2012. május 25. péntek - Orbán. Holnapi névnap: Fülöp, Evelin
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
hirado.hu
2012. május 25. 09:17
Álomlakás a fideszes államtitkárnak: havi nettó 231 ezerért
Halász János
2012. május 24. 20:10
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
hirado.hu
2012. május 25. 09:17
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
AMIRE MÉG AZ MSZP SEM VETEMEDETT!
anula
-
2012.05.25 09:17
Klubrádió - Vége
anula
-
2012.05.25 09:15
Tiltakozom a szabad topicnyitás lehetősége ellen
falusi
-
2012.05.25 08:59
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
anula
-
2012.05.25 08:42
Heller Ágnes hazugsága
Lé Hűtő
-
2012.05.25 08:39
Hát milyen országban élünk?
piréz
-
2012.05.25 08:33
Mount Everest másképpen....
falusi
-
2012.05.25 08:23
Hmmm....
falusi
-
2012.05.25 08:16
Társalgó, 2012. május
Dagadt
-
2012.05.25 07:41
Orbán a király !
anula
-
2012.05.25 06:27
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései
Fotó: Amnesty International
Tüntetés a sajtószabadságért
2012. május 24. 12:51
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szombat, 2009. január 24. 08:39
Lampé Ágnes
írása
Felesleges diplomások
A felsőfokúak nekiállnak csőbombát szerelni
Ma már senkit nem lep meg, ha egyetemen végzett, több nyelven beszélő tanár portásként, asszisztensként vagy pénztárosként keresi a kenyerét. A diplomagyárak túltermelése miatt rengeteg a felsőfokú végzettségű munkanélküli, aki a megélhetésért szinte bármit elvállal. Bár szakemberek szerint a helyzet kezelhető, figyelmeztetnek: ha a „felsőfokúak” nem találnak a papírjuknak megfelelő munkát, radikalizálódhatnak. LAMPÉ ÁGNES írása.
Bazánth Ivola felvétele
A professzor – Tímár Jánossal írt könyvében – évekkel ezelőtt megjósolta: a diplomások számának növekedésével felesleges emberek tömege jelenik meg a munkaerőpiacon, akik radikalizálódhatnak.
– A tömegesedés gyorsan lejátszódott. A régi rendszerben a friss diplomás mérnök biztosra vehette, hogy két hét után dízelmozdonyt tervezhet. Most meg egy oktatókollégám mesélte, hogy a jogi kar hatalmas évfolyamán egymás mellett ül a diák, akinek apuka rég megvette a menő praxist, és másik száz, aki még önkormányzatnál sem tud majd elhelyezkedni.
Kell nekünk ennyi diplomás?
A professzor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatait idézi: Magyarországon a 25–34 évesek közül minden ötödiknek, a 25–64 év közöttiek 18 százalékának van felsőfokú végzettsége.
– Vajon kell a társadalomnak ennyi diplomás? A Magyarországnál fejlettebb Ausztriában és Olaszországban csak minden tizedik ember szerez felsőfokú végzettséget.
Polónyi professzor mégis úgy látja, egyelőre nincs nagy zavar a piacon.
– Az OECD szerint Magyarországon a diplomások 83 százaléka dolgozik. Ráadásul ők kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek. Az elit értelmiség és a bankárréteg nyugat-európai szintű pénzt tesz zsebre nálunk.
– A statisztika légből kapott adatok hajszálpontos egyeztetése – idézi felesége mondását a 47 éves Balogh Attila.
Az ELTE-n 1987-ben végzett állástalan magyar–történelem szakos, négygyermekes tanár családjával évenként költözik új albérletbe.
– Ifjú titánként gimnáziumban akartam tanítani. Akkoriban jolly joker volt a bölcsészdiploma, bármit lehetett vele kezdeni. A fővárosban ennek ellenére sem kapott állást, Hatvanba került, egészségügyi szakközépbe, aztán Dunaújvárosba. Az első két gyerek megszületése után építőipari szakmunkásképzőben tanított.
– Nem bántam. Teaházat, kólakuckót indítottam, ahol a diákok zsíros kenyér mellett a világ nagy dolgairól beszélgethettek. Nagy sikerem volt.
