2013. június 20. csütörtök - Rafael. Holnapi névnap: Alajos, Lejla
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
„A rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el Európa”
2013. június 19. 19:23
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
kertész: Nem értem az EU-t neki egyetlen dolga van finanszírozni az... 05:12
Jogállamiság
újfalusi: Akkó'mán értem, hogy miért beeeeeeeee... 02:42
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal...
újfalusi: Aszongyák, nem a mennyiség, hanem a minőség a... 02:38
Elhunyt...
újfalusi: Ollankor émmég pulóverát viselek... Itt tizenhat... 23:11
Orbán a király !
újfalusi: És a gólpassza!!! Hatalmas játékos !! 23:03
Valódi FOCI
provance: Bár azt hiszem ezúttal nyitott kapukat dönget -... 22:58
Hmmm....
kykicz: 1etértünk! a magyar kereszténydemokraták nagy rakás sz@r,... 21:39
KDNP Mit takar ez a név?
anula: Kedves Barátom, NE! (Nagyi helyett meg inkább mami, a... 21:38
Társalgó, 2013. június
kykicz: ez + már túlzottan konkrét a Mihálynak.. 21:36
Kedves Feri !
straca: Ha már válogatni lehet, legyen Pongrácz. Mit is mondot az... 20:50
Új baloldal született !
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Hétfő, 2011. május 23. 10:22
Lampé Ágnes
írása
Címkék:
Velencei Bizottság
alaptörvény
A Fidesz magyaros megoldásai bámulatba ejtik Európát
A Velencei Bizottság véleménye
Thomas Markert a magyaros megoldásokról
Azt állítja, akad néhány aggasztó részlet az új alaptörvényben: egyebek mellett a határon túli magyarokra, az Alkotmánybíróság hatáskörére és az ország nevének megváltoztatására vonatkozó passzusok. A Velencei Bizottság az Európa Tanács közgyűlésének felkérésre vizsgálja alkotmányunk szövegét. A testület titkárát LAMPÉ ÁGNES kérdezte.
- Bár az Alkotmánybíróság kétszer is alkotmányellenesnek minősítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, a Fidesz harmadszor is megszavaztatta az Országgyűléssel. Mi ez, játék a testülettel?
– A bíróságok, főleg az Alkotmánybíróság döntései alapelvekről szólnak, azokat tisztelni kell. Egy alkotmányellenes törvény esetében a parlament elfogadhat módosított verziót, de figyelembe kell vennie az Alkotmánybíróság megjegyzéseit, orvosolnia kell a kritizált hibákat, és meg kell változtatnia a törvény szövegét.
- A szöveg kétszer is csupán minimálisan módosult, majd ment is vissza a törvényhozás elé. Nem ássa alá mindez az Alkotmánybíróság tekintélyét?
– Valóban rendkívül ritka és különös ez az esemény. Száz százalékig az Országgyűlésé a felelősség, amelynek kötelessége figyelembe venni az Alkotmánybíróság döntését.
- Ön jó pár országban felügyeli az alkotmányos rendet. Másutt is látott ilyet?
– Nem jut eszembe hasonló eset.
- A kormánypárt egyik képviselője úgy nyilatkozott: a „nép nevében” terjesztik újra a parlament elé a törvénymódosítást, mert az ország és az emberek érdekeivel ellentétesnek tartják az Alkotmánybíróság döntését. Összeegyeztethető ez az indoklás a demokratikus alapelvekkel?
– Az Alkotmánybíróságnak ragaszkodnia kell az alapelveihez, és néha a politika, a hatalom érdekével ellentétes, jelen esetben akár pénzügyi következményekkel is járó döntést kell hoznia.
- Az Alkotmánybíróság a közelmúltban megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a részét, amely szerint az adót a 2005. január 1. után szerzett „pofátlan” jövedelmekre kell kivetni. A döntés idején 2010 még nem számított lezárt adóévnek, ezért nem vonatkozott rá a verdikt. Ezt használta ki most az Országgyűlés. Erre a trükkre mit mond a Velencei Bizottság?
– A Velencei Bizottság már korábban közölte előzetes véleményét az alkotmányozásról. Jelentésünkben kifejeztük sajnálkozásunkat afölött, hogy a hatalom az új alaptörvényben korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság hatáskörét. A kifogásolt bekezdés sajnos mégis benne maradt a végleges szövegben.
