2012. február 9. csütörtök - Abigél, Alex. Holnapi névnap: Elvira
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
Nyereményjáték
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Jövő héttől ismét tudósíthat az Index a Parlamentből
2012. február 8. 22:18
"A kormány bénultan nézi, ahogy a Malév romjain marakodnak"
2012. február 8. 21:10
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
A MALÉV megmentése
Li Taj-po
-
2012.02.09 08:41
MALÉV: The End?
anula
-
2012.02.09 08:41
Klubrádió - Vége
zoja
-
2012.02.09 08:31
Hát milyen országban élünk?
Csülök
-
2012.02.09 08:25
alakul a magyar jövő
zoja
-
2012.02.09 08:08
Társalgó, 2012. február
Dagadt
-
2012.02.09 07:20
Kedves moderátor! Ehhez mit szólsz?
stressz
-
2012.02.09 05:01
A Jobbik Európába
Commander
-
2012.02.08 23:00
ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA
Commander
-
2012.02.08 22:54
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
Commander
-
2012.02.08 22:43
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Kedd, 2009. március 24. 08:23
Lampé Ágnes
írása
Szabad Sajtó Díj 2009
A barikádharcos
Andrassew Iván a zsarolható sajtóról
Március tizenötödikén a Népszava publicisztikai rovatának vezetőjét Szabad Sajtó Díjjal tüntették ki, miközben állítja: Magyarországon nincs sem sajtószabadság, sem független újságírás. LAMPÉ ÁGNES interjúja.
Az MTV-székház ostromáról szóló politikusi nyilatkozatokat minősítve írta 2006-ban: „Itt lenne az ideje, hogy végiggondoljuk, mekkorákat lehet mondani Magyarországon.” Mekkorákat?
Ma bárki bármit kijelenthet, a nagyotmondás a nyolcadik főbűn lett. Demokratikus társadalmunk kamaszkorát éli. A gimnáziumban azért füllentettünk, hogy keménynek és felnőttnek tűnjünk. A jelenlegi közéleti nagyotmondás viszont életveszélyes. A szólásszabadság az, ha a megszólaló vállalja az arcát, a nevét és mondandójának következményeit. Ehelyett az internetes demokrácia korát éljük, s ez olyan, mintha egy újságot névtelen levelekből állítanánk össze. Óriási tévedés! Hadd ne nevezzem sajtószabadságnak a Kurucinfót, a Barikad.hu-t, vagy a Magyar Hírlapot és az Echo Tv-t.
Talán korlátozni kellene a sajtószabadságot?
Félreértjük a demokráciát, ha korlátozásnak tartjuk, amikor egy lap bizonyos mérce alatt nem közöl véleményt, levelet. Mindenkinek illene tudni, mi a következménye, ha leír valamit. Aki azt mondja, a mostani pogromközeli hangulat és a gyilkosságok nincsenek összefüggésben az interneten, a tévékben, a rádiókban, az újságokban zajló fasiszta uszítással, azzal nem tudok mit kezdeni. Közben még én állok bíróság előtt, mert kimondom, ha valaki náci.
Vagyis nem az a szabad sajtó, ha mindent szabad.
Az nem szabadság, ha mindent lehet. Kell a társadalom által elfogadott keret. A magyar sajtó ma azért nem szabad, mert nincs polgárság, és mert az emberek jó része ma nem tájékozódni akar, hanem tartozni valamelyik szekértáborhoz, és kötődni valamelyik eszméhez vagy rögeszméhez.
Egy interjúban 2002-ben azt nyilatkozta: „Utálok különféle befektetők és politikai csoportok szolgája lenni.” Hogy értette?
Az újságok képtelenek csak a cikkeikből megélni, rászorulnak a hirdetők kegyeire. A pályázatokon keresztül pedig a politikai kiszolgáltatottság érvényesül. A sajtó zsarolhatóvá vált.
Rögtön a rendszerváltás után?
Az első négy év még csodálatos volt, lehetett objektíven, a szakma klasszikus szabályai szerint írni. Aztán a politika megtalálta a beavatkozás eszközeit.
