2012. május 25. péntek - Orbán. Holnapi névnap: Fülöp, Evelin
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
hirado.hu
2012. május 25. 09:17
Álomlakás a fideszes államtitkárnak: havi nettó 231 ezerért
Halász János
2012. május 24. 20:10
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
hirado.hu
2012. május 25. 09:17
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
AMIRE MÉG AZ MSZP SEM VETEMEDETT!
anula
-
2012.05.25 09:17
Klubrádió - Vége
anula
-
2012.05.25 09:15
Tiltakozom a szabad topicnyitás lehetősége ellen
falusi
-
2012.05.25 08:59
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
anula
-
2012.05.25 08:42
Heller Ágnes hazugsága
Lé Hűtő
-
2012.05.25 08:39
Hát milyen országban élünk?
piréz
-
2012.05.25 08:33
Mount Everest másképpen....
falusi
-
2012.05.25 08:23
Hmmm....
falusi
-
2012.05.25 08:16
Társalgó, 2012. május
Dagadt
-
2012.05.25 07:41
Orbán a király !
anula
-
2012.05.25 06:27
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései
Fotó: Amnesty International
Tüntetés a sajtószabadságért
2012. május 24. 12:51
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szerda, 2010. szeptember 29. 18:06
H. L.
írása
A cigány gyerekeket alacsonyabb színvonalon tanítják
Csütörtökön ítélethirdetés várható abban az iskolai szegregációs perben, melyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított a győri önkormányzat ellen, mert az alapítvány szerint jogellenesen elkülönítik a roma gyerekeket a város egyik iskolájában. Az ügy érdekessége, hogy a bírósági eljárás közben az önkormányzat szeptembertől már indított első évfolyamot az iskolában. A CFCF szerint mégsem okafogyott a per, mert arról nincs megállapodás, hogy az önkormányzat a jövő tanévtől felmenő rendszerben véglegesen megszünteti-e a szegregációt.
Csütörtökön ítélethirdetés várható abban az iskolai szegregációs perben, melyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított a győri önkormányzat ellen, mert az alapítvány szerint az önkormányzati fenntartású Kossuth Lajos Általános Iskolában jogellenesen elkülönítik a roma gyerekeket.
A bírósági ítélet kimenetele mintegy kétszáz gyereket érint, miután az iskolába járó diákok csaknem kilencven százaléka roma. A két éve indított per keresetében a CFCF annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy jogellenesen különítik-e el a roma gyerekeket az iskolában, az alacsonyabb színvonalú oktatással hátrányosan megkülönböztetik-e őket.
A jogvédő szervezet igazgatója, Mohácsi Erzsébet a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: az iskola ötven százalékos kihasználtsággal, hiányos tárgyi feltételekkel működik, és a pert azért indították, mert nem sikerült megegyezniük az önkormányzattal. Ugyanakkor az ügy érdekessége, hogy miközben zajlik a bírósági eljárás, az önkormányzat idén szeptembertől már nem indított első osztályt az iskolában. Az RSK kérdésére, hogy így nem okafogyott-e a pereskedés Mohácsi Erzsébet azt válaszolta: szerintük nem, mert idén is csak azért nem indult az iskolában első osztály, mert nem volt elegendő létszámban jelentkező gyerek, ráadásul arról sincs megállapodás az önkormányzat a jövő tanévtől felmenő rendszerben véglegesen megszünteti –e a szegregációt.
Az alapítvány igazgatója arra is emlékeztetett: hat éves működésük alatt minden perükben megállapította a bíróság a jogellenes elkülönítés tényét, és bízik abban, hogy most is ez történik - írta a Roma Sajtóközpont.
Harmadannyi eséllyel
A legújabb kutatási eredmények nem támasztották alá a szegregációról folyó vitákban hangoztatott nézeteket, melyek szerint az integrált oktatásban a hátrányos helyzetű gyerekek „ visszahúznák” a többieket. Ellenkezőleg, azt állapították meg: az integrált oktatás nem csak a gyerekek teljesítményére, eredményeire hat kedvezően, de csökkenti a társadalmi feszültségeket is azzal, hogy kialakítja és megerősíti a diákokban az egymás iránti elfogadást és megértést. Ráadásul a vizsgálatokból az derül ki: anyagilag is megéri befektetni a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásába, mert milliós összegű, hosszú távú haszonnal jár a költségvetésnek – és az adófizetőknek – ha egy ilyen gyerek eljut az érettségi megszerzéséig.
Ugyanakkor ma Magyarországon egy roma diáknak körülbelül háromszor kevesebb esélye van arra, hogy érettségit szerezzen, mint egy nem romának - derül ki a legfrissebb reprezentatív kutatásból. A vizsgálat többek közt azt is megállapította, 2004 óta erősödött az a folyamat is, hogy a gettósodó településekről a nem cigány gyerekek egyre nagyobb részét a kistérségi központ relatíve legmagasabb presztízsű iskolájába, vagy más közeli nagyobb település magasabb presztízsű, kevésbé „cigányos” iskolájába íratják be szüleik.