- A Velencei Bizottság csupán három jogi kérdésben foglalt állást. Amit mindenki a saját érdeke szerint értelmezett: a kormány úgy ítélte meg, hogy az uniós testület alapvetően pozitívnak találta az alkotmányozást, míg az ellenzék kemény kritikát vélt felfedezni. Ez a „hoztam is, meg nem is” volt az önök célja?
– Kezeljük külön az alkotmányozási folyamatot és a tartalmat. Előbbit illetően határozottan kritikusak voltunk: indokolatlanul gyorsnak minősítettük, hiszen a szövegét március 14-én tették közzé, és április 24-én már el is fogadták, csupán öt hetet hagyva az egyeztetésekre. Ezt elégtelennek tartottuk. Szintén sajnálatos, hogy az új alkotmányt nem széles konszenzus, hanem csupán a kormánytöbbség szavazatai alapján fogadták el. A tartalommal viszont – legalábbis az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik – kevesebb gond lesz, hiszen a deklarált alapelvekben, mint például a parlamentáris rendszer, egyetértés van.
- Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun azt állította: Magyarországnak nemzetközi szervezetekkel kellene konzultálnia új alkotmányáról.
– Sok ország tesz így. De a kérés idejétmúlt, hiszen elfogadták az alaptörvényt. Relevánsabb fejlemény, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felkérte a Velencei Bizottságot: vizsgálja meg az alkotmány szövegét. Dokumentum készül, amelyet a közgyűlés is tanulmányoz majd, és talán néhány következtetés is levonható lesz.
- Miért kért vizsgálatot a közgyűlés?
– Ez gyakran megesik. Az övék politikai intézmény, mi viszont jogi természetű ügyekben objektívabban vizsgálódhatunk. Ráadásul az új alkotmány alapján hamarosan számos, gyakorlati kérdéseket szabályozó sarkalatos törvény kerül a Magyar Országgyűlés elé – ez felkeltette a Velencei Bizottság figyelmét. Szintén kérdéseket vethet fel az alkotmány alkalmazásának másik metszete, az új emberek kinevezése új pozíciókba. Fontos kérdések maradtak nyitva, még sok mindent tehetünk.
- Három jogi ajánlásukból szinte semmit sem vett figyelembe a kormány az új alkotmány szövegezésekor.
– Nehéz ügy rögtön az elfogadása után módosítani egy alaptörvényt. Most azt vizsgáljuk, az új alkotmányt hogyan alkalmazzák a törvényhozásban és más területeken.
- Mi történik, ha a készülő jelentésüknek is csak annyi foganatja lesz, mint az előzőnek?
– A korábbi jelentésünk legfontosabb megállapítása az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítására vonatkozott. Magyarországon mostanáig létezett az actio popularis, azaz bárki kérhette egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát. Ezt egy más, a német modellhez közel álló alkotmánybírósági gyakorlat váltotta fel. A mindennapi alkalmazásban dől el, hogy ez a megközelítés Magyarországon mit eredményez, és összhangban áll-e más európai országok gyakorlatával.
- Jogilag aggályos az új alkotmánynak ez a passzusa: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét.” Sokak szerint ezzel sérül az egyház és az állam szétválasztásának demokratikus alapelve.
– Több megközelítés létezik. Franciaország határozottan szekularizált, míg Németországban az állam és az egyház szoros kapcsolatot ápol. A diszkriminációellenességet és a vallásszabadságot nemcsak a többség hitét vallók számára kell garantálni. De arról egyelőre nincs végleges álláspontunk, hogy a magyar alapelvek mennyire vannak összhangban az általános európai normákkal.
- Az új alkotmány az ország nevét is megváltoztatta. Ön sejti, miért?
– Ez a módosítás már kevésbé érthető. Fogalmam sincs, mit változtat ez a közvélemény szemében bármin is. Mostanáig is világos volt, hogy Magyarország nem akar újra monarchia lenni, hanem marad köztársaság. Az illetékes hatóságokkal, intézményekkel, pártokkal való találkozókon feltesszük majd az erre vonatkozó kérdéseinket is.
- És még milyen kérdéseik vannak?