Labdáznak velem a munkaügyi központban
A harmadik gyerek után másik szakmunkásképző következett, ott médiaklubot szervezett. Nem hosszabbították meg a szerződését.
– Az egész tantestületben alig voltunk páran az enyémhez hasonló képesítéssel. Azt mondták, ide figyelj, azért, mert te egyetemet végeztél, még nem kell főiskolát játszani egy szakmunkásképzőben.
Munkanélküli lett, segélyt kapott. Aztán biztosítási ügynöknek állt, de fél év után belebukott az üzletbe. Ismét egy szakmunkásképzőbe ment tanítani.
– Onnan is kikoptattak, ott is szakmai féltékenység miatt. Ekkor született meg a negyedik gyerekünk, mozgássérülten.
Balogh úr újra Pesten, egy oktatási központban állt munkába, az sem tartott sokáig. Kis szerencsével az ELTE tanulmányi osztályán lett adminisztrátor.
– Három éve onnan is kitorpedóztak, azzal az indokkal, hogy sokat telefonáltam.
Azóta is próbálkozik, hogy megint tanár lehessen, de nincs szerencséje.
– A munkaügyi központban labdáztak velem: elküldtek a diplomás álláskeresők központjába, ahonnan elhajtottak, hogy nem pesti az állandó lakcímem. A hajléktalanokhoz irányítottak, onnan meg vissza a központba, hogy túlképzett vagyok.
Portásnak állt, majd 24 órás diszpécserszolgálatot vállalt az ELTE campusán. A szerelőket koordinálja, és a bejelentett hibák számítógépes nyilvántartását végzi.
– Meg kell alkudni. Remélem, a régi diploma előbb-utóbb felértékelődik.
Még Marxot tanulták az egyetemen
Polónyi professzor szerint erre nem sok az esély.
– Azok a tanárok, közgazdászok, filozófusok, akik a rendszerváltás előtt végeztek, még Marxot tanulták az egyetemen.
Pedig ők akkoriban az elitnek számítottak. Mára viszont, a tömegesedéssel romlott a minőség.
– Mégsem kell a létszámot korlátozni, hiszen az oktatás is szolgáltatás, amelyért fizetnek. A diplomások számának növekedése törvényszerű folyamat, együtt jár a gazdaság fejlődésével. A piac úgyis szelektál.
Az orvosok esetében a mennyiségi szabályozást tudomásul vette a társadalom. Nem így a tanári és a bölcsészdiplomák piacán.
– Az elmúlt 15-20 év a felsőoktatás ajnározásáról szólt. A diplomagyárak miatt az egyetemi végzettségűek kiszorították a munkakörükből azokat, akik a középfoknál nem jutottak tovább, ők pedig a csak általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezőket. Ez világjelenség.
Ám ennek egyik veszélye, hogy kettészakad a társadalom: az alacsony végzettségűek 12-14 százaléka képtelen elhelyezkedni.
Polónyi abban bízik, a bolognai folyamat és a kétszintű oktatás lesz a gyógyír.
– Így az első három év nem megy veszendőbe, és kevesebb feszültséget okoz. Az oktatás alapvető váltás küszöbén áll, de hatása csak 15 éves távlatban érezhető majd. Kérdés, addig milyen mértékű lesz a radikalizálódás.
A diplomások „kálváriája” nem ma kezdődött.
– Amikor 1996-ban megszűnt a pályakezdők segélye, a fővárosban csökkent ugyan a diplomás munkanélküliek száma, de a regisztráción belüli arányuk nőtt. Így 2002-re minden negyedik fiatal álláskereső a diplomások közül került ki – tájékozat Vass István, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója.
Egyre többen jutottak be a felsőoktatásba, ám utóbb nem tudtak elhelyezkedni.
– A trend mára megfordult. Míg 2002-ben a diplomás munkanélküliek aránya a fővárosban 24 százalék volt, ez mára 15 százalékra csökkent.
A diplomás álláskeresők 60 százaléka 1–6 hónapja került be a regisztrációba, és ugyanennyi idő alatt ki is kerül onnan.
– Kompromisszumot kötnek, és elfogadnak egy olyan állást is, amelyikhez nem kell felsőfokú képzettség. Nagy a kínálat, kemény a verseny. Régen nem volt elég diplomás, a multik tömegével vették őket fel, ma jó esetben is csak alulról kezdhetik.
