Hetilap kereső

Szászi Júlia írása

Az osztrák kormány ugyanarra a napra tűzte ki az elnökválasztást, amelyen hat évvel ezelőtt járultak az urnákhoz az osztrákok. Egyelőre Heinz Fischer jelenlegi államfő az egyetlen biztos induló, de március 26-ig, a jelentkezés lezárásáig van még idő. Az FPÖ máris jelezte, hogy egyik, egyelőre meg nem nevezett politikusa is ringbe száll.

Heinz Fischer, aki hat éve eredetileg a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltje volt, ezúttal pártonkívüliként, vagy inkább pártokon felüliként indul. Ennek ellenére az SPÖ ezúttal is mögötte áll, és nem kíván saját jelöltet állítani. A másik kormányzó párt, az ÖVP hosszas belső viták után, és nem utolsósorban figyelembe véve a felméréseket végül úgy döntött, nincs értelme pályázni. Fischer népszerűsége vitán felüli, s ezt a posztra egyébként érdemesnek tekintett politikusa is belátta, így az ÖVP-nek egyszerűen nem is lett volna esélyes jelöltje.

A háromkirályok napján tartott hagyományos gyűlésen Heinz-Christian Strache pártelnök közölte, hogy az FPÖ nem nézi tétlenül Fischer kihívó nélküli indulását. Egyelőre nem tudni, ki lesz ez a kihívó. A végleges indulást, minden esetben 6000 állampolgári aláírás támogatásával egyetemben, március 26-ig kell benyújtani, így a tényleges kampány nem lesz hosszú.

Több magánszemély ugyancsak fontolgatja, hogy megpályázza az államfői tisztséget. Közülük a legérdekesebb Ulrich Habsburg-Lothringen esete: a karintiai Zöldek községtanácsosa minden ilyen óhaja ellenére nem pályázhat az államfői posztra, mert egy sokak szerint ma már elavult törvény tiltja, hogy jelenlegi vagy egykori uralkodóházak leszármazottai akárcsak jelöltessék magukat. A 67 éves karintiai politikus, aki mellesleg hivatalosan nem használhatja a Lothringen utónevet sem, a toszkánai oldalágból származik. IV. Ferdinánd toszkánai főherceg dédunokája, a mindenki által ismert Otto harmad-unokaöccse, vagyis a trónöröklés tekintetében akkor sem jött volna szóba, ha minden marad a régiben. Habsburg nem adja fel, március végéig még harcol, igazságtalannak tartja ezt a diszkriminációt, és nem is annyira az államfői poszt megszerzése, mint inkább a törvényi tilalom feloldása a célja.

1945 óta Ausztriának nyolc államfője volt. 1951 óta az állampolgárok közvetlen szavazással döntenek arról, melyik jelölt töltse be hat éven át a posztot. Négy államfő kétszer is elnyerte az elnöki címet. Kettőnél többször pedig nem lehet pályázni.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztria honlapon