabeli szemtanúk Dávid és Góliát küzdelmeként emlegették az 1933. júniusi bokszcsatát. Harmadrészt: a 71 kilós versenysúlyú „Dávid” összesen 62 hivatalos összecsapásából csupán harmincszor került ki győztesen, igaz, majd egy tucat alkalommal padlóra küldte riválisát.

A jó mozgású, fürge, szokatlan stílusú Johann Trollmann nem sokáig örvendhetett a német bajnoki címnek: az elbarnult-elbarmult germán bokszszövetség 8 nap múltán elvette tőle a titulust, mondván, hogy „Gipsy” viselkedése „nyomorult” volt a meccs után. Náci zsargonban:Trollmann örömkönnyei árjához méltatlan gyengeséget mutattak...

Elméletileg még kapott egy esélyt a Németországban villámgyorsan népszerűvé lett cigány sportember: beszőkítve, testét fehér púderral „Michael Jackson-osítva” szállt ringbe Gustav Eder ellen, és öt menetben vesztett. De az ökölvívás szerelmesei érezték, látták, hogy kedvencük már nem az – nem lehet az! –, aki volt. Nyoma sem volt a táncikálásnak, a játékosságnak.
Ezt a Spree-parti K. O.-t egy évtizeddel később követte a végleges kiütés. De a koncentrációs táborba hurcolás előtt az ökölvívó még magára ölthette a Wehrmacht egyenruháját.

A Die Welt irodalmi melléklete nemrégiben ismertetve Roger Repplinger Leg dich, Zigeuner! (Terülj el, cigány!) című kötetét, ezt írta az 1907-es születésű „Gipsy” kálváriájáról: „A történet fekete iróniájához tartozik, hogy Trollmann, mielőtt a KZ-ben eltűnt volna, sok más sintihez hasonlóan német uniformisban a keleti és nyugati fronton szolgálhatott, és kitűnően megállta a helyét. De ez éppoly keveset segített neki, mint az első világháború zsidó veteránjainak.” A náci „Rassenpolitik” szorításából nem volt menekvés.

Trollmannt 1942 júniusában tartóztatták le Hannoverben. Mivel a testvérei nem hagyták annyiban a dolgot, a város
„cigány központjában” („Zigeunerzentrale”) még egyszer láthatták. A rokonok alig ismertek rá az egykori bokszlegendára: „Élettelenül, összeroskadva, két egyenruhástól támogatva, összevert arccal, véraláfutásokkal, hiányzó fogakkal” mutatták meg nekik Johannt.
1942 októberében Hannoverből egy Hamburg-közeli koncentrációs táborba szállították át a férfit.

Karácsony és szilveszter között ott „ünnepelte” 35. születésnapját. 1943-ban a ringen kívül verték agyon.

Az unió országai közül Romániában, valamint Spanyolországban él a legtöbb sinti és roma. E két tagállamban számuk együttesen 3,5 millióra tehető. Hazánkban és Bulgáriában mintegy 800 ezerre becsülhető a számuk. Csehországban és Szlovákiában összesen mintegy félmillió sintiről és romáról szólnak a statisztikák.

Németországban hat évszázada laknak-vándorolnak cigányok. 80–120 ezer közöttire tehető (menekültek nélkül) a létszámuk. Többségük a nyugati tartományokban él.

A náci vészkorszak rasszista népirtásában Európa-szerte félmillió cigány pusztult el. Az első nemzetközi megemlékezést a fasizmus sinti és roma áldozatairól 1979 őszén tartották a bergen-belseni koncentrációs táborban.