Hetilap kereső

Heltai András írása

Szombaton egész oldalas hirdetések jelentek meg a vezető német lapokban. Azokban a gazdaság különböző ágazatainak mértékadó vezetői, mellettük politikusok, nyomatékosan figyelmeztetik a kormányt: energiapolitikája veszélyezteti a német ipar jövőjét.

A példátlan lépés arra utal, hogy igen nagy az elégedetlenség az ősz óta kormányzó kereszténydemokrata-liberális koalíció gazdaságpolitikájával szemben. A tiltakozó akciót az u.n. fűtőelem-adó bevezetése váltotta ki: a kormány a költségvetési hiányt csökkentő programja keretében évi 2.3 milliárd eurós különadó kíván kiróni az atomerőművet üzemeltető konszernekre. Szó van a környezetvédelmi illetékek emeléséről is. Az érintettek szerint mindez veszélyezteti a beruházásokat, így az energia-ellátást. A tiltakozás hátterében azonban sokkal fontosabb kérdés áll: legyenek-e a jövőben egyáltalán atomerőművek Németországban?

A Merkel-kormány ugyanis (legalábbis eddig) magáévá tette a szociáldemokraták és a Zöldek kormányának 2002-es döntését az atomenergia alkalmazásának fokozatos felszámolásáról. Az akkor elfogadott törvény értelmében új atomerőmű, reaktor már nem épülhet az országban, a működőket pedig 32 éves üzemidő után be kell zárni – s ez a folyamat már a következő években megkezdődhet. A törvény célul tűzte ki, hogy az atomenergiát fokozatosan megújuló forrásokból származó energiával helyettesítsék. A gazdaság azt várta, hogy az ősszel hatalomra került polgári koalíció módosítja a vitatott törvényt, de Merkel kancellár eddig lebegtette a döntést és radikális változtatás nem látszik valószínűnek.

A most tiltakozó 40 személyiség szerint ilyenfajta energia-politika megbéníthatja a német ipart, lefékezheti az egész gazdaságot. Szerintük a megújuló energiák belátható időn belül nem pótolhatják a jelenleg használt energia-forrásokat, ugyanakkor sokkal drágábbak is. Alkalmazásuk, ami csak idén 8 milliárd euró többlet-kiadást igényel, a német ipar versenyképességét veszélyeztetné.

Drámai felhívásuk alatt Európa legnagyobb gazdaságának legismertebb nevei szerepelnek: a Deutsche Bank, a hazánkban is jelen lévő RWE és az E.on, a Thyssen-Krupp, a BASF, a Deutsche Bahn, a Bayer vezetői – de korántsem csak ők. Az atomenergiában érdekelt, az ország 17 atomerőművét üzemeltető konszernek főnökei mellett aláírta a nyilatkozatot például a Bertelsmann óriás-kiadó, a Metro áruház-konszern és a Német Labdarúgó Szövetség vezetője is. Mellettük két volt szociáldemokrata miniszter és a kormányzó CDU egyes politikusai.

A tervek szerint a kormány szeptember végéig dönt arról, milyen szerepet játsszon a jövőben a szén, a gáz, a szél- és a napenergia – különösen pedig az atomenergia az ország gazdaságában. A gazdaság nyomatékos lobbizásával szemben áll a közvélemény: felmérések szerint annak többsége helyesli, hogy az atomenergia a jövőben ne veszélyeztethesse még közvetetten sem a környezetet s nagy tábora van – ugyancsak környezetvédelmi okokból – a szénfűtésű erőművek felszámolásának.

Így az ipari lobbi és támogatói után hamarosan a másik oldal fordul a nyilvánossághoz: az atomenergia ellenzőinek szeptember 18-i tüntetésére vagy 30.000 embert várnak Berlinbe. Természetesen az ellenzékben jelentősen megerősödött Zöldek határozottan atom-ellenesek s az a szociáldemokraták többsége is.

Merkel kancellár nehéz döntések előtt áll. Míg eddig sikerrel lavírozott az álláspontok között, végül is döntenie kell – hozzá olyan helyzetben, amikor ősz óta kormányzó koalíciója igencsak népszerűtlen. Szakértők kompromisszumot várnak: az atomipari lobbi a különadó fejében annyit elérhet, hogy a korábban megszabottnál tovább működhetnek majd a reaktorok.