Ellenkező példát is találni
– Van olyan nagyvállalat, amelyik pénzt kapott, hogy 130, nyelvet tudó informatikust vegyen fel, de a keret felét sem tudta feltölteni. Míg magasan képzett szoftverfejlesztőkből, gépész- és villamosmérnökből hiány van, közgazdászból, tanítóból, jogászból túlkínálat alakult ki. Van úgy, hogy kiírják az ügyvédi iroda bejáratára: aki bizonyos egyetemeken végzett, azt köszönik szépen, nem kérik. Ha egy iskolát a népnyelv táltosképzőnek hív, mindenki tudja, a diploma mögött nincs valós tudás. A piac így alkalmazkodott a hatalmas túlkínálathoz.
Átlagos hétköznap a Diplomás Álláskereső Központban. Nagy a tumultus. A 29 éves Tóth Csilla türelmesen vár a sorára. Mindig is óvónő szeretett volna lenni.
– Egyenes út vezetett a főiskolára. A diploma után három évig próbálkoztam, először vidéken, aztán Pesten. Becsengettem óvodákhoz, hirdetésekre jelentkeztem, ismerősök ajánlottak. De mindenhol megmondták, inkább helyettesítgetnek, de nem vesznek fel új embert, mert az a „bentiek” helyzetét rontja. Ha mégis szóba álltak velem, gyakorlatot kértek, csakhogy ha nem vesznek fel, nincs gyakorlat. Feladtam.
Most Ausztriába jár vendéglátózni.
– Nincsenek gazdag szüleim, hogy azért ne vállaljak el ilyesmit, mert csorbul az önérzetem. Havi 27 ezer forint álláskeresési segélyt kapok. Kint az itteni óvónői fizetés négyszeresét keresem meg tisztán, leadózva az osztrák államnak. Borzasztó érzés, mert amúgy lokálpatrióta vagyok, de lakásra gyűjtök, amire idehaza semmi esélyem.
A központban lassan mindenki túlesik a viziten. A 23 éves Szin Andrea az utolsó delikvensek egyike. A Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett német szakon. Igazgatói asszisztens lett egy cégnél, de egy nagyobb elbocsátás során utcára került.
– Angolul, németül és franciául is beszélek, állást mégsem kapok, mert nincs szakmai tapasztalatom.
Úgy döntött, külföldön próbál szerencsét.
– Mindenhol alulról kell kezdeni, de ezt inkább Franciaországban vagy Németországban teszem, ahol meg is fizetnek.
Dolgozik, de nincs bejelentve
Az ajtóban tagbaszakadt, melegítős férfit szólítunk meg.
– Beszéljünk inkognitóban. Ha levágják, hogy fitneszedzőként dolgozom, nem jönne ki jól.
Nincs bejelentve.
Roland nyolc évig tanított földrajzot és testnevelést egy középiskolában.
– Amikor összevontak három pesti iskolát, kettő megszűnt, a tanárok nagy része utcára került. Februárban indult ez a kis móka, azóta nem találok munkát, pedig van három diplomám. Interneten keresgélek, de semmi értelme, úgysem válaszolnak. Tanárként csak kihalásos ágon lehet elhelyezkedni. Itt sem tudnak újat mondani: kötelező pofavizit. De legalább kapok havi 39 ezer munkanélkülit. Persze elmehetnék lapátolni, de akkor meg minek tanultam?
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXI. évfolyam 4. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Szavazás
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 12 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
csibrikas!
1., A felvételi az általában tudás alapu és nem arról szól hogy szegény sorból származik vagy sem. Lásd pontszám!
2., Ha a hallgató jól tanul akkor egy javaslat szerint nem kellett volna neki tandíjat fizetni! ( Köztünk vannak azok akik ezt kilőtték)
3., A jelenlegi "lekvár" felsőoktatási rendszer az ami a társadalmi ráfordításokat eszméletlen mértékben teljesen felesleges módon megnöveli. (Ezt a pénzt sokkal értelmesebb dolgokra is lehetne fordítani)
4., A jelenlegi rendszer támogatja a hozzászólásban emlegetett gazdag hülyegyerekeket.
