Az egyedüli magyar jelölt választási szereplését alaposan befolyásolta, hogy 2004 óta először tartanak elnökválasztást parlamenti választás nélkül. Emiatt a magyarok számára nem volt már akkora tétje a mostani elnökválasztásnak, mint például a legutóbbinak, a 2004-esnek, amikor a parlamenti választással egyszerre rendezték meg azt.

A magyar jelölt szereplését az is jelentősen befolyásolta, hogy az elmúlt két évben rendezett öt választás - két európai parlamenti választás, egy helyhatósági, egy parlamenti és a mostani elnökválasztás - közül a mostani megméretésen volt a legmagasabb (53,52 százalékos) az országos részvételi arány.

Kelemen Hunor a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága szerint 371 451 voksot kapott. Ez mintegy 162 ezerrel kevesebb, mint amennyit Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje 2004-ben szerzett – írta az MTI.

Kelemennek így csak a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében sikerült első helyre kerülnie. Hargita megyében a szavazatok 71,23 százalékát szerezte meg, a körülbelül 75 százalékos magyar lakosságú Kovászna megyében viszont csak 52,7 százalékot kapott, viszont ennyi is elég volt az élre kerüléshez. Ebben a megyében Traian Basescu jelenlegi államfőt a szavazóknak csaknem a 20 százaléka támogatta.

Az RMDSZ jelöltje a magyarok által jelentős arányban lakott többi megyében a következőképpen szerepelt: Szatmár megyében a második helyre került, Szilágy megyében a harmadik lett, Kolozs megyében pedig a negyedik helyen végzett. A magyarok által csaknem 40 százalékban lakott Maros megyében Kelemen az összesített szavazatok szerinti 27 százalékával majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint Traian Basescu, aki mindössze 0,47 százalékkal előzte meg a magyar jelöltet.