Hetilap kereső

Barát József írása

Még jelentős népszerűségvesztés esetén is bebetonozhatja a Fideszt a hatalomba – miközben súlyosan sérti az arányosság elvét – a választójogi rendszer átalakítása, amelyet július 9-én Áder János jelentett be. A 168 Óra által megkérdezett szakértők szerint ez az indítvány ellentmond az európai hagyományok szellemének, és visszalépés a kormánypártok múlt májusban nyilvánosságra hozott koncepciójához képest is. BARÁT JÓZSEF összefoglalója.

„A legnagyobb választási csalást törvénnyel lehet elkövetni.” Ezt a Magyarországon a 20. század elején köznapinak számító vélekedést idézte egyik tanulmányában Hubai László történész, politológus. A választások történetének kutatója szerint a megállapítás talán túlzó, de semmiképpen sem megalapozatlan, hiszen nálunk az arányosság elvét célirányosan megalkotott törvényekkel gyakran olyan módon írták felül a kormányozhatóság igényét hangoztatva, hogy az már korlátozta az állampolgárok szabad politikai akaratnyilvánítását.

A kormányzó elitek – például azzal, hogy a Horthy-korszakban 1920 és 1939 kivételével a mandátumok 80 százalékát nyílt szavazásokon lehetett megszerezni – a választásokat inkább a politikai viszonyok legitimálásához használták fel, mintsem az alakításukhoz. Azaz, a közjogi és politikai eszközöket annak érdekében vetették be, hogy ne következhessen be parlamenti váltógazdálkodás.

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az új Fidesz-javaslatok mögött álló szándékokban kínosan felsejlik a múlt. Ellenfeleit a Fidesz még azelőtt szeretné legyőzni, hogy felállnának a rajtvonalhoz – mondta László Róbert választási szakértő.

A Fidesz–KDNP-kétharmad „ugyanazt a szégyenteljes bábszínházat próbálja meg eljátszani a választójogi reformmal, mint tavasszal az alkotmányozással.” Így fakadt ki a szocialista Lamperth Mónika a parlament választójogi reformot előkészítő albizottságának ülésén, lemondásra szólítva fel Salamon László bizottsági elnököt. Kétségtelen, a szemlélő úgy láthatja: ismétlődik a múlt. A KDNP csúcsjogásza tavasszal az új alkotmány ügyében egy bizottság élén sokat ülésezett, alaposan egyeztetett, véleményezett, míg Szájer József, az Európai Parlament tagja – mint elmondta – Brüsszel és Strasbourg között a vonaton iPad-gépén megírta a nyerő változatot. Salamonnak most sem szólt senki, hogy Áder János EU-képviselőnek is van iPadje, így nincs sok értelme a bizottság előtt – ahogy az LMP-s Karácsony Gergely fogalmazott – „olyan piszlicsáré ügyekkel molyolni, hogy a határon túli magyarok szavazhassanak-e interneten”.

Egyfordulós, vegyes

Áder János ugyanis a Fidesz elnökségi ülésének döntéseire hivatkozva július 9-én olyan választójogi reform egyes elemeit ismertette, amely soha sem szerepelt a parlamenti bizottság napirendjén. Az új változat lényegi elemekben különbözik a Fidesznek tavaly május 14-én a parlament elé terjesztett tervezetétől. Az még arról szólt, hogy a 198 fős új Országgyűlésbe 90-en egyéni választókerületekből, 78-an országos listáról, 30-an pedig kompenzációs listáról kerülnének be. Az egyéni jelölteknek 750 ajánlócédulát kellett volna összegyűjteniük. A választás kétfordulós lett volna, bár az egyéni mandátum megszerzését már nem kötötték abszolút többséghez, így a választókerületek többségében eredményt hirdethettek volna már az első forduló után.

Az új javaslat szerint egyfordulós, vegyes választási rendszert vezetnének be. A kétszáz mandátumból százat egyéni képviselőjelöltek nyerhetnének el, a vesztes szavazatok azonban egyszerűen elvesznének. Több induló esetén tehát akár 27-33 százalékkal is nyerni lehetne, a maradékot pedig soha, sehol sem számítanák be. A 100 listás mandátum sorsát ugyanis egy második voks döntené el. A jelölteknek 750 helyett 1500 ajánlószelvényt kellene összegyűjteniük, 36 helyett 21 nap alatt. Szavazhatnak a határon túliak is, egyelőre titok, hogy milyen listára.

Az ellenzéki pártok határozott elutasítása nem sokáig késlekedett. Az MSZP-s Molnár Zsolt kijelentette: ez a javaslat visszalépés, rossz, mert nem a