Dr. Gönczi Gábor, a MÁOK elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a magyar állatorvosok köztestülete elkötelezett híve a felelős állatvédelemnek, ezért is szerették volna tisztázni: a libatömés valódi állatvédelemi probléma-e.

Dr. Lorászkó Gábor, a MÁOK Állatvédelmi Bizottságának elnöke és dr. Sótonyi Péter professzor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Anatómia Tanszékének vezetője részletes anatómiai, élettani és etológiai vizsgálatokat végzett. Arra keresték a választ, hogy igazolható-e objektív adatokkal néhány állatvédő állítása, miszerint a ludak tömése az állatok számára elviselhetetlen szenvedést okoz, ezért állatkínzásnak minősül.

A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a szakszerű libatömés nem káros a vízi-szárnyasok egészségére, fájdalmat a libáknak nem okoz, a libatömést tehát lehet úgy végezni, hogy az ne jelentsen állatkínzást - fejtették ki és megállapították azt is, hogy a libatömés miatt megnagyobbodott máj bizonyíthatóan nem jelent szenvedést a libának.

A "kényszertömés" kifejezést hangulatot keltőnek, és félrevezetőnek tartják a szakemberek. Elismerték, hogy a libatömés - a kívülálló számára - furcsa látvány, de a tevékenységet tüzetesen és szakszerűen megvizsgálva nem állatkínzás - szögezték le.

Ismertették: a liba számára a táplálék felvétele a töméskor ugyan nem önkéntes, de a nyitott csőrön át a táplálék akadálytalanul jut a nyelőcsőbe, elsősorban a lágy szájpadlás, fajra jellemző hiánya miatt. A tömött és nem tömött liba összehasonlító bonctani vizsgálatával megállapítható, hogy a tömőcső egészségkárosodást nem okoz - jegyezték meg.

A tömés során az állat testhelyzete, a tömőcső hossza és a rövid bejuttatási idő is azt a célt szolgálja, hogy a légutakba takarmány ne jusson a tömés során. A tömés csak másodpercekig tart, ami az állatok számára legfeljebb enyhén zavaró körülmény, különösebb jelentőséggel nem bír - vélik az állatorvosok.

A tömés során a májban lerakódott zsír normál tartás esetén - a tömés elhagyásakor - eltűnik, az állat ezt hasznosítja. A kutatók szerint a megnagyobbodott máj sem okoz fájdalmat a libának, amit a testtartás bizonyít. A tömés fájdalommentességét támasztja alá az is, hogy a tömést megelőzően az állat nem fél, nem mutat menekülési reakciókat.

A sajtótájékoztatón elhangozott, a magyar állatorvosok vizsgálati eredményeiket külföldi kollégáiknak is eljuttatják, széles körben publikálják azokat.

A vizsgálat előzménye, hogy a Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet kampányt indított a magyar liba- és
kacsatömés ellen, ami a magyar Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint mintegy kétmilliárd forint kárt okoz az idén a baromfiágazatnak és ötezer munkahelyet veszélyeztet.