A jelentés 2009. októberi statisztikai adatokra hivatkozva közli azt is, hogy ma Magyarországon majdnem háromszáz olyan iskola működik, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többséget alkotnak. 2004 óta a „ cigányiskolák” száma harminc százalékkal nőtt annak ellenére, hogy hét éve külön költségvetési forrás, az úgynevezett integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás jár az együttnevelő-integráló iskoláknak, és — 2007-től az óvodáknak is.
A bírósági ítélet kimenetele mintegy kétszáz gyereket érint, miután az iskolába járó diákok csaknem kilencven százaléka roma. A két éve indított per keresetében a CFCF annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy jogellenesen különítik-e el a roma gyerekeket az iskolában, az alacsonyabb színvonalú oktatással hátrányosan megkülönböztetik-e őket.
A jogvédő szervezet igazgatója, Mohácsi Erzsébet a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: az iskola ötven százalékos kihasználtsággal, hiányos tárgyi feltételekkel működik, és a pert azért indították, mert nem sikerült megegyezniük az önkormányzattal. Ugyanakkor az ügy érdekessége, hogy miközben zajlik a bírósági eljárás, az önkormányzat idén szeptembertől már nem indított első osztályt az iskolában. Az RSK kérdésére, hogy így nem okafogyott-e a pereskedés Mohácsi Erzsébet azt válaszolta: szerintük nem, mert idén is csak azért nem indult az iskolában első osztály, mert nem volt elegendő létszámban jelentkező gyerek, ráadásul arról sincs megállapodás az önkormányzat a jövő tanévtől felmenő rendszerben véglegesen megszünteti –e a szegregációt.
Az alapítvány igazgatója arra is emlékeztetett: hat éves működésük alatt minden perükben megállapította a bíróság a jogellenes elkülönítés tényét, és bízik abban, hogy most is ez történik - írta a Roma Sajtóközpont.
Harmadannyi eséllyel
A legújabb kutatási eredmények nem támasztották alá a szegregációról folyó vitákban hangoztatott nézeteket, melyek szerint az integrált oktatásban a hátrányos helyzetű gyerekek „ visszahúznák” a többieket. Ellenkezőleg, azt állapították meg: az integrált oktatás nem csak a gyerekek teljesítményére, eredményeire hat kedvezően, de csökkenti a társadalmi feszültségeket is azzal, hogy kialakítja és megerősíti a diákokban az egymás iránti elfogadást és megértést. Ráadásul a vizsgálatokból az derül ki: anyagilag is megéri befektetni a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásába, mert milliós összegű, hosszú távú haszonnal jár a költségvetésnek – és az adófizetőknek – ha egy ilyen gyerek eljut az érettségi megszerzéséig.
Ugyanakkor ma Magyarországon egy roma diáknak körülbelül háromszor kevesebb esélye van arra, hogy érettségit szerezzen, mint egy nem romának - derül ki a legfrissebb reprezentatív kutatásból. A vizsgálat többek közt azt is megállapította, 2004 óta erősödött az a folyamat is, hogy a gettósodó településekről a nem cigány gyerekek egyre nagyobb részét a kistérségi központ relatíve legmagasabb presztízsű iskolájába, vagy más közeli nagyobb település magasabb presztízsű, kevésbé „cigányos” iskolájába íratják be szüleik.
A jelentés 2009. októberi statisztikai adatokra hivatkozva közli azt is, hogy ma Magyarországon majdnem háromszáz olyan iskola működik, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többséget alkotnak. 2004 óta a „ cigányiskolák” száma harminc százalékkal nőtt annak ellenére, hogy hét éve külön költségvetési forrás, az úgynevezett integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás jár az együttnevelő-integráló iskoláknak, és — 2007-től az óvodáknak is.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Szavazás
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 6 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Bizony az iskolànak az is feladata,hogy megtanìtsuk mosakodni rendesen,fogatmosni,a nagyobb lànyokat tisztàlkodni bizonyos esetekben.Volt olyan gyerekem akit fèlrehìvtam az udvaron ès elmagyaràztam ,mièrt nem illik ùgy ülni,ahogyan ö ült.Mindig bìztattam öket,ès pèldàlòztam olyan esetekkel,amelyekkel nem megalàztam a roma gyermekeket,hanem tènyeket soroltam fel ,mièrt KELL nekik nagyon tanulni,ha ki akarnak kerülni abbòl a környezetböl.Nem elfelejteni honnan jött ,hanem csak ùgy tudnak tenni sajàt nemzetük felemelèsèért.,ha tanulnak es sokat olvasnak.
Volt olyan eset is ,amikor a tùlkoros lànyt 4.osztàlybòl fèrjfez kèrtèk az isk. igazgatòtòl.A hagyomànyok ellen nem volt mit tenni.
Ha egy hordó szennyvízhez hozzáöntünk 1 l tiszta vizet mi történik? Megtisztítja a szennyvizet?
Ha egy hordó tiszta vízhez hozzáöntünk 1 l szennyvizet,mi történik?
Beszennyezi az egészet és ihatatlan lesz!