Pedig az újságírás ellenzéki műfaj: a jó újságíró kritikusan közelít minden témához.
Ha valaki 1992-ben azt mondja nekem, a függetlennek, hogy baloldali újságíró vagyok, pofán verem. Aztán egyszer csak azt éreztem, árad a hülyeség jobbról, amitől nekem egyre inkább balra kell húzódnom. És előbb-utóbb kicsikarták belőlem a vallomást: a kilencvenes évek vége felé Lovas Istvánnal szerepeltem egy tévéműsorban, ahol számon kérte, miért nem mondom ki, hogy baloldali újságíró vagyok. Gondoltam, ha ez kell, hát kimondom. És az is maradtam, most már vállalom.
Miért lett barikádharcos?
Belesodródtam, belesodródtunk. Az a legszomorúbb, hogy egymással foglalkozunk. Hetente kétszer benne vagyok a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben vagy a Demokratában. És persze válaszolok. Nevetséges, belterjes az egész. Az sem normális, hogy a kollégák feljelentgetik egymást, ahelyett hogy az újságírás eszközeivel bizonyítanák az igazukat. Valaki rájött a jobboldalon, hogy ezzel a bíróságon pénzt kereshet. Mi meg állunk a tárgyalóterem előtt, és alkudozunk: a sértett egymilliót kér, adjunk százezret, úgyis a kiadó fizeti, és rendben vagyunk.
Hogyan fajult idáig a helyzet?
A kiszolgáltatottság, a sértettség, a tehetségtelenség és a kisstílűség az oka. Szégyen, hogy kénytelenek vagyunk politikai csoportok mentén rendeződni. Ma Magyarországon nincs sem független újságírás, sem független újságíró. Senki nem az. Ezért sajtószabadság sincs. Nem szakmai, etikai, törvényi előírásoknak kell megfelelni, hanem annak, ki kinek vág vissza, vagy épp ki kit gyűlöl.
Amivel egyre gerjesztik az indulatot a barikád túloldalának olvasóiban.
Pontosan ezt tesszük, sajnos. Sokáig nem reagáltam a hülyeségre, az aljas megjegyzésekre. Egyszer megtettem, spirálba kerültem, és elszabadult az őrület.
A szakmáról sem felemelő a véleménye. Azt mondta 2002-ben: „Ahogy kinéz, tíz év múlva már egyáltalán nem kell a betűket ismerni ahhoz, hogy írók legyünk.” Lassan letelik ez a tíz év.
Nézze meg, milyen könyvek jelennek meg úgynevezett fontos és híres emberek tollából! Elismerem, hogy rendes, becsületes celebek, de már bocsánat, még csak nem is ők írják azokat a több tízezer példányban kiadott köteteket. Ideje lenne tükörbe néznie a magyar értelmiségnek, nincs az jól, hogy még a könyvkiadást is a manipulált televízió igazgatja.
Ön is évek óta blogol, naplót ír: „öné a cybertér.”
A világháló mindenki előtt nyitott. Az internetnek köszönhetjük, hogy újra olvasunk. Az elmúlt években több mint kétszáz író műveit tettem fel a netre, akiket így megismertek és olvasnak.
Blogját alpári gyalázkodásokkal kommentelik tele. Még mindig nem értem: miért teszi ki magát ennyi támadásnak?
Mert a náci beszédet nem lehet szó nélkül hagyni. Utáljanak csak, nem érdekel, s ha ezért gyűlölnek, vállalom. A beszólásokat pedig meg lehet szokni, szinte mulattatnak. Ha havonta nem kapok legalább egy halálos fenyegetést, úgy érzem, rosszul dolgoztam.
A Hócipőben megjelent, a gój motorosokra vonatkozó „hobbirobogós cicahordák” kifejezése után a „gojok” tüntetést szerveztek ön ellen. Az is mulattatta?
Az eset abból a szempontból viselt meg, hogy rájöttem, igazából nem a gój motorosoktól kell félnem, hanem az értelmiség egyes rétegeitől. Amikor a miniszterelnök bejelentette, részt vesz az ellendemonstráción, hatalmas cirkusz kerekedett, és többé már nem a megmozdulás célja vagy üzenete számított. Jó páran kitűnő alkalmat láttak arra, hogy az ügy apropóján uszítsanak, mert így tudták magukat pozicionálni. Sok értelmiségi, köztük írók, újságíró kollégák támadtak nekem.
