Továbbra sem találják a tavaly lezuhant Air France utasszállító roncsait és fekete dobozát – közölték a francia hatóságok pénteken. A 228 ember halálát követelő tragédia oka máig tisztázatlan.
Több, mint ötven százalék az esély, hogy megtaláljuk a roncsokat – nyilatkozta magabiztosan a baleset okait vizsgáló francia Vizsgálati és Elemző Iroda vezetője április elején. Két sikertelen tavalyi kísérlet után a végzetes zuhanás körülményeinek számítógépes modellezésével a tengerfenéken egy
3100 négyzetkilométeres, négyszög alakú területet jelöltek ki.
A francia hatóságok a kutatáshoz nemzetközi segítséget kaptak: egy amerikai hajó szonárral pásztázott végig mintegy 2600 négyzetkilométert. Három távirányítású norvég tengeralattjáró szintén a roncsokat kutatta. Több mint öt kilométer mélységben vizsgálódva 3000 négyzetkilométert vizsgáltak át, ám 40 merülés után
sem találtak semmit a baleset idején mért áramlási és széladatok alapján meghatározott területen.

Ilyen tengeralattjáróval keresték a roncsokat
Az újabb kudarc után a hajók visszatérnek brazíliai kikötőikbe, a hatóságok a begyűjtött adatokat tanulmányozzák. Továbbra is homály fedi az elmúlt évek legsúlyosabb légikatasztrófájának okait.
Pitot-cső hiba?
Az Air France 447-es járata Rio de Janeiróból szállt fel párizsi útcélja felé 2009. június 1-jén. Az Airbus A330-as gép a brazil partoktól mintegy ezer kilométerre viharba került és lezuhant. A fedélzeten tartózkodó
216 utas és a 12 fős személyzet életét vesztette. Azóta a repülőgép több mint 600 darabját találták meg és 51 holttestet emeltek ki, ám a fekete dobozoknak és a roncs nagy részének nem akadtak a nyomára.
Félő, hogy a repülési adatokat rögzítő fekete doboz nélkül sosem derül ki, mi okozta valójában a tragédiát. Az eddigi vizsgálatok elsősorban egy sor automatikusan küldött üzenetre támaszkodtak, melyeket a gép elektronikája sugárzott. Ezek szerint az Airbus
sebességmérő műszerei hibásodtak meg.
Az úgynevezett Pitot-csövek eljegesedése nélkül nem következett volna be a katasztrófája – állította több szakértő a gép lezuhanását követő hetekben. A hatóságok most azon az véleményen vannak, hogy a meghibásodás hozzájárulhatott a balesethez, ám valószínűleg nem ez volt a fő ok.
Folytatnák a keresést
Az Air France jelezte:
kész tovább finanszírozni a kutatást, amennyiben a francia Vizsgálati és Elemző Iroda újabb kísérletet tesz a roncsok keresésére. Az Airbus szóvivője ugyancsak úgy nyilatkozott, készek segíteni az eddig 40 millió dollárt felemésztő keresést.
Teóriák
A repülőgépgyártók az elmúlt két évtizedben egyre növelték a szénszálas műanyag alkotóelemek arányát az újabb konstrukciókban. A könnyebb kompozitok térhódítása a legnagyobb újítás azóta, hogy az ötvenes években megjelent a túlnyomásos utastér, mely nagy magasságokban is 1500-2000 méteres magassághoz hasonló nyomást biztosít. Ám nem egyértelmű, hogy az új műanyagok, melyek könnyebb és kisebb fogyasztású repülőgépek előállítását teszik lehetővé, elég ellenállóak-e a repülés közben jelentkező extrém terheléssel szemben - írta a baleset után a New Scientist.

Nem zárható ki, hogy a műanyag elemek bizonyultak gyengének, akárcsak néhány korábbi esetben - vélte a tudományos portál szakértője. 2001-ben egy New Yorkból felszálló Airbus A300 egy másik repülőgép által keltett turbulenciából próbált kikerülni. A pánikba esett pilóta az oldalkormány mozgatásával akarta megoldani a helyzetet. A függőleges vezérsík letört, a gép lezuhant, 265-en haltak meg. 2005-ben egy Airbus A310 oldalkormánya repülés közben darabjaira hullott. A gépet a pilótának sikerült letennie. A vizsgálat során kiderült: a kompozit elemek akkor is megfelelnek a szabvány biztonsági teszteken, ha belső szerkezetük hibás.
HozzászólásokÖsszesen: 0 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!