Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A közoktatási törvény módosító javaslata szerint szeptember 1-jétől ismét lehetne buktatni az általános iskola második osztályának végétől. Hoffmann Rózsa (KDNP), a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára által benyújtott indítvány szerint az évfolyamismétlés - melyről a pedagógusok dönthetnek - mellett a szöveges értékelés is megmaradna az iskolákban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) egyetért a Parlament honlapján május 28-án közzé tett javaslattal.

A benyújtott módosító javaslat rögzíti, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A második osztályban év végén, valamint a további évfolyamokon osztályzással értékelik a tanulókat, de az iskola pedagógiai programjában elő lehet írni a szöveges értékelést is - írta az Edupress szakportál.

Nem megfelelő módszer a kizárólagos szöveges értékelés

Hoffmann Rózsa azzal indokolta módosító javaslatát, hogy a jelenlegi törvény szöveges értékelésre kötelezi a pedagógusokat az első és a negyedik osztály között. Ez az intézkedés távol áll a magyarországi pedagógiai gyakorlattól, nem segít a tanulóknak, és nem ad választ a szülőknek arra, hogyan viszonyulnak gyermekük eredményei az elvártakhoz és a társaikéhoz. A szakpolitikus hozzátette: az értékelést előre megadott sablonok szerint kellett végrehajtani, mely önértékelési zavarokat eredményezett, a szülőket pedig nem megfelelően informálta, illetve komoly társadalmi és szakmai ellenállást is kiváltott. Az oktatási államtitkár javaslatában hangsúlyozta: csak akkor léphet a diák az iskola magasabb évfolyamába, valamint szakképzési osztályba, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem teljesítette.

A PDSZ is egyetért a javaslattal

Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elmondta, teljes mértékben egyetértenek a módosító indítvánnyal, és emlékeztetett arra is, hogy a szervezet a buktatás tilalmáról és a szöveges értékelés kötelezővé tételéről szóló szabályozás visszavonását kérte már annak megalkotása óta.

A módosítás azt is megerősíti, hogy az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik. Az első évfolyamon kezdődik és a második évfolyam végéig tart a bevezető, a harmadik évfolyamon indul és a negyedik végéig tart a kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődik és a hatodik évfolyam végéig tart az alapozó, a fejlesztő szakasz pedig a hetedik évfolyamon indul és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

A módosítás szerint a nem szakrendszerű oktatás kötelező jellege is megszűnne az ötödik és a hatodik osztályban. A hetedik és nyolcadik osztályra vonatkozó nem szakrendszerű oktatás lehetővé tételének okairól a PDSZ a továbbiakban kíván egyeztetni. A javaslat ugyanis a következőképpen fogalmaz: "az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanítási órák legfeljebb 25 százalékban nem szakrendszerű oktatás is folyhat."

A javaslat elfogadása esetén több pont is hatályát veszti

A keresztény politikus indítványának elfogadása esetén hatályon kívül helyezik a jogszabály azon részét, mely szerint az ötödik és hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 százalékát éri el. A jelenlegi törvényből az is kikerül, hogy a 2012/2013-as tanítási év végéig az ötödik és hatodik osztályban, továbbá emelt szintű oktatás esetén elsőtől negyedik évfolyamig nem szakrendszerű oktatásban pedagógusi munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az elsőtől negyedik évfolyamon.

A jogszabályi módosítások, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, szeptember 1-jén lépnek hatályba.

Hiller István távozik

Átadta az új kormány minisztereinek kinevezési okmányait május 30-án, a Sándor-palotában Sólyom László köztársasági elnök. Nemzeti erőforrás miniszterré Réthelyi Miklóst nevezte ki, a tárcán belül pedig Hoffmann Rózsa foglalkozik majd az oktatással kapcsolatos ügyekkel. Hiller István távozó oktatási miniszter hat havi fizetést, tehát 6,6 millió forintot vihet haza - írja az MTI híre alapján a hirado.hu.

Az oktatás eddig egy tárcán osztozott a kultúra területével, a Fidesz pedig most egy szervezeti egységbe sorolta ezeket a szociális területtel, az egészségüggyel és a sporttal. Réthelyi Miklós anatómusprofesszor, a Semmelweis Egyetem volt rektora vezeti majd az öt terület felett őrködő Nemzeti Erőforrások Minisztériumát, ebben pedig munkáját parlamenti államtitkárként Halász János, közigazgatási államtitkárként pedig Jávor András segíti. Az egyes területek élére államtitkárokat neveztek ki: a szociális területet Soltész Miklós, az egészségügyet Szócska Miklós, a kultúrát Szőcs Géza, az oktatást pedig Hoffmann Rózsa felügyeli majd - írta ugyancsak az MTI. Az új kormány tagjainak fizetése nem csökken és nem is emelkedik.

Hoffmann Rózsa korábban különböző fórumokon elmondta: első intézkedései között a kistelepülések iskoláinak problémáira szeretne megoldást találni, benyújtotta továbbá az alsós osztályokban való buktatás lehetőségére vonatkozó módosító indítványát, továbbá véleménye szerint át kell alakítani a tanárképzést.