Hetilap kereső

Herskovits Eszter írása

Négy éven belül teljesen megújulhat, szakemberek szerint világszínvonalúvá válhat a hazai könyvtárrendszer. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett pályázaton 204 magyarországi könyvtár nyert – összesen 2,246 milliárd forint európai uniós támogatást. De akik kimaradtak az első körből, újabb esélyt kapnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még idén kiírja a pályázat második részét: ezen további 550 millió forint igényelhető összesen. HERSKOVITS ESZTER írása.

Skaliczki Judit, az Oktatási és Kulturális Minisztérium könyvtári főosztályának helyettes vezetője szerint sokakban még mindig a régi sztereotípiák élnek a könyvtárakról – rideg termek, csönd, szigorú könyvtárosok –, holott az utóbbi években igencsak sokat változott a helyzet:

– Például a könyvtári látogató fogalma sem azt jelenti, mint korábban. A keresett dokumentumok egy része már elektronikusan is letölthető, így a szolgáltatásokat sokan otthoni számítógépük előtt ülve veszik igénybe.

Másfelől: a magyarországi modern könyvtárak – főként a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban – multifunkcionális oktatási és művelődési központtá fejlődtek. Lépést tartottak a megváltozott olvasói igényekkel.

Családi matinék

Tavaly az Év Könyvtára címmel jutalmazták az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat, amely leginkább megfelelt a „modern olvasói elvárásoknak”. Intézményükbe számos, az olvasást népszerűsítő ötlettel csábítják a különféle korosztályokat.

A hagyományos író-olvasó találkozók, beszélgetések mellett irodalmi „regényes” vetélkedőket rendeznek gyerekeknek. Gyakran családi matinék helyszíne is Eger patinás, műemléki könyvtárépülete. Nyugdíjasoknak, érettségi előtt álló diákoknak s általában a számítógép világában járatlan felnőtteknek internetfelhasználói és adatbázis-kezelő tanfolyamot tartanak.

– Sokszor nálunk döbbennek rá a diákok, mennyit segíthet a tanulásban az internet. De tanfolyamainkon részt vesznek hetven-nyolcvan évesek is, akik külföldön élő családtagjaikkal szeretnének a világhálón beszélgetni vagy levelezni. Azt pedig mondanom sem kell: a kurzusok látogatói előbb-utóbb nagy eséllyel más könyvtári szolgáltatást is igénybe vesznek. Otthonosan kezdik érezni magukat nálunk, míg az utcáról sokan a „küszöbláz”, az ismeretlen épülettől való félelmükben nem jönnek be – említi Tőzsér Istvánné, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.

Hozzáteszi: Egerben az elmúlt évtizedben nem csökkent drasztikusan a könyvtárlátogatók száma. De nemcsak lépést kell tartaniuk a korral, olykor elébe is kell menniük az új igényeknek.

Erre nekik is lehetőségük nyílik az elkövetkezendő esztendőkben, ugyanis európai uniós forrásokból soha nem látott könyvtári fejlesztések kaptak zöld utat – az egész országban.

A TIOP, azaz a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a magyarországi könyvtárak 21. századi informatikai rendszert építhetnek ki. A pályázaton 12 megyei, 103 városi, 72 kis- és nagyközségi, 8 felsőoktatási és 9 szakkönyvtár (egyházi, múzeumi, orvosi) kapott EU-s fejlesztési támogatást. Összesen
2 milliárd 246 millió forint értékben.

De akik kimaradtak az első ütemből, újabb esélyt kaphatnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még idén kiírja a pályázat második részét: ezen 550 millió forint igényelhető összesen.

Az egri Bródy Sándor Könyvtár 97 millió forintot nyert a pályázaton, konzorciumi partnere, a gyöngyösi intézmény 27 millió forintot.