Seres László a Hírszerzőn így fogalmazott: „Andrassewnek természetesen joga van gyalázni a gój motorosokat (nagyon helyes, plusz szólásszabadság van), de neki is el kell fogadnia, hogy gyülekezési szabadság is van, és amíg a „gojok” nem lépnek a tettlegesség útjára, azt mondanak, amit akarnak (és ahol a rendőrség nem tiltja). Ez nem Weimar, ez a liberális demokrácia. Jó lenne, ha minden bal- és jobboldali újságíró ennek a talaján állna.” Nem így látja?
Seres egyik munkatársa titokban a gojokkal érkezett motoron, ami elképesztő. Ha nem ért velem egyet, írja meg, közölje, de ne álljon olyanok közé, akiket mégiscsak gójnak hívnak, akik azt festik a hátukra, hogy „Hagyjatok békén, sorstalanok!”, és akik szerint helyes, ha a vezérük Wehrmacht-sisakban robog a köztársasági elnökhöz a cigányok ügyét intézni. Miközben én azt éreztem: a véleményemért fenyegetnek. Ez lenne a szólásszabadság? Ilyen alapon járjon mindenki ágyúval meg puskával, akár még lövöldözhet is, hisz amíg el nem talál valakit, addig a fegyver ártatlan jószágnak minősül. Csakhogy a szó is gyilkos fegyver, egy rossz mondatnak beláthatatlan következménye lehet. A németeknél a holokauszttagadásért börtön jár, és a gyűlöletbeszédet is súlyosan bünteti a törvény. Normális országban a Magyar Gárda parancsnoka egy jó nagy zsidózás után haza se érne, mert már az utcáról fogdába vinnék a rendőrök. Ha majd több ezren meghalnak, és ránk sütik, hogy mi vagyunk Európa legmocskosabb, rasszista alapon polgárháborút kirobbantó népe, meggondoljuk, mit lehet mondani.
Ma bárki bármit kijelenthet, a nagyotmondás a nyolcadik főbűn lett. Demokratikus társadalmunk kamaszkorát éli. A gimnáziumban azért füllentettünk, hogy keménynek és felnőttnek tűnjünk. A jelenlegi közéleti nagyotmondás viszont életveszélyes. A szólásszabadság az, ha a megszólaló vállalja az arcát, a nevét és mondandójának következményeit. Ehelyett az internetes demokrácia korát éljük, s ez olyan, mintha egy újságot névtelen levelekből állítanánk össze. Óriási tévedés! Hadd ne nevezzem sajtószabadságnak a Kurucinfót, a Barikad.hu-t, vagy a Magyar Hírlapot és az Echo Tv-t.
Talán korlátozni kellene a sajtószabadságot?
Félreértjük a demokráciát, ha korlátozásnak tartjuk, amikor egy lap bizonyos mérce alatt nem közöl véleményt, levelet. Mindenkinek illene tudni, mi a következménye, ha leír valamit. Aki azt mondja, a mostani pogromközeli hangulat és a gyilkosságok nincsenek összefüggésben az interneten, a tévékben, a rádiókban, az újságokban zajló fasiszta uszítással, azzal nem tudok mit kezdeni. Közben még én állok bíróság előtt, mert kimondom, ha valaki náci.
Vagyis nem az a szabad sajtó, ha mindent szabad.
Bazánth Ivola felvétele
Egy interjúban 2002-ben azt nyilatkozta: „Utálok különféle befektetők és politikai csoportok szolgája lenni.” Hogy értette?
Az újságok képtelenek csak a cikkeikből megélni, rászorulnak a hirdetők kegyeire. A pályázatokon keresztül pedig a politikai kiszolgáltatottság érvényesül. A sajtó zsarolhatóvá vált.
Rögtön a rendszerváltás után?
Az első négy év még csodálatos volt, lehetett objektíven, a szakma klasszikus szabályai szerint írni. Aztán a politika megtalálta a beavatkozás eszközeit.