5., Vannak olyan orvosi egyetemek ( ez a legdrágább képzés cca 5-10 millió Ft) ahol 6. évfolyamtól tanulnak pl. Svédül. Kvázi támogatjuk az adónkkal a "rossz helyzetbe lévő Svéd államot" mi csoró magyarok!
Hajrá Magyarország!
És a tandíj megoldana valamit? Csak azt, h. aki esetleg szegény sorból származik, az nem jutna be, viszont továbbra is tele lennének az iskolák gazdag hülyegyerekekkel. Hol marad a szociális érzékenység, amit egyesek más témában annyira emlegetnek?
Szerintem a megoldás tandíj helyett a képzés munkaerő-kereslethez igazítása. Első lépésben becsüljük meg, milyen szakemberre lesz szükség, és csak ennyi vehessen részt államilag támogatott képzésben. Másodszor pedig rangsoroljuk (ne a jelentkezők száma, hanem a piac, vagyis a munkaadók, ill. fejvadász cégek véleménye alapján), h. melyik iskola nyújtja a legszínvonalasabb képzést, és azok kapják a kvótákat.
A képen látható fiatalember talán elöbb találna munkát ha megtanulna helyesen írni!? Ez is mutatja a felsőoktatási intézmények színvonalát! Lampé Ágnes írásában nem találtam kifogásolnivalót!:-)
Nos tény ,Nincs szúkség ennyi Diplomásra.Amire volna ,jol képezett ,középfoku,nyelvet(ket) ismerő és a szakmájukat kiváloan ellátni tudo Technikus,aki amellet nem bunko.Tulképzés van Oklevél Gyárak múködnek,napi használhato,tudást mellőzve.Ezért drága,a villany-viz-gáz egyébb sszerelése,feltéve ha nem kell,utána,még dolgoztatni,mert gyenge képesitésű.bukott diák bol lett,ilyen-olyan munkás.
Hátja, diplomás munkanélkülieket termelünk...
De amíg az a pálya, hogy hülye a gyerek majd elmegy kőművesnek (festőnek, vízszerelőnek-stbstb), és csak azt gondolják "értelmes" embernek akinek diplomája van, addig nem fog változni a helyzet. A baj a szemlélettel van, nincs minőségi szakmunkás képzés, csak az "alja" megy kényszerből szakmunkásképzőbe, akit egyik más középiskolába se vettek fel. Sírunk, hogy hol vannak a szakmunkások, csakhát a fizikai munka manapság egy fiatalnak se pálya. Az anyagi illetve erkölcsi megbecsülésről nem is szólva! (Kéretik elfelejteni a milliomos festőkről, gázszerelőkről szóló sztorikat) Látom a férjem helyzetén, hogy aki simán kifizet egy laptopra x százezer forintot, az megkérdi, hogy mi kerül egy konvektor felújításon 10 ezer forintba. Nagyon nincs becsülete sem megfizetettsége a fizikai, iparos munkáknak!
Az egész magyar oktatás egy nagy lekvár.A tudásalapu hülyeség állatorvosi lova.
Egyfelől: Az általános iskolában a gyerekek nem tanulnak meg irni-olvasni.Nincs szövegértés.Hogyan is raktározódhatna el tudás?A köztévében a közelmultban panaszkodott a szegedi egyetem tanára, hogy fizika SZAKRA bejutott diákok nem tudnak törtet törtel osztani. Az eredmény: a felsőoktatásból kikerűlők több mint fele még a VÉGZETTSÉGÉNEK MEGFELELŐ munkára is alkalmatlan (mellesleg nem egy nek nem is célja az elhelyezkedés , már az intézményben megszokja semmit tevést)
Másfelől:
1./A felsőoktatási intézmények a felvett diákok számának maximálásában érdekeltek.A minőség nem számit.Kimondhatatlan nevű és gyakorlatilag használhatatlan ismeretet (nem tudást) adó szakok garmadáját reklámozzák.Ha nem vigyázunk a kellékesre vagy a portásra is kitalának egy szép nevű "A tömegkomunikációs humán erőforrást felügyelő projekt maneger képzését segitő" szakot.