– Az ön által említett érzékeny témákon túl a preambulum is feltétlenül a kritikus témák közé tartozik. Továbbá: nemzetközi szempontból ellentmondásosak a határon túli magyarokra vonatkozó alkotmányos rendelkezések. A legsúlyosabb kifogásaink pedig – ahogy említettem – az Alkotmánybíróság hatáskörszűkítését illetik. Miközben persze azt is meg kell jegyeznünk, hogy a magyar Alkotmánybíróság hatásköre mostanáig szélesebb volt, mint Európa más országaiban. Az viszont aggasztó – és ezt már korábbi állásfoglalásunkban is kritizáltunk –, hogy a hatáskör egyetlen speciális területen csökkent. Nehezen magyarázható, hogy a testület kompetenciáit az államadósság GDP-hez viszonyított arányához kötötték.
- Azzal nincs-e bajuk, hogy tavaly politikailag elkötelezett tagokat választott az Országgyűlés az Alkotmánybíróságba?
– Ez Európa-szerte bevett gyakorlat. Ha néhány tag politikai háttérrel bír, az jól jön a parlament és a kormány működésének megértésében. Eközben persze rendkívül fontos, hogy mindez plurálisan történjék, vagyis ne egyetlen párt szava döntsön a testületben.
– A bíróságok, főleg az Alkotmánybíróság döntései alapelvekről szólnak, azokat tisztelni kell. Egy alkotmányellenes törvény esetében a parlament elfogadhat módosított verziót, de figyelembe kell vennie az Alkotmánybíróság megjegyzéseit, orvosolnia kell a kritizált hibákat, és meg kell változtatnia a törvény szövegét.
- A szöveg kétszer is csupán minimálisan módosult, majd ment is vissza a törvényhozás elé. Nem ássa alá mindez az Alkotmánybíróság tekintélyét?
– Valóban rendkívül ritka és különös ez az esemény. Száz százalékig az Országgyűlésé a felelősség, amelynek kötelessége figyelembe venni az Alkotmánybíróság döntését.
– Nem jut eszembe hasonló eset.
- A kormánypárt egyik képviselője úgy nyilatkozott: a „nép nevében” terjesztik újra a parlament elé a törvénymódosítást, mert az ország és az emberek érdekeivel ellentétesnek tartják az Alkotmánybíróság döntését. Összeegyeztethető ez az indoklás a demokratikus alapelvekkel?
– Az Alkotmánybíróságnak ragaszkodnia kell az alapelveihez, és néha a politika, a hatalom érdekével ellentétes, jelen esetben akár pénzügyi következményekkel is járó döntést kell hoznia.
- Az Alkotmánybíróság a közelmúltban megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a részét, amely szerint az adót a 2005. január 1. után szerzett „pofátlan” jövedelmekre kell kivetni. A döntés idején 2010 még nem számított lezárt adóévnek, ezért nem vonatkozott rá a verdikt. Ezt használta ki most az Országgyűlés. Erre a trükkre mit mond a Velencei Bizottság?
– A Velencei Bizottság már korábban közölte előzetes véleményét az alkotmányozásról. Jelentésünkben kifejeztük sajnálkozásunkat afölött, hogy a hatalom az új alaptörvényben korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság hatáskörét. A kifogásolt bekezdés sajnos mégis benne maradt a végleges szövegben.
- A Velencei Bizottság csupán három jogi kérdésben foglalt állást. Amit mindenki a saját érdeke szerint értelmezett: a kormány úgy ítélte meg, hogy az uniós testület alapvetően pozitívnak találta az alkotmányozást, míg az ellenzék kemény kritikát vélt felfedezni. Ez a „hoztam is, meg nem is” volt az önök célja?
– Kezeljük külön az alkotmányozási folyamatot és a tartalmat. Előbbit illetően határozottan kritikusak voltunk: indokolatlanul gyorsnak minősítettük, hiszen a szövegét március 14-én tették közzé, és április 24-én már el is fogadták, csupán öt hetet hagyva az egyeztetésekre. Ezt elégtelennek tartottuk. Szintén sajnálatos, hogy az új alkotmányt nem széles konszenzus, hanem csupán a kormánytöbbség szavazatai alapján fogadták el. A tartalommal viszont – legalábbis az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik – kevesebb gond lesz, hiszen a deklarált alapelvekben, mint például a parlamentáris rendszer, egyetértés van.
- Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun azt állította: Magyarországnak nemzetközi szervezetekkel kellene konzultálnia új alkotmányáról.
– Sok ország tesz így. De a kérés idejétmúlt, hiszen elfogadták az alaptörvényt. Relevánsabb fejlemény, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felkérte a Velencei Bizottságot: vizsgálja meg az alkotmány szövegét. Dokumentum készül, amelyet a közgyűlés is tanulmányoz majd, és talán néhány következtetés is levonható lesz.
- Miért kért vizsgálatot a közgyűlés?
– Ez gyakran megesik. Az övék politikai intézmény, mi viszont jogi természetű ügyekben objektívabban vizsgálódhatunk. Ráadásul az új alkotmány alapján hamarosan számos, gyakorlati kérdéseket szabályozó sarkalatos törvény kerül a Magyar Országgyűlés elé – ez felkeltette a Velencei Bizottság figyelmét. Szintén kérdéseket vethet fel az alkotmány alkalmazásának másik metszete, az új emberek kinevezése új pozíciókba. Fontos kérdések maradtak nyitva, még sok mindent tehetünk.
- Három jogi ajánlásukból szinte semmit sem vett figyelembe a kormány az új alkotmány szövegezésekor.
– Nehéz ügy rögtön az elfogadása után módosítani egy alaptörvényt. Most azt vizsgáljuk, az új alkotmányt hogyan alkalmazzák a törvényhozásban és más területeken.
- Mi történik, ha a készülő jelentésüknek is csak annyi foganatja lesz, mint az előzőnek?
– A korábbi jelentésünk legfontosabb megállapítása az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítására vonatkozott. Magyarországon mostanáig létezett az actio popularis, azaz bárki kérhette egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát. Ezt egy más, a német modellhez közel álló alkotmánybírósági gyakorlat váltotta fel. A mindennapi alkalmazásban dől el, hogy ez a megközelítés Magyarországon mit eredményez, és összhangban áll-e más európai országok gyakorlatával.
- Jogilag aggályos az új alkotmánynak ez a passzusa: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét.” Sokak szerint ezzel sérül az egyház és az állam szétválasztásának demokratikus alapelve.
– Több megközelítés létezik. Franciaország határozottan szekularizált, míg Németországban az állam és az egyház szoros kapcsolatot ápol. A diszkriminációellenességet és a vallásszabadságot nemcsak a többség hitét vallók számára kell garantálni. De arról egyelőre nincs végleges álláspontunk, hogy a magyar alapelvek mennyire vannak összhangban az általános európai normákkal.
- Az új alkotmány az ország nevét is megváltoztatta. Ön sejti, miért?
– Ez a módosítás már kevésbé érthető. Fogalmam sincs, mit változtat ez a közvélemény szemében bármin is. Mostanáig is világos volt, hogy Magyarország nem akar újra monarchia lenni, hanem marad köztársaság. Az illetékes hatóságokkal, intézményekkel, pártokkal való találkozókon feltesszük majd az erre vonatkozó kérdéseinket is.
- És még milyen kérdéseik vannak?
– Az ön által említett érzékeny témákon túl a preambulum is feltétlenül a kritikus témák közé tartozik. Továbbá: nemzetközi szempontból ellentmondásosak a határon túli magyarokra vonatkozó alkotmányos rendelkezések. A legsúlyosabb kifogásaink pedig – ahogy említettem – az Alkotmánybíróság hatáskörszűkítését illetik. Miközben persze azt is meg kell jegyeznünk, hogy a magyar Alkotmánybíróság hatásköre mostanáig szélesebb volt, mint Európa más országaiban. Az viszont aggasztó – és ezt már korábbi állásfoglalásunkban is kritizáltunk –, hogy a hatáskör egyetlen speciális területen csökkent. Nehezen magyarázható, hogy a testület kompetenciáit az államadósság GDP-hez viszonyított arányához kötötték.
- Azzal nincs-e bajuk, hogy tavaly politikailag elkötelezett tagokat választott az Országgyűlés az Alkotmánybíróságba?