Pedig az újságírás ellenzéki műfaj: a jó újságíró kritikusan közelít minden témához.
Ha valaki 1992-ben azt mondja nekem, a függetlennek, hogy baloldali újságíró vagyok, pofán verem. Aztán egyszer csak azt éreztem, árad a hülyeség jobbról, amitől nekem egyre inkább balra kell húzódnom. És előbb-utóbb kicsikarták belőlem a vallomást: a kilencvenes évek vége felé Lovas Istvánnal szerepeltem egy tévéműsorban, ahol számon kérte, miért nem mondom ki, hogy baloldali újságíró vagyok. Gondoltam, ha ez kell, hát kimondom. És az is maradtam, most már vállalom.
Miért lett barikádharcos?
Belesodródtam, belesodródtunk. Az a legszomorúbb, hogy egymással foglalkozunk. Hetente kétszer benne vagyok a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben vagy a Demokratában. És persze válaszolok. Nevetséges, belterjes az egész. Az sem normális, hogy a kollégák feljelentgetik egymást, ahelyett hogy az újságírás eszközeivel bizonyítanák az igazukat. Valaki rájött a jobboldalon, hogy ezzel a bíróságon pénzt kereshet. Mi meg állunk a tárgyalóterem előtt, és alkudozunk: a sértett egymilliót kér, adjunk százezret, úgyis a kiadó fizeti, és rendben vagyunk.
Hogyan fajult idáig a helyzet?
A kiszolgáltatottság, a sértettség, a tehetségtelenség és a kisstílűség az oka. Szégyen, hogy kénytelenek vagyunk politikai csoportok mentén rendeződni. Ma Magyarországon nincs sem független újságírás, sem független újságíró. Senki nem az. Ezért sajtószabadság sincs. Nem szakmai, etikai, törvényi előírásoknak kell megfelelni, hanem annak, ki kinek vág vissza, vagy épp ki kit gyűlöl.
Amivel egyre gerjesztik az indulatot a barikád túloldalának olvasóiban.
Pontosan ezt tesszük, sajnos. Sokáig nem reagáltam a hülyeségre, az aljas megjegyzésekre. Egyszer megtettem, spirálba kerültem, és elszabadult az őrület.
A szakmáról sem felemelő a véleménye. Azt mondta 2002-ben: „Ahogy kinéz, tíz év múlva már egyáltalán nem kell a betűket ismerni ahhoz, hogy írók legyünk.” Lassan letelik ez a tíz év.
Nézze meg, milyen könyvek jelennek meg úgynevezett fontos és híres emberek tollából! Elismerem, hogy rendes, becsületes celebek, de már bocsánat, még csak nem is ők írják azokat a több tízezer példányban kiadott köteteket. Ideje lenne tükörbe néznie a magyar értelmiségnek, nincs az jól, hogy még a könyvkiadást is a manipulált televízió igazgatja.
Ön is évek óta blogol, naplót ír: „öné a cybertér.”
A világháló mindenki előtt nyitott. Az internetnek köszönhetjük, hogy újra olvasunk. Az elmúlt években több mint kétszáz író műveit tettem fel a netre, akiket így megismertek és olvasnak.
Blogját alpári gyalázkodásokkal kommentelik tele. Még mindig nem értem: miért teszi ki magát ennyi támadásnak?
Mert a náci beszédet nem lehet szó nélkül hagyni. Utáljanak csak, nem érdekel, s ha ezért gyűlölnek, vállalom. A beszólásokat pedig meg lehet szokni, szinte mulattatnak. Ha havonta nem kapok legalább egy halálos fenyegetést, úgy érzem, rosszul dolgoztam.
A Hócipőben megjelent, a gój motorosokra vonatkozó „hobbirobogós cicahordák” kifejezése után a „gojok” tüntetést szerveztek ön ellen. Az is mulattatta?
