Elhangzása pillanatában gyors népszerűségnövekedéssel kecsegtető, ügyes húzásnak tűnt, egy hónap után a jobboldal táborát is megosztja Nicolas Sarkozy elnök váratlan döntése a Franciaországban illegálisan tartózkodó romániai és bulgáriai romák rapid hazatelepítéséről. Az intézkedést ma már csak a franciák 48 százaléka helyesli, s a katolikus egyház is szót emelt a bűnbakként kipécézett romák védelmében. A belső konfliktus átlépte Franciaország határait: az ENSZ és az Európai Unió is kifogásolta a rasszizmus és idegengyűlölet felkeltésére alkalmas kormánypropagandát.
A Zola-féle “J’accuse’’ hangnemében a liberális Le Monde hasábjain indított frontális támadást a kormányzópárt belső ellenzékének vezére,
Dominique de Villepin a köztársaság elnöke ellen. „Franciaország nemzeti lobogóját szégyenfolt szennyezi be” – áll a volt miniszterelnök írásában, amely azt veti az elnök és az UMP kormánypárt szemére, hogy „kollektív morális bűnt követett el a Köztársaság és egész Franciaország ellen”, amikor etnikai alapon stigmatizálta a lakosság egy rétegét.
Villepin, aki néhány hete, egyelőre az UMP kebelében,
Szolidáris Franciaország néven új pártformációt hozott létre, élesen kikelt Sarkozy július végi beszéde ellen, amely a közbiztonság megvédelmezésének jelszavával „hadat üzent" a bűnözésnek, és sommásan az új EU-országokból érkezett illegális roma bevándorlókat, illetve a Franciaországban 400 éve honos vándorló roma népességet jelölte meg a közrendet megbontó veszélyforrásként.
Villepin erre hivatkozva felszólította „Franciaország miden republikánus érzelmű polgárát, szálljon szembe a szörnyeteggel, amelyet az elnök és udvartartása fel akarnak ébreszteni bennünk, ne engedje beszennyezi azt az eszmét, amelyet Franciaországról őrzünk magunkban!”
(Villepin állásfoglalásának időzítése politikai elemzők szerint valószínűleg nem független attól, hogy a 2012-es elnökválasztásra kacsingató politikus pártbeli hívei az őszi politikai évad kezdetén külön frakciót akarnak létrehozni a Nemzetgyűlésben, így több megszólalási lehetőségük lesz.)
Ugyancsak a Le Monde-ban nyilvánított véleményt az UMP-kormány közbiztonsági politikájáról
Rachida Dati, Sarkozy korábbi igazságügy-minisztere. A jelenlegi EP-képviselő sajnálatosnak és diszkriminatívnak minősítette azt az elnök által kilátásba helyezett fenyegetést, hogy a bűnelkövetők megfoszthatók francia állampolgárságuktól. (Ez a honosított bevándoroltakat és azok leszármazottait, elsősorban romákat, de adott esetben az arabokat is érintheti.)
Rashida Dati cikkében kifejti: a közbiztonság témáját azok vetették be és használják eszközül, "akik politikai ambícióik érdekében a testvériség eszméjét megtagadva, különböző kategóriákba akarják besorolni a franciákat. Vessünk véget annak, hogy osztályozással bélyegezzük meg a franciák sokszínűségét!" – szólít fel cikkében a volt miniszter.
A romaellenes hangulatkeltést elutasítók kórusában augusztus legvégén szólalt meg először a baloldali ellenzék legnagyobb erejének vezetője,
Martine Aubry. A Szocialista Párt főtitkára manipulációs hadműveletként aposztrofálta a közbiztonságra hivatkozó intézkedéssorozatot. Ennek keretében egy hónap leforgása alatt 51 illegálisan létesített roma tábort számoltak fel redőri közreműködéssel.
Aubry szerint a romatelepek lebontása és a kelet-európai cigányok csoportos hazatoloncolása „méltatlan a Köztársasághoz, lejáratja Franciaországot a külföld előtt”, s egyedül azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a kormánypártot körüllengő korrupciós ügyekről. Szerinte a franciák megértették, hogy a hatalom nagyhangú, agresszív propagandával körített romaellenes fellépése tulajdonképpen Sarkozy közbiztonsági politikájának kudarcát hivatott elleplezni.
