Bécs operaháza az osztrákok szívügye, ehhez még annál is többen értenek, mint nálunk a focihoz. Szeptembertől 18 év után megújul a vezetés. Az új igazgatópáros - Dominique Meyer és a zenei igazgató, Franz Welser-Möst - máris a figyelem középpontjában áll.
A diktatórikus hajlamáról ismert, magyarul is jól beszélő
Ioan Holendert felváltó elzászi születésű Meyer hivatalosan még át sem vette a stafétabotot, máris szép sikert aratott. Egyetlen hangos szó és túlzó sajtókampány nélkül megegyezett a Bécsi Filharmonikusokkal a kollektív szerződésről, mégpedig olyan feltételekkel, amelyekről Holender csak álmodott. A jövőben az eddigi 90 helyett 110 próbát teljesít a nevezetes zenekar, amelyet elsőrendű kötelezettsége az Operaházhoz, a második a
Salzburgi Nyári Játékokhoz fűz, s csak ezután következik a külön koncertezés. Nem titok, hogy a patinás magántársaság nélkülözhetetlensége teljes tudatában foggal-körömmel, néha zsarolással harcol jogaiért. Holendernek gyakran gyűlt meg velük a baja. A halk szavúként ismert új direktor stílusa eredményesebbnek tűnik.
Az utódpáros rögtön meghódította a muzsikusokat. Keménykedés helyett közölték, hogy az Operaház számára ők az egyenletesen kiemelkedő színvonal garanciái. Tudott az is, hogy
a világ legnagyszerűbb énekesei miattuk vállalnak bécsi fellépést gyakran alacsonyabb gázsiért, mint a világ más tájain. Nem beszélve a karmesterekről, akik közül a legnagyobbaknak is megtiszteltetés dirigálni ezt a remek együttest. Másfelől a Filharmonikusok számára sem rossz a kötődés az Operához, hiszen a napi munka hozzájárul képességeik fejlesztéséhez, ahhoz az összecsiszoltsághoz, amelyhez hasonlóval kevés zenekar rendelkezik.
A közönséget elsősorban az érdekli,
mit láthat ősztől az új vezetésű színházban.
A hosszúra nyúlt igazgatókeresés miatt Meyer és Welser-Möst a 2010/11-es évadra nehezen talált nagynevű művészeket. Ők három-négy évre előre szerződnek. Riccardo Muti, vagy Christian Thielemann például már egyetlen szabad estével sem rendelkezett, amikor megkeresték őket. A 2013-as Wagner-Verdi kettős jubileumi évben azonban mindketten vezényelnek Bécsben.
A karmestergondot az új zenei igazgató készséggel hidalja át, 35 előadáson, több bemutatón vezényel. Az első ezek közül október 17-én
Hindemith Cardillac című operája. Utána december 11-én
Mozart Don Giovannija, február 16-án a Figaró házassága, június 17-én pedig
Janaček Katja Kabanovája következik. Welser-Möst dirigálja Puccini Bohéméletét is – ez a Zefirelli-rendezés új betanulású előadása lesz. A szezont a
Tannhäuserrel nyitják szeptember 5-én, a tavalyi premier parádés szereposztásában, ugyancsak Welser-Mösttel.
Nem hiányoznak majd a Bécsben oly kedvelt énekesek sem:
Edita Gruberova a Lucrezia Borgia október 2-i koncertelőadásán lép fel,
Anna Netrebko és Elīna Garanča április 2-án Donizetti Anna Bolena című operájában. Visszatér Agnes Baltsa is. José Cura, Stephen Gould, Jona Kaufmann, Ramon Vargas is szerepel, sőt, még Neil Shicoff is félreteszi sértődöttségét, amiért hiába pályázott az igazgatói posztra. A közönség máris kapott szép ajándékot: találkozhat egyik kedvencével, Rolando Villazonnal, akit hangszálgyulladása akadályozott hosszú ideig az éneklésben, sőt félő volt, hogy végleg abbahagyja.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztria honlapon
HozzászólásokÖsszesen: 0 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!