Az eset abból a szempontból viselt meg, hogy rájöttem, igazából nem a gój motorosoktól kell félnem, hanem az értelmiség egyes rétegeitől. Amikor a miniszterelnök bejelentette, részt vesz az ellendemonstráción, hatalmas cirkusz kerekedett, és többé már nem a megmozdulás célja vagy üzenete számított. Jó páran kitűnő alkalmat láttak arra, hogy az ügy apropóján uszítsanak, mert így tudták magukat pozicionálni. Sok értelmiségi, köztük írók, újságíró kollégák támadtak nekem.
Seres László a Hírszerzőn így fogalmazott: „Andrassewnek természetesen joga van gyalázni a gój motorosokat (nagyon helyes, plusz szólásszabadság van), de neki is el kell fogadnia, hogy gyülekezési szabadság is van, és amíg a „gojok” nem lépnek a tettlegesség útjára, azt mondanak, amit akarnak (és ahol a rendőrség nem tiltja). Ez nem Weimar, ez a liberális demokrácia. Jó lenne, ha minden bal- és jobboldali újságíró ennek a talaján állna.” Nem így látja?
Seres egyik munkatársa titokban a gojokkal érkezett motoron, ami elképesztő. Ha nem ért velem egyet, írja meg, közölje, de ne álljon olyanok közé, akiket mégiscsak gójnak hívnak, akik azt festik a hátukra, hogy „Hagyjatok békén, sorstalanok!”, és akik szerint helyes, ha a vezérük Wehrmacht-sisakban robog a köztársasági elnökhöz a cigányok ügyét intézni. Miközben én azt éreztem: a véleményemért fenyegetnek. Ez lenne a szólásszabadság? Ilyen alapon járjon mindenki ágyúval meg puskával, akár még lövöldözhet is, hisz amíg el nem talál valakit, addig a fegyver ártatlan jószágnak minősül. Csakhogy a szó is gyilkos fegyver, egy rossz mondatnak beláthatatlan következménye lehet. A németeknél a holokauszttagadásért börtön jár, és a gyűlöletbeszédet is súlyosan bünteti a törvény. Normális országban a Magyar Gárda parancsnoka egy jó nagy zsidózás után haza se érne, mert már az utcáról fogdába vinnék a rendőrök. Ha majd több ezren meghalnak, és ránk sütik, hogy mi vagyunk Európa legmocskosabb, rasszista alapon polgárháborút kirobbantó népe, meggondoljuk, mit lehet mondani.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXI. évfolyam 12. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
Törökgáborelemez
Lehet más a jobboldal? 2.
Örülünk, Vincent?
Te sötétben bujkáló gonzó, reszkess!
Véleményvezér
Eltőzsdézte: Lázár János csak nyerni szeret
Proszektúra
Citius, Altius, Fortius
Fotópályázat
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 19 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Ilyen Jobbikos Tibik meg sivatagihalak szellemi szintje az, mely lejebb van a pöcegödör fenekétöl is.
Magyarul, Isten óvja Magyarországot azon mély magyaroktól, akik a pöcegödörböl jönnek csak jönnek!
2009-03-25 18:45:01
Amikor ez a sivatagihal vagy mi, már meg sem lepödöm. Az un jobboldalt ill a mély magyarokat egy sivár végtelen primitiv gondolkodás és tudás a jellemzi?
Úgy látom, igen.
Igy megy ez!
"kdui"
Ezzel az ujfajta megállapitással már nyelvújító is lehetne. Ha zavarja a cikk és annak tárgya, ott van magának a jobboldali média egész repertoárja. Ott már akár "Pulicerdíjas" is lehetne.
"sivatagihal"
A névválasztás már maga is találó.Helye ott van a "szellemi" sivatagban.
"Tarkabarka kistehén"
"A saját sorsomon figyelhettem meg, mire képesek egy magamfajta, teljesen jelentéktelen ember ellen is, ha megtehetik, és ezért teszek meg mindent azért, hogy többé ne jussanak hatalomra.)
Bejegyezte: Andrassew Iván dátum: kedd, október 10, 2006 "
A tényeket nem tudom csak azt, hogy mióta megmondta ki a magyar és ki nem , már nincsenek illuzióim az általa bevezetendő "diktaturát" illetően. Persze sokan jól fognak ebből élni, pld egyenruha gyártók, kokárdagyártók, zászló gyártók stb.