Szót kér a katolikus egyház

André Vingt-Trois párizsi bíboros érsek
Kivételes szereplőként lépett be az aktuális politikai diskurzusba a francia katolikus egyház, amely a szigorúan szekuláris köztársasági berendezkedés nyilvános fórumain ritkán hallatja a szavát. Méltán keltett nagy feltűnés
André Vingt-Trois párizsi bíboros érsek visszafogott stílusban megfogalmazott, de tartalmában nagyon is kemény kritikája. A francia katolikus egyház feje a szolidaritás elvét emelte ki.
“Ha a (kelet-európai) romák hozzánk jönnek, akkor nyilván valóban szükséghelyzetben vannak. Nem lehet egy időben hivatkozni egy szolidáris Európára, s közben úgy intézni, hogy az nekünk ne kerüljön semmibe. A törvényt tiszteletben kell tartani, de van olyan erkölcsi határ, amely áthághatatlan” – jelentette ki újságírók előtt André Vingt-Trois. Mint megjegyezte: Franciaországban egészségtelen légkör van kialakulóban.
Az előző napokban két francia egyházi személy is kifogásolta a romák elleni indulatkeltést. Aix-en-Provence érseke elfogadhatatlannak nevezte a romák általánosító megbélyegzését, egy lille-i lelkipásztor, Arthur atya pedig felháborodása jeléül visszaküldte a belügyminiszternek nemrég kapott Becsületrendjét.
A nem várt oldalról érkező bírálatot követően Brice Hortefeux belügyminiszter találkozót ajánlott a francia katolikusok vezetőjének.
A La Croix című katolikus napilap által rendelt közvélemény-kutatás szerint a magukat katolikusnak valló franciák 53 százaléka szerint
az egyháznak nincs keresnivalója a politikában, érdekes módon azonban a magukat gyakorló hívőnek mondó válaszadók 56 százaléka egyetért a párizsi érsek kiállásával.
Franciaország romaügyi politikája
az ENSZ diszkriminációellenes bizottságának heves bírálatát váltotta ki,
az Európai Unió pedig a közösség állampolgárait megillető szabad mozgás jogának biztosítására és a romák integrációjának elősegítésére hívta fel Párizst. Igaz ugyan, hogy Brüsszelnek nincs integrációs politikája, mert ez a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzetközi síkon is nagy visszhangot vert francia dezintegrációs akció talán megadja a kezdő lökést az európai közösségben élő
500 ezer főnyi roma lakosság hatékony integrálásához szükséges közös politika kialakításához.
Franciaországgal kapcsolatos további információk a
franciakoktel.hu oldalon.
HozzászólásokÖsszesen: 10 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Egyetértek Jobbikos Tibivel.Munka nélkül egyetlen munkaképes embernek sem adnék pénzt.Amerre jár az ember mindenhol csak szemetet lát.de lenne még nagyon sok megoldandó probléma ebben az országban.Aki dolgozik az nem ér rá elmenni lopni.A cigányok szemetelnek az utcán,
amikor valaki rájuk szól azt válaszolják,hogy majd a magyarok összetakarítják.Azt mondják nincs cigány bűnözés,én el is hiszem ezt
miután valaki bebizonyítja,hogy össze tudta toborozni a rokonságát,
egy magyar ember és rávette őket hogy segítsenek egy haragosát megverni,vagy a rokonát letartóztató rendőröknek nekimenni.
A "jogvédők"minket is párfogásukba vennének vajon,ha század magammal
valahol Szlovákiában építenénk egy bádogvárost és odatelepednénk?
Amit most leírok, attól a jogvédők frászt kapnak, de azt hiszem ma is járható út lenne.
A XVIII.század végén a falunk határában letelepedett egy cigány csapat.
A falu temploma ekkor épült, a falu bírója felajánlotta a cigányoknak, hogy dolgozhatnak a téglaégetőben, és a község gazdáival kereskedőivel megbeszélte, hogy egy-egy cigányembernek munkát adnak.