2./A felsőoktatásba kerülők jelentős része igazából a több évi gondtalan lógás és ingyen nyelvvizsga lehetőségét látja csak.Tessék meghallgatni a hétvégén utazó egyetemisták beszélgetéseit.(Amit akaratlanul is hallunk.)Azért közpénzen egyetemet fenntartani , hogy valaki nyelvvizsgát szerezzen mert igy külfökdön gyerek gondozó(papiron) vagy pincér legyen. Nem szabad.
3./A felsőoktatás elhibázott finanszirozási rendszerének torz mellékterméke az intézmények száma.Lassan minden 10ezer feletti településen föiskola(kihelyetett egyetemi kar) lesz. (Nem mellékesen megoldva az "utazó professzor" törvényi tilalmának kikerülésére)
4./A technikus szintü nyelvet beszélő szakemberekből (tudatosan használom a szakmunkás helyett)krónikus hiány van.Hovatovább ez a gazdasági fejlődés legjelentősebb gátja.
Néhány megoldási javaslat: (Először őszintén , politikai meggondolás nélkül szembenészni a problémával.)
Az intézmények finanszirozását nem a felvett létszámhoz hanem a VÉGZETT hallgatók képzettségnek MEGFELELŐ tényleges elhelyezkedése alapján kellene megoldani.Csak a munkaerőpiac által-a valóságban- elfogadott számban engedni az állami finanszirozásu képzést. A felsőoktatási intézmények számát drasztikusan csökkenteni kellene.A felszabadult pénzt a megmaradóknál a minőség , a követelményszint emelésére kellene forditani.A felszabadult oktatói gárda tudást a gyakorlati termelésben kell hasznositani. Amikor a közkiadások csökkentése van napirenden itt a legkézenfekvőbb megoldás. Csak nem szabad ködösiteni a tudásalapu társadalom misztériájávál. A TUDÁS ALAPU TERMELÉST kell megvalósitani. Emelni kell a követelményszintet az általánostól az egyetemig. Csak a jó eredményt felmutatók juthassanak diplomás ( 3,8-4.0 átlag alatt nem )Nem szabad szabályozni a diplomás bért, megteszi ezt a piac.
Más hasonló és nem népszerű intézkedések nélkül marad a sajátosan magyarkodó Nobel dij mitosz. (akik mind külföldön lettek azzá) Ugyanakkor a technikus szintü , nyelvet beszőlő kezdő szakembereknek -ÁTMENETI IDŐRE-a diplomás átlagbért meghaladó minimálbért kellene bevezetni.
nem hiszem, hogy bárkinek is ártana a tanulás. arra viszont szükség lenne, hogy egy független tájékoztató készüljön arról, mennyi esélye van az adott diplomával elhelyezkedni.
pl. tanítóképző, 2%
jogi végzettség, csak protekcióval, stb.
másik gond az alacsony végzettségüek, a fizikai /proli/ munkát végzők lenézéséből és nem kellő anyagi megbecsüléséből ered. /aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni! stb./
állami képzés csak azokon a szakokon és olyan létszámmal legyen, amire valóban szüksége van a gazdaságnak, a többi fizessen!
Valoban, a felsö oktatásban is reform szükséges. Igazságot irt szerintem is mind a 4 beiro, talán a nyelvek tanulása ami tágabb teret nyujthat nem csak hazánk területén...Mult század elején, sok kétkezi munkás talált megélhetést, ha több nyelvet ismert....
A felsőfokú iskolákat végzettek túltermelése nagyrészt a FIDESZ "érdeme". Abban az időszakban, amikor kormányoztak, úgy kívánták megoldani a fiatalok elhelyezkedési problémáit, hogy akit lehetett, további képzésre, így az érettségizetteket felsőfokú tanintézetekbe terelték. Emiatt (is) ragaszkodnak, amennyire lehet, a felsőfokú képzés tandíjmentességéhez.
Nem volna itt különösebb baj, ha volna megfelelő szelektálás a tanintézeteknél: az első két évben el kellene érni, hogy a tanintézetben csak azok - a legjobbak - tanuljanak tovább, akikre a munkahelyeken valós igény jelentkezik idehaza, vagy el tudnak helyezkedni külföldön. A szelektálás egyetlen szempontja a használható tudás kellene, hogy legyen.
