Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A tudós szerint a határozottságot vegyíteni kell a tárgyalási hajlandósággal, a szlovákiai magyarok iránt mutatott nagyobb megértéssel. Hiszen míg Magyarországon mindenki kemény fellépést vár, a szlovákiai magyarság a válaszlépések kárvallottja lehet. Az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet főmunkatársával készült interjút a csütörtöki 168 Órában olvashatják.

Az interjúból kiderül: a tanár szerint az alapprobléma az, hogy sem a kisebbségi nyelvtörvény, sem a most módosított államnyelvtörvény nem veszi figyelembe, hogy a Dél-Szlovákiában élő magyar közösség kétnyelvűvé vált. – Erre Szlovákia mintha nem értékként tekintene. A magyarok kétnyelvűségét inkább úgy kezeli, mintha az az asszimiláció előszobája lenne, és az államnyelvtörvény mostani módosításával a nyelvváltást próbálja felgyorsítani. Szlovéniában, ha egy többségi megtanulja a kisebbség nyelvét, azt méltányolják. Szlovákiában azonban az államnyelvtörvény úgy védi a többségieket „az államnyelv szempontjából érthetetlen” magyar nyelvtől, mintha annak ismerete valamilyen államérdeket veszélyeztetne. Hiába biztosítják papíron a kisebbségi nyelvi jogokat, ha nincs előírva, hogy a magyar többségű településeken dolgozó szlovák hivatalnoknak, bármilyen alacsony szinten is, de tudnia kell magyarul.

Szarka László szerint a nyelvtörvény megalkotói mintha attól félnének, hogy a magyar nyelv túlzottan megerősödik. – Ezért a korábbi vérszegény engedményeket próbálják visszaszívni, s a kisebbségek nyelvhasználatát még jobban korlátozni.

– Dél-Szlovákiában már a legkisebb magyar falvakban is német és osztrák stábok forgatnak. Vitáinkat látja az unió, de még abban reménykedik: képesek leszünk magunktól is észhez térni. Kérdés, hogy Magyarország és Szlovákia továbbra is egymásra vár, vagy elébe megy a közvetítésnek, és közös megoldási alternatívát dolgoz ki. Most – hallván, hogy a Bajnai és Fico szeptember első felében találkozhatnak – ez utóbbi a valószínűbb.

– Azzal is szakítanunk kellene, hogy állandóan azt lessük, mikor döglik meg a szomszéd lova is. Ma és a következő hónapokban közösen kell megakadályoznunk, hogy a feszültségből fizikai konfliktus váljon - mondja a komáromi Selye János Egyetem dékánja az interjúban.

Az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet főmunkatársa figyelmezteti mindkét felet: Most már egész Európa figyel. Szerinte a köztársasági elnök kitiltása igencsak kontraproduktív lépés volt.

Kíváncsi, hogy lehetne elfogadtatni, hogy Trianon mindenki számára feszültségeket okoz? Olvassa el az interjút a csütörtökön megjelenő 168 Órában.