Cserében a községi telkekből kaptak házhelyeket, kis kertekkel.
Ugyanez a bíró reggelente végigjárta a cigánysort, és valaki nem volt beteg, vagy nem a saját házát, kertjét tartotta rendben, annak három napot adott, hogy vagy dolgozik, vagy elzavarja a faluból.
Az eredmény: ma ha végigmegy a "cigánysoron" aki nem helybeli, nem tudja, hogy ott még mindig többségében cigányok laknak, mert a házak rendben tartva, a gazdáik tehetségük szorgalmuk szerint szakmát tanultak, közép, vagy főiskolába jártak, járnak.
És a falu közösségének megbecsült, elismert tagjai a cigányok!
Igaz, sok személyiségi jogot az akkori bíró korlátozott, megvont,( igaz akkoriban még ez nem volt közismert) de mára az akkor még éppen letelepedett cigányok utódai nem lenézett, lesajnált, és sajnálni való emberek, hanem büszke polgárai közösségnek.
"Franciaországban 400 éve honos vándorló roma népességet" mint látjuk a cigány népesség nagy többsége még mindig a vándorló-(csavargó) életmódot folytatja Európa szerte!
Nem igaz, hogy ha akartak volna, akkor az évszázados együttélés alatt nem tudtak volna beilleszkedni, és a sajátos zenei, népművészeti hagyományaikat megőrizve fennmaradni.
És igen, az ekkora tömegben vándorló népcsoportok a letelepedett Európában veszélyforrás! Hiszen nincs állandó munkahelyük, jövedelmük, nem járatják a gyerekeiket iskolába, tehát tőlük is elveszik a beilleszkedés esélyét is!
A megélhetésükhöz az apró lopásoktól a komolyabb bűncselekményekig sok mindent elkövetnek.
Ugyanakkor az európai jóléti rendszerek legnagyobb haszonélvezői, kihasználói, úgy hogy a közös kalapba semmit nem tesznek, de ők a "hátrányos helyzetű, kizsákmányolt kisebbség" akiknek jár a szociális ellátás!
Nem hajlandók semmit tenni annak érdekében, hogy változtatni tudjanak a helyzetükön, egyszerűbb csak a markukat tartani.
Ha az európai kormányok nem lépnek együtt fel, hogy igenis járassák a gyereket óvodába, iskolába, hogy a telek ne a gazban álljon, hanem a család ugyanúgy mint mások termelje meg a saját létfenntartását segítő zöldséget, gyümölcsöt, és a cigányok ezeket nem hajlandóak betartani, akkor a segély sem JÁR!Mert Európa egyik legnagyobb problémája lesz a cigányság, és annak eltartása!
Dominique de Villepin egyszer már sunnyogáson fogta Sarkozy ami miatt el is hallgatott jo ideig. Egy szavat sem hiszem el, hogy a cigányokért akarna ö aggodni. Be akar tenni ö Sarkozynek azért publikalgat oly böszen.
Abban kérem semiféle rasszizmus nincs, hogy illegális bevandorlokat ki akarják tenni. Anno Sarko mint belügyminiszter is csinalt "botranyos" dolgokat amikor egy afrikai nagypapat az unokaja mellett tartoztatott le a rendörség mert illegalisan tartozkodott Franciaorszagban. Akkor is jöttek a rasszizmus vádjával.
Ezeken a roma telepeken viragzik a bünözéspártolás. Ez nem ciganyok ellen szól hanem arról, hogy gátat vessenek annak, hogy bünözöi életmodra "karriert" alapozzanak. Az is igaz, hogy ezzel a deportalassal sem fogjak a probléma gyökerét orvosolni, az alulképzettséget, kulturális viselkedésbeli különbséget. A hangsulyt erre kellene fektetni marcsak azert is mert 2 het mulva ugyis ott lesznek ujra.