– Ez Európa-szerte bevett gyakorlat. Ha néhány tag politikai háttérrel bír, az jól jön a parlament és a kormány működésének megértésében. Eközben persze rendkívül fontos, hogy mindez plurálisan történjék, vagyis ne egyetlen párt szava döntsön a testületben.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
Kapcsolódó cikkek |
XXIII. évfolyam 20. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
Örülünk, Vincent?
24 éve történt...
A morgás joga
Vajon mihez kezd a kamara 2,7 milliárd forinttal?
Hacsaknem
Ha kapok tíz évet...
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
Facebook hozzászólások
HozzászólásokÖsszesen: 10 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Kedves chili !
Nem osztom az aggodalmát ami az állampártot illeti. Minden kormány tud annyi rosszat menet közben elkövetni, hogy közben kialakuljon egy erős ellenzék. Amennyiben 2014-ben egy új kormány lesz, megtalálja majd a módját, hogy eltávolítsa azokat akik az útjukat akarnák állni.
Az én módszerem egyébként az, hogy mind két oldal sajtóját elolvasom, és azután alakítom ki a véleményemet, most eddig jutottam el, és nem látom olyan vészesnek a jövőt.
Kedves aksiz!
"Kormányok jönnek kormányok mennek, és mindenki igyekszik a saját embereit pozicióba helyezni."
Most nem egyszeru kormanyvaltas volt, mint tudjuk, itt allampart van ujra kialakuloban. Az uj alkotmany 10-15 evvel elore eldonti, hogy a fideszes vezetesu allami intezmenyek hogy hiusithatjak majd meg a kovetkezo kormany donteseit, ha netan OV megbukna 14-ben. Ilyen arcatlansag a vilagon meg nem volt, es remelem, nem fogja annyiban hagyni az EU, ha odaig fajul a dolog. A sajat emberek ilyen merteku kinevezese nagysagrenddel nagyobb minden eddiginel, raadasul semmi szakmai kriteriumot nem tartanak be, ld. szinhazi direktorok szerte az orszagban. A szakmaiatlansag arat az orszag fizeti meg, maris lathato ez, a legfelsobb kedvezmenyezetteken kivul mindneki rafizet, es a "java" meg csak most kovetkezik. Jo lenne, ha a jobboldali gondolkodasu emberek a sajat szemuknek jobban hinnenek, mint a mesteri manipulacionak, ami dol a jobboldali mediumokbol.
Leginkább a honi magyarokat kellett volna ov és bandájának meghallgatni, de ......art a véleményükre. Népszavazással kell szentesíteni. Ha a nép elfogadja akko rendben, ha nem akko takarodó mindenestül.
mi köze az ilyen olyan külföldi bizotságoknak a hazánkhoz máshol meg sem halgatják őket
Kedves chili !
Az elmúlt 8 évben pont olyan rossz volt azoknak akik az ellenzék oldalán álltak mint most. Abban a városban ahol élek 12 évig MSZP vezetés volt, az önkormányzati képviselők között is kevés volt az ellenzéki, úgy, hogy semmilyen javaslatuk nem került meghallgatásra, és az akkori kormány párti oldalon álló vállalatoknál nem lehetett Gyurcsányozni. Minden csak nézőpont kérdése.
Van aki szerint akkor nem volt szólás és vélemény szabadság, van aki szerint most nincs.
A bal oldali sajtó most is nyugodtan elmondhatja a véleményét, csak hát kevesebb a hirdető, emiatt kevesebb példányban tudják kiadni az újságokat, és kevesebb emberhez jut el, de aki megengedheti magának az internetet az most is elolvashatja, és elmondhatja az ellenzéki véleményt is.
Állítólag ez a demokrácia, " egyszer neked, másszor nekem "
Kormányok jönnek kormányok mennek, és mindenki igyekszik a saját embereit pozicióba helyezni. Ez a világon mindenütt így van, mi miért lennénk kivételek ?
Kedves aksiz!
