A 2003 óta működő magyar kutatócsoport a legkülönfélébb szakmák képviselőit egyesíti, tagjai Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Bérczi Szaniszló fizikus, Gánti Tibor vegyész, Horváth András csillagász, Kereszturi Ákos geológus, Pócs Tamás biológus és Sik András geográfus. A munka a Magyar Űrkutatási Iroda közreműködésével a Collegium Budapest Institute for Advanced Study intézetben zajlik. A program kiemelt külföldi partnere a Német Űrkutatási Hivatal, a Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt.
"Többféle témakörben dolgozunk - egyrészt a Mars megfigyelését, a Marsról származó távérzékeléses adatok elemzését, másrészt modellszámításokat, harmadrészt pedig földi analógiák, tehát extrém földi élőlények vizsgálatát végezzük" - magyarázta a projekttel kapcsolatban az MTI-nek Kereszturi Ákos.
Az elmúlt évben a Mars felszínéről készült felvételeken olyan alakzatokat azonosítottak a kutatók, amelyek tavasszal az erősödő napsugárzás hatására a jégtakaró borította dűnéken jelennek meg. Morfológiájuk, valamint a jég és az ásványok felülete között ébredő erők alapján ezek vékony folyékony vízréteg mozgása révén keletkezhetnek.
A kutatómunka alapját a DDS-MSO (Dark Dune Spot - Mars Surface Organism, sötét dűnefolt - Mars-felszíni organizmusok) hipotézis adja. Eszerint a vörös bolygó poláris dűnéinek felszíni rétegeiben olyan extrém életformák lehetnek, amelyek a helyi tavasz idején minden nap rövid ideig életképesek, az év nagyobb részében pedig inaktívak. Megjelenésük és élettevékenységük a dűnéken tavasszal látható sötét foltokhoz kapcsolódik.
A német kutatókkal kidolgozott "modell jelentősége abban rejlik, hogy leírja: a ma ismert tudásunk alapján egy vékony vízrétegnek kell megjelennie. A vízréteg megjelenésének többféle következménye van. Jelentkezik egy mechanikai hatás, a víz fellazítja az anyagot, tehát létre tudja hozni azokat a folyásos mintázatokat, amelyeket mi megfigyeltünk. Van kémiai következménye, vegyi átalakulásokat segít elő, illetve biológiai következménye is lehet, egy ott lévő feltételezett élőlény fel tud venni vizet magának" - ismertette a geológus.
A munkát földi laborkísérletek segítik, a kutatás részeként extrém körülményeket is kibíró földi életformákat tanulmányoznak. Ezek közül elsősorban a kriptobiotikus kérget, mint életközösséget és élőhelyet vizsgálják, amely bolygónk forró sivatagos és fagyott jeges területein egyaránt előfordul. A benne lévő élőlények a kőzetek felső vékony, néhány milliméteres rétegében, az ásványszemcsék közötti mikroszkopikus teret töltik ki. A kőzetanyag szemcséi védelmet nyújtanak az erős ultraibolya-sugárzás és a kiszáradás ellen, ugyanakkor elegendő fényt engednek be a fotoszintézishez. Mindez analógia lehet az esetleges mai Mars-felszíni életre.
"Szerintem az az igazi eredmény, hogy a Mars megfigyelését, a modellszámításokat és a földi extrém életformák vizsgálatát összehangoljuk" - emelte ki Kereszturi Ákos.