Mx-Mx-Mx, pár ötlet:
- zéró tolerancia bevezetése a bűnözéssel szemben minden korosztályban, hogy ne legyen a paprikalopás vagy az osztálytárs uzsonnájának elvétele sem bocsánatos bűn,
- a kötelező iskoláztatás előtt kötelező óvodai felkészítés, beleértve a személyes higiénia (angol WC, fogmosás) és az európai kultúra néhány alapelvének (pl. tízparancsolat, mások tulajdonának tiszteletben tartása) megtanulását,
- államilag támogatott bennlakásos kollégiumok, kurrens szakmákra képezve, a továbblépés lehetőségét is magukban hordozva (hosszú távon az államnak is biztosan jobb üzlet, mint adóbevételek helyett a börtönök és segélyek kiadásait számolgatni),
- ösztöndíjak a hátrányos helyzetből származó tehetségeknek,
- vállalkozóvá válás oktatása a helyi és kulturális sajátosságok figyelembe vételével,
- a jó példák, sikeresen kiemelkedett emberek és családok rendszeres propagálása a célcsoportot elérő médiában,
- ...
Ez a probléma Magyarországon is létezik, sőt.
Mit lehet tenni?
Javaslatokat várok!
Jól működnek az európai jóléti modell elvei, ha eredeti céljuknak megfelelően felelős, értelmes, szabálykövető, a keresztény kultúrkörben nevelkedett emberekre alkalmazzák azokat.
Nem működnek viszont, ha szabályszegő, gátlástalan, potyautas, esetleg ráadásul az európaitól eltérő értékrend, kultúra szerint élő emberek esetében próbálják alkalmazni.
Elvárható-e a többségtől, hogy annak is biztosítson minden jogot és kedvezményt, aki a játékszabályok pozitív oldalát elfogadja, sőt, kiköveteli, és eközben a maga részéről az ország fenntartásával és az emberi együttéléssel kapcsolatos alapvető kötelességeket nem teljesíti? (Pl. iskoláztatás, adófizetés, saját magának és mikrokörnyezetének tisztán tartása, mások nyugalmának tiszteletben tartása?)
A nagy nemzetek bevándolási hivatalai beengednék-e az ilyen embert? Nem él-e itt valaki vissza az EU által hozott négy szabadsággal?
Másrészt: aki a saját alapvető kötelességeit nem teljesíti, milyen alapon követel saját maga részére kedvezményeket? Aki egyoldalúan felmondja a társadalmi szerződést, azt nem magát zárja-e ki annak előnyeiből?
Hangsúlyozom, nem utalok fajra vagy bőrszínre, kizárólag az adott személy viselkedésére. Nem az a döntő, hogy valaki piréz vagy volapük, hanem attól, hogy egyoldalúan megszegi-e a társadalommal kötött hosszú távú szerződést (amelyet formálisan nem írt alá, de amelynek elfogadására a társadalom által nyújtott segítségek, kedvezmények igénybe vételével ráutaló magatartást tanúsított). Tisztelem a társadalmi normákat elfogadó és azok szerint élő pirézeket (és persze a volapüköket is).
Igen,ez igy igaz!Altalaban,söt idaig soha nem ertettem egyet Jobbikos Tibivel,ugylatszik külfödre kell mennünk,hogy megszülessen a konszenzus.Itthon is ezt kellene csinalni,kitakaritani a francba az összes ingyenelö,segelyekert kuncsorgo gyerekgyarto,analfabeta lusta,tudatlan,eröszakos,rablo,tolvaj ciganyt!Vagymi.
Meg az arabusokat is. Az egyház meg úgy látszik teljeskörű támadásba kezdett. Hiányoznak a friss ministránsgyerekek a francia papoknak is...
Ezek a franciák, akik elítélik Sarkozy lépését, gondolom mindnyájan cigánykaraván közelében élnek... a liberális jogvédők ott se különbek az itteniektől. Az lenne a francia nemzet szégyene, ha megtűrné országában ezt a bűnöző, primitív, törvényt és etikát nem ismerő népséget.
Sarkozy intézkedése meg kevés. Először is, ez csak látszat. Belügyminiszterként nem nagyon zavarta az ilyesmi, meg nemcsak a cigányokat kéne onnan kitoloncolni, hanem a muszlimok és négerek azon részét, amelyek gyújtogattak, romboltak csak azért, mert valamelyik bűnöző társukat le merte lőni az intézkedő rendőr.