Van igazsag a szavaidban, de az utazasi szabadsag csak az egyik fajta szabadsag, es talan nem is a legfontosabb. Mindenkit-beteget, szegenyt egyarant-erint viszont a velemeny, a szabad vallasgyakorlas, a gyulekezes es a sajto szabadsaga. A mai Magyar Koztarsasagban sulyosan korlatozzak a velemeny szabadsagat a munkahelyeken (nem sok kormanyt biralo szo hangzik el az ebedlokben, szemben a Gyurcsany eraval), meg a szakmai eletben is (lasd Ferihegy atnevezese miatt kirugtak a bizottsagot, Holokauszt muzeum, videki szinhazak vezetovaltasai, stb); onkenyesen kulonbseget tesznek egyhaz es egyhaz kozott a penzugyi tamogatasokban; megtoroljak a tunteteseken valo reszvetelt a munkahelyeken, es a media felugyeletet kormanyszimpatizansokra bizzak csaknem egy evtizedre kinevezve. Ezzel az informaciohoz jutas szabadsagat korlatozzak, amely minden polgari demokracia alapja. Remelem, hamarosan a vari lakosok is belatjak, hogy ezen korlatozasok az eletuk minoseget jobban rontjak, mint az adokedvezmenyek elvesztese esetleg, amelyekkel a kormany eddig sikeresen lekenyerzte oket.
Kedves chili !
A szabadság akkor érték, ha ahhoz megfelelő anyagi jólét, és egészség is társul. Egy súlyos beteg, vagy egy nyomorgó ember számára nem jelent semmit, hogy ma már Európa szerte szabadon lehet utazni, mert nem tud élni a lehetőséggel.
Kedves Maureen !
Lehet, hogy az Alaptörvényben van olyan kitétel is amelyről Ön ír, miszerint "A felnőtt gyerek köteles eltartani szüleit", és mindenesetre nem ezt találtam, hanem a :
XVI. cikk
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
A két szöveg szerintem nem ugyan azt jelenti !
Van akinek a nyugdíja elégséges lenne a megélhetéséhez, de betegsége, vagy a kora miatt már segítségre szorul. Néha ez a segítség lehet az is, hogy egy pohár vizet kell adni a beteg embernek, de lehet az is a gondoskodás egy formája, hogy bevásárol helyette, vagy kiváltja a gyógyszereit, segít kitakarítani, és folytathatnám a sort.
Szerintem tehát a gondoskodás nem csak anyagi segítséget jelenthet !!!
Maureen
A kep elkeserito szerintem is. De mivel magyarazhato a fidesz 60%-os gyozelme a Varban a hetvegen? Vannak kedvezmenyezettek, akiknek nem problema az uj alkotmany, a mediatorveny, a rendeletekkel valo kormanyzas, stb. Hosszu ut all meg elottunk, mire a tobbseg valoban belatja, hogy a szabadsag korlatozasa felulir minden adokedvezmenyt.
Lampé Ágnes sajnos csak 3 dologra kérdezett rá, viszont vannak sokkal, de sokkal veszélyesebb rendelkezések is az új alkotmányban.
Pl.: "A felnőtt gyerek köteles eltartani szüleit". Itt akár kivonulhat az állam a nyugdíj-, segélyfizetésből, hiszen a gyerek "köteles". Több helyen is az állampolgár "köteles", az állam csak "törekszik", ami nem jogi fogalom, nem számon kérhető (pl. bíróságon), így az állam ha pl. nem fizet majd nyugdíjat arra hivatkozhat, hogy "törekedtünk, de hát nem sikerült"....
Nincs benne a jog a bérhez. Ha január 1-től minden köztisztviselő, közalkalmazott nem kapna bért, nem perelheti, hiszen nincs jogként megfogalmazva...
A legvadabb a hivatkozás arra, hogy az alkotmányos jogszabályokat egy homályos "történeti alkotmánnyal" és a "nemzeti hitvallással" egyetemben kell értelmezni, nem tudni, hogy ez majd konkrétan mit jelenthet....
Mi van azzal, hogy "minden magyar állampolgár hadköteles" ill. "köteles a (katasztrófavédelemben) részt venni, úgy, hogy az állam kártérítés/kártalanítás NÉLKÜL elveheti javait is?
Szép kilátások, és Európa csak hallgat - ill. mivel (a kormány részéről nagyon okosan) - konkrétumokat csak a mi EU elnökségünk után kerülnek napvilágra, és csak január 1-én lépnek hatályba, majd csak ezután vizsgálód(hat)ná.
De eddig talán már a visszarendelt volt nyugdíjas rendvédelmisek által "őrzött" a (kényszer)közmunkára visszaterelt kedvezményes és rokkant nyugdíjasok is rájöttek, hogy milyen világban is élünk!