Tehát, ha nem tudnak a többiek, egy vagy több, deviáns tanuló miatt úgy haladni az anyaggal ahogyan az értelmi képességük megengedi, akkor jogos, hgoy a nehezebben haladókat, ki kell emelni, és külön tenni, ne akadályozza, ne húzza vissza többséget. Nem a többséget lealacsonyítani,visszahúzni. Jó lenne, ha cigány szülök tudomásul vennék, az iskola a tudományra tanítja a gyereket, nem arra, hgoy miként kell tisztálkodni, miként kell viselkedni, miként kell beszélni stb. ezek alapvető emberi tulajdonságok, ha ezt otthon nem tanulja meg akkor ne az iskolától várják, hgoy helyettük a pedagógusok megtanítják, a beszédre, az értelmezésre meg sok olyan dologra ami szükséges, hgoy valaki tanulni tudjon egy normális általános vagy középiskolai osztályba.
Valamire költeni kell a pénzt. Nyilván van csókos ügyvédi iroda is. Nézzük, miből élnek:
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetû Gyerekeknek Alapítványt 2004. január óta az alábbi adományozók támogatták:
Budapesti Nyílt Társadalom Intézet - Open Society Institut
Magyar Soros Alapítvány
The Sigrid Rausing Trust
Oktatási Minisztérium - Hátrányos Helyzetű és Roma Gyerekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos Hivatala
Bartha Tanácsadó Bt.
Rákosi és Kiss Bt.
Felcsuti Péter
Ujlaky András
Eleőd Ádám
HVB Bank
Magyar Bankszövetség
Trust for Civil Society in Central & Eastern Europe
Polgár Alapítvány az Esélyekért
Summa Artium Kht.
CIB Bank
Program a Roma gyerekek integrációjáért a közoktatásban
A Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe 40, 000 USD - al támogatta a programunkat. Fő célunk a roma gyerekek oktatással kapcsolatos jogainak érvényesítése. Az oktatásuk minőségének javítását jó gyakorlatok terjesztésével kívánjuk elősegíteni. A programnak fontos elemei a szociálisan hátrányos helyzetű roma gyerekek integrációjának elősegítése és önsegítő képességük erősítése is.
1% felajánlás
Alapítványunk 2007-ben az APEH SZJA 1%-ból 975 000 Ft-ot kapott, melyet az alapítvány adókötelezettségeinek megfizetésére használta.
A "Romák minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférése" projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság 2005/017-03-02-007. számú "Civil szervezetek és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása" program
A "Közösségi akcióval és lobbival és roma és mélyszegény gyerekek iskolai integrációjáért" projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság 2006/018-176.03.01 számú, "Civil szervezetek és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása" program
Van benne szépen közösségi pénz. Lehet pereskedni. Mást nem is csinálnak. No, csak sasoljátok, hogy meg lehet élni munka nélkül is. És éppen az eltartók orra alá törik a borsot, mint a... na de mindegy. Ez egy ilyen ország. Bővebben: http://www.cfcf.hu/beszamolo-2009_hu.html
Nem vonom kétségbe, hogy a romagyerekek között is vannak jó képességűek, csak kevésbé hatékony az oktatás abban a közösségben, ahol az óra fele azzal telik el, kiderüljön ki lopta el Pistike radírját, vagy miért verekszik minden szünetben a kis Kevinke.
Ne az iskola feladata legyen a tátongó szakadék megszüntetése a két népcsoport porontyai között. Pereskedés helyett tessen felzárkóztató jelleggel működő óvodákat létrehozni és kötelezővé tenni az igénybevételét.Óbégatni egyszerűbb, mint cselekedni, vagy esetleg eredményeket is felmutatni.
Természetesen tisztelet a kivételeknek, mert szerencsére olyanok is vannak.
Magyar anyàk !Nem sìrànkozni ès panaszkodni,hogy milyen sok a cigànygyerek ès kètségbeesni!!Tessenek szülni,hogy legyen magyar is!!
Egy olyan iskolàban dolgoztam, ahol egyes osztàlyokban 3/4-e volt a roma ès a többi a paraszt,ahogyan minket neveznek.Ettöl mèg jòfejü fiùk ès lànyok kerültek ki az iskolàbòl.Van aki ma àpolònö,fodràsz ,kertèsz ès van aki a hadseregnèl van.Lehetett velük dolgozni,a sportban is jòk voltak .Nem volt elkülönìtès,de sajnos ma màr iskola sincs ,mert olyan vezetöink voltak,ugyanaz a polg.mester a rendszervàltàs òta,akiknak nem igènye a tanulàs.Mert azt is tudni kell,hogy nem szabtàk meg azt mèg rendszervàltàskor,hogy legalàbb èrettsègi bizonyìtvànya legyen egy faluvezetönek.
Az én olvasatomban az látszik, hogy a most még többségi nemzetet mindenképpen, ezer oldalról zsarolja a jelenlegi kisebbség. Hogy milyen a népszaporulata a kisebbségnek, az látszik az iskolai összetételben és abban az új jelenségben, ami a közelmúltig még nem volt: a falvakban a korábbi többségből kisebbség lett.