Bár sajnos nem tudok úgy irni mint Andrassew, de a rászort szítok rám eső részét vállalom.
Gratula Andrassew Úrnak.Bevallom mindíg előszeretettel olvasom cikkeit, s meghajlok szellemi felkészültsége előtt.A remek éllel enyhén humorba burkolt stílusa lenyűgöző.Az interjúban tett nyilatkozataival, alapvetően egyetértek. Sőt! Azomban a rasszizmust avagy a fasisztoid jellegű problémak kialakulásának a hátterében is be kellene nézni. Tudniiillik mindíg rejlik a háttérben jó néhány tényező, ami aztán gerjeszti, majd katalizálja s a végén hagyja esetleg el fajulni a dolgokat. Nos ezekre is rá kellene világítani a médiának, talán akkor nem keltődne az az érzés egyesekben, hogy én mint fasiszta.Azt már majdhogynem közhely kijelenteni, hogy ebben kinek, kiknek is van roppant nagy felelősségük.T. Andrasszew Úr! Kérem nézze meg egy dilettáns blogos förmedvényét, "Kérek engedély meghúnyászkodni" címmel itt:http://216762wififalu.blogspot.com Köszönöm figyelmét. Tisztelette.
Nagyon érdekes gondolkozásmód jellemzi a jobboldalinak nevezett
emberkéket.Az ő rendezvényeikről távolitsa el az a "brutális,erőszakos"
rendőr az általuk nemkívánatos személyeket,de egy állami ünnepen én
nem hallgathatom meg a miniszterelnök úr beszédét,mert a fülembe ordító
"jogait gyakorló tüntetőt" nem távolíthatja el a rendőr.Amennyiben ezt
a bíróság is helyénvalónak tartja,akkor jogos az irányukba megfogalmazott kritika.Egyes személyek úgy gondolják ők bárkit rágalmazhatnak,nekik mindent szabad akár a közvagyont törni-zúzni de
ha valaki ezért kritizálja őket az már olyan gonosz,hogy az el kell
taposni.Nem baj majd megvédenek az ügyvédeink "oszt jó napot",nem
beszélve arról,hogy a bíróságra is számíthatunk.Hogyan lehet még
midég fővárosi főügyész aki a TV-ben bemutatott módon vezette Kulcsár
kihallgatását.A bíró urak ne játszák a sértődöttet nézenek körül az
országban,hallgassák meg az egyszerű embereket,hogy hogyan vélekednek
az itélkezési szokásaikról.
Tisztelt Andrassew Úr!
Gratulálok a díjhoz! Hatalmas felelősség!
Tisztelt Hozzászóló Urak és Hölgyek!
Engem csak egyetlen egy dolog szomorít el... Az, hogy ma már minden hozzászólás dinamikája nagyjából a "két végletből egymásnak esünk verbális agresszióval" című történetet hozza létre.
A személyeskedés, megalázó címkézés minden oldalról, szintről...stb. etikailag problematikus dolog.
Még akkor is, ha tökéletesen igaza van az illetőnek!(???!!!)Sőt...
Pont arról beszél a díjazott újságíró is, hogy a szó nagyon durva fegyver tud lenni.
Ha megengedik egy csokorravalót jegyeznék ide le ezzel kapcsolatban a számomra abszolút hitellel bíró forrásból:
"Az ajkaknak vétkében gonosz tőr (értsd. csapda) van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
Az ő szájának gyümölcséből elégedeik meg a férfi jóval; és az ő csselekedetének fizetését veszi az ember önmagának." {...}
"Van olyan aki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Az igazmondó ajak megáll mindörökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig." {...}
" A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ad.
A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
Aki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; aki felnyitja száját, romlása az annak." {...}
" A bolondnak szájában van kevélységnek pálcája; a bölcseknek beszéde pedig megtartja őket." {...}
" Az engedelmes felelet elfordítja a harag gerjedését, a megbántó beszéd pedig támaszt haragot."{...}
"A nyelvnek szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme." {...}
"A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.ˇ" {...}
"Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miként kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét."