Másik szelekciós módszer lehetne a valós költségeket közelítő tandíj és párhuzamosan ösztöndíj rendszer bevezetése. Ez esetben bárki tanulhat, ahol csak akar, ha megfizeti (saját zsebből vagy ösztöndíjból) a képzés költségeit, és diplomájával is azt kezdhet, amit akar. Nem kis összegekről van szó: a tanulmányok megkezdése előtt alaposan át kell gondolni, milyen pályát válasszon a leendő diplomás.
Amint a fentiekből talán kitűnik: a tandíj bevezetését preferálom, az jobban megfelel a mai kor igényeinek.
Engem már csak az érdekelne, hogy aki Ausztriában a 4X-t keresi annak, amit itthon végzettsége szerint kapna, az mi a jó francért tartja a markát itthon kb 30000 ft-ért? Sok ilyet fizetünk még?
Nem elég, hogy mivel nincs tandíj, az államilag támogatott felsőoktatásban még annyi szűrés sincs, hogy csak akkor engedjem a gyerekemet tanulni, ha biztos vagyok benne, hogy elvégzi a főiskolát vagy az egyetemet. Igaz, a fizetős kurzusok is teltházasok, pláne a humán szakokon, szóval "okos" szülő, ha belegebed is, felsőfokú papírt rak a gyerek kezébe. Nagyon jó, ilyenkor olvasni ezt a cikket, mikor éppen azon filózunk családilag, mi legyen a gyerekből, ha már esze is van, jól is tanul... Szerintem jó eséllyel indul neki az egyetemnek, nem kell "fizetős" szakokat bejelölnie, venni fogja az akadályt az államilag támogatottakon is... És be is fogja fejezni az egyetemet. Micsináljak a gyerekkel? Lőjem le? Mert majd ő is csak egy lesz az elhelyezkedni nem tudó diplomások közül? Szakmával hiába erőlködnék vele, se műszaki érdeklődés, se kézügyesség... Meg hát tényleg esze is van neki!!
Amúgy tényleg nem értem, miért jár boldog-boldogtalan v.milyen felsőfokú suliba. Azoknak az esélyét rontva, akik valóban képesek elsajátítani komolyabb és mélyebb ismereteket egy-egy területen.
Kicsit jobban el vagyok keseredve most a cikk olvasása után, mint eddig voltam. Eddig is nehezen adtam tanácsot a kölyökúrnak... Most meg...
Azt olvastam a cikkben, hogy kell 15 év, hogy majd mindaz helyrejöjjön, amit eddig ezen a területen is sikerült elbaltázni. Kösz! A gyerekem addig micsináljon? Egyidős a rendszerváltással. Tényleg csak szétzilálni sikerült mindent? 18 év. A kölyök felnőtt... Az ország, a polgárai, az az egész, ami körülvesz... lassan legalább a kamaszkorba lép, amikor már fel-felsejlik, hogy hova tartunk, milyen lehetőségeink maradtak/lesznek?
De tényleg miért gondolja minden szülő, hogy az ő kevés képességekkel megáldott gyerekének is diploma kell legyen a kezébe? Vagy a munkáltatók cseszték el?
Sajnos ne felejtsük el az AB simán átengente a vizitDÍJ-ról és a tanDÍJ-ról szóló ellenzéki népszavazási kezdményezést. Ennyi erővel a parkolásiDÍJ-t is fellehett volna venni a népszavazási kérdések közé és még számos egyebet is. A probléma az, hogy ezután igen nehezen lehet majd kezelni a három nagy elosztó rendszerből ezt a kettőt.
Volt valamikor Bacher Siegfrid riporter,aki mondá szeretné,ha 10 Millio Diplomás lenne,ez 1960-as évek vala.Most elértűk, kijőn az INGYEN TANULT?és őket eltarto ADOFIZETŐK pénzét ,kőltők tőmkelege.Tudomásul kéne venni,nincs ennyi Diplomás Munkanélkűéiekre,szűkség,Nem tudja a nép eltartani.Fizessen aki 4-5-évet ADOFIZETŐ pénzen kőlt Tandijat.Az Igazság fájdalmas,de attol igaz.Selejt leértékelt a Mai felsőoktatás,tisztelet a kivételnek.Lás 30-40-es Dipl.Politikusok semmiheznem értők Pofázok tőmkelege,munkát kétkezit nem ismernek,a Munkást lenézik,megvetik,pedig ezek tartják el őket.