– Óriási lehetőség ez számunkra – szögezi le Tőzsér Istvánné. – Számítógépeink már az ezredforduló táján bekerültek a könyvtárba, ám az évek alatt elavult a rendszer. Most a támogatásnak köszönhetően nemcsak a gépparkot korszerűsíthetjük. Egy eddig példa nélküli informatikai összefogás is létrejöhet a megye könyvtárai között.

A tervek szerint – négy éven belül – a városi, az iskolai és főiskolai, illetve a szakkönyvtárak közös adatbázissal működnek: az adatbázisban helyi, illetve helyismereti információk és állományi adatok egyaránt megtalálhatók majd. A könyvtárak elektronikus dokumentumai pedig az informatikai szövetség bármely tagjának internetes oldaláról letölthetők lesznek.

Skaliczki Judit azt mondja: az országos infrastruktúra-fejlesztés távlati céljai között szerepel az úgynevezett Regionális Tudástár Program is. Lényege: az intézmények ne csak virtuálisan legyenek összekötve. Például az olvasó a megyei könyvtárból kölcsönzött könyvet az egyetemi könyvtárban is visszaadhatja. Ennek megvalósítására egymilliárd forint áll
rendelkezésre.

Az infrastruktúra fejlesztése mellett hamarosan lehetőség nyílik a tartalmi szolgáltatások bővítésére is a Támop, azaz a Társadalmi Megújulás Operatív Program jóvoltából. Ez összesen 7 milliárd 773 millió forint értékű beruházás. A pályázat három üteméből az első már lezárult.

– Két héten belül megkezdheti munkáját a bírálóbizottság, aztán hamarosan megköthetik a támogatási szerződést a nyertesekkel. Ez azért fontos, mert így a Támop együtt valósulhat meg a TIOP fejlesztéseivel. Azaz: komplex informatikai és tartalmi újításokra lesz lehetőség – magyarázza Skaliczki Judit.

A szakember hozzáteszi: e program révén nálunk is megvalósulhat a Németországban már bevált Subito-rendszer. Ez a keresőprogram bármilyen újságcikkről vagy könyvről „kideríti”, melyik könyvtárból rendelheti meg otthon, számítógépén az olvasó. A szerzői jogdíjas dokumentumokat pedig akár az interneten is ki lehet majd fizetni.

– Ezt szeretnénk országos szinten megvalósítani. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézmények elkészítsék a teljes állomány könyvtári katalógusát – magyarázza Skaliczki Judit, az OKM könyvtári főosztályának helyettes vezetője.

Az olvasási kultúra fejlesztésének támogatása, a könyvtári számítógépes képzések elősegítése szintén a Támop projektjei között szerepel.

Olvasási kultúra

És hogy mindez mikorra valósul meg? Skaliczki Judit szerint – bár hivatalosan 2013-ban zárulnak a fejlesztések – már jövőre is érzékelhető lesz a változás.

De az uniós pályázatokból kimaradt kistelepülési intézményeket is segítik. 2005 óta működnek az úgynevezett mozgó könyvtárak: azok az önkormányzatok, amelyek nem képesek saját könyvtári épületet fenntartani, normatív támogatást igényelhetnek. Ebből szolgáltatásokat vásárolhatnak meg a nagyobb városi könyvtáraktól, illetve használhatják állományukat.

A Baranya Megyei Könyvtár ennél is nagyobbat lépett a kistérségi olvasási kultúra fejlesztésében. Könyvtárbuszra pályáztak – sikeresen. A busz 26, főként romák lakta települést jár majd. Itt is lesz számítógép internetelérési lehetőséggel.

Skaliczki Judit úgy látja, a könyvtárbusz a társadalmi integráció fontos eszköze lehet, hiszen a falvak lakói maguktól nem jutnának el könyvtárba:
– Összességében mindez – elsősorban az uniós pályázati lehetőségek – igen jól átgondolt fejlesztéseket jelent. 2013-ra gyakorlatilag teljesen megújult, világszínvonalú könyvtári rendszere lehet Magyarországnak.