(Példabeszédek 12:12-13, 17-18; 13:1-3; 14:3; 15:1,4; 18:7,21)
Üdvözlettel, Czippora
ekiM: nem gyűlöli, csak elhallgattatná, börtönbe csukatná...
Az ilyen Tibikék egyszerűen nem értik, hogy, akinek más a véleménye, az még nem gyűlöli őt, csak nem ért vele egyet. Na persze az ilyenekkel nem lehet vitatkozni, mert szerintük csak egy igazság van, az ő igazságuk. Pont úgy, mint a marxismus-leninizmusnak nevezett akármiben...
Gratulálok ANDRASSEW IVÁN, és köszönetem.
Andrassew Iván urnak gratulálok. Be tartja az EMBERI mércét.....
További eröt kivánok , ahhoz, hogy a mocskos eszméket szóvá tegye.
Ugyhiszem, akik besározni szándékozzák, nem igen számitanak. Hiába is hiszik.Ti. nem sértegetni, személyeskedni kell, konkrétummal, bizonyitani,,,,,,
Andrassew utál mindenkit, aki máshogy merészel gondolkodni, mint ő.
Én meg a tehéntől meg a tibikétől hányok.
Andrassewnek szeretettel gratulálok, és szeretném még sokat olvasni, vagy hallgatni a klubrádióban.
Ami a szólásszabadság jelenlegi helyzetét jelenti pedig:
Megtagadták a nyomozást az ügyészek Toroczkaival szemben, aki március 15-én felszólította az üvöltő tömeget, hogy menjenek a Gyorskocsi utcába, és szabadítsák ki Budaházyt. A Magyar Ügyészség szerint nem történt semmi bűncselekmény. És akkor csodálkoznak, hogy Gyurcsány a leköszönő beszédében enyhe megjegyzést tesz rájuk. Na, ez a szégyen!
" egy utolsó antimagyar"
Nem, Andrassew a nácikat nem szereti, és ez derék. Te viszont a nácikat azonosítod a magyarokkal, ami egyáltalán nem derék.
Megmondom én neki a szemébe is, hogy egy utolsó antimagyar! Nem meglepő hogy díjat kap, mert most már a hatalom elvárásainak megfelelően ír. Ars poeticája így foglalható össze: "Aki nem balliberális, az náci"
Nem szólnék hozzá, hiszen régóta ismerem igy lehetek vele elfogult. Azonban ha egy ilyen "Jobbikos Tibi" féle senkiházi meri céltáblának venni, akkor kell a kiállás. Még az "átkosból" ismerem, amikor kis ujság egyszerű ujságírójaként került szembe számtalanszor a hatalom elvárásaival. Akkor is most is azok közé sorolom akik nyíltan vállalják nézeteiket, nem csapodnak ide-oda, kiáll ha kell céltáblaként az ilyen hitvány emberek elé.Ez a fajta az, aki tömegben vagy álnév alatt bátor , szemtől szembe viszont gyáva. Jó helyre került a díj. Gratulálok, és sok kitartást kívánok Neki a kicsit magányos harcában.Nem kell félnie, sokan vagyunk , csak kicsit gyávák, megcsömörlöttek, vagy csak a választás jogát igazán fontosnak tartó voksolók között.
Mondod te. De ez ettől még nem igaz.
Csak el kell olvasni az írásait... betegesen gyűlöl mindenkit, aki nem úgy gondolkozik ahogy ő elvárná, és börtönbe csukná őket...
Andrassew gyűlölködő ? Ezt valamivel alá kellene támasztani ....
Senkiházi ? A kisujjában több van kisfiam, mint a te agyadban.
Mi a normális keret ? Nem, sehol sem írja hogy ő akarja meghatározni - csak azt írja, hogy a normális demokráciákban ez hol van....
Persze nem lennél Tibi, és főleg nem Jobbikos, ha nem röfögnél bele hazugságokat....
De hogy mi a társadalom által elfogadott normális keret, azt természetesen majd ő fogja meghatározni... normális országban olyan gyűlölködő senkiháziknak nem lenne szava mint neki...
Andrassew Iván: köszönöm.
(Independent nick a régi időkből, a Népszava fórumról is)