Senki ne higgye, hogy ez a megoldás nem ütközik ellenállásba. A személyiségi jogok elszánt védői most azt kifogásolják, hogy a különböző elektronikus nyilvántartási rendszerek összekapcsolása veszélyes játék. Összesen 16 ilyen adatbázis van, köztük a központi bejelentő, a társadalombiztosítási nyilvántartás, az iskolai végzettségi statisztika, az adónyilvántartás, az ingatlan-, a foglalkoztatási, a cégbírósági jegyzék, és még egyéb hasonló regiszterek.



A népszámlálás egyszerűsítését pártolók azzal érvelnek, hogy nem minden adatot használnak az egyes bázisok összesen 43 adatbankjából. Például az adóhatóság a jövedelemre vonatkozó számokat nem közli, és az összes nyilvántartásból csak meghatározott információkat vonnak ki. A születési idő, az állampolgárság, a nem, a lakóhely, a munkahely, a családi szerep (anya, apa, gyermek), s mindebből pótlólagos adatok – például a lakóhely és a munkahely közötti távolság - már könnyedén kiszámolható.


Másrészt az adatok először az adatvédelmi bizottsághoz kerülnek, ahol mindenki egy 172 jegyű személyi azonosítót kap. Ennek alapján az adatok hozzárendelhetők egy-egy személyhez anélkül, hogy annak neve ismert lenne. Ez a látszólag nem is olyan egyszerű módszer ráadásul óriási megtakarítást jelent: a 2011-es népszámlálás a klasszikus eljárás egy tizedébe kerül majd.

Igaz, a felmérés nem terjed ki minden eddigi területre. A nyelvhasználat és a vallás kimarad. Ezekre vonatkozó adatokat a törvény értelmében csak a belügyminiszter utasítására lehet gyűjteni, amihez viszont a klasszikus népszámlálás módszere szükséges.



A népesség alakulásának felméréséhez nem kell újabb tíz évig várni, ezeket az adatokat gyakrabban frissítik. A legújabb statisztikából az derül ki, hogy Ausztria lakossága jelenleg 8 341 324 fő, azaz 3,84 százalékkal több, mint 2004-ben volt.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztriahonlapon