Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A Le Monde című francia napilap legújabb száma szerint a dalai láma azzal vádolta meg a kínai hadsereget, hogy augusztus 18-án tibeti tüntetőkre nyitott tüzet, aminek következtében 140 ember vesztette életét.

A vallási vezető a lap szerint maga is megjegyezte, hogy az adat ellenőrzésre szorul - utóbb viszont a dalai láma hivatala közleményben cáfolta, hogy egyáltalán bármiféle számot közölt volna az áldozatokról. Az állásfoglalás szerint a dalai láma egyértelműen közölte a francia újságíróval, hogy nincsenek konkrét információik az áldozatok számáról.

A tibeti buddhisták külföldi száműzetésben élő szellemi vezetőjével a Le Monde című francia napilap pénteki keltezésű (de Párizsban már csütörtök délután megjelent) száma közölt interjút.

A dalai láma kéthetes látogatáson tartózkodik Franciaországban, s bár az út során főként vallási kérdésekkel foglalkozott, a látogatás végéhez közeledve, pénteken fogadja őt a francia elnök felesége, Carla Bruni-Sarkozy és Bernard Kouchner francia külügyminiszter.

A dalai láma az interjúban kijelentette, hogy a kínai fennhatóság alá tartozó Tibetben "az olimpiai tűzszünet" ellenére folytatódik az elnyomás, sőt a kínai hadsereg hétfőn a kelet-tibeti Kham körzetben a tömegbe lőtt. Az MTI a Le Monde-re hivatkozva idézi a vallási vezetőt aki azt nyilatkozta: a lövöldözésekben állítólag 140 ember vesztette életét. Megjegyezte azonban, hogy "ez a szám még megerősítésre szorul".

Megbízható szemtanúkra hivatkozva beszámolt arról is, hogy a Kína-ellenes tibeti zavargások március 10-i kirobbanása óta egyedül Lhásza körzetében 400 fegyvertelen tüntetőt lőttek agyon a kínai rendfenntartók. Tibet egész területén szerinte ennél nyilvánvalóan magasabb az áldozatok száma. A vallási vezető szerint (március óta) tízezer embert vettek őrizetbe a kínai hatóságok a himalájai területen, s nem tudni, hol tartják őket fogva.

A dalai láma kitért arra is, hogy a kínai haderő a tibeti Amdo és Kham körzetében támaszpontokat épít. Kína tibeti katonai jelenléte hosszú időkre nyúlik vissza, ám a mostani építkezések "eszeveszett üteme" olyan félelemmel tölti el a vallási vezetőt, hogy a hadsereg "mostani gyarmatosító akcióját" tartósnak tervezik.

Kína keményen leverte a márciusi tibeti zavargásokat, amivel a nemzetközi közösség bírálatát váltotta ki. Peking azzal vádolta a dalai lámát, hogy ő és szövetségesei szították a kínai uralom elleni tüntetéseket, ám a Nobel-békedíjas vallási vezető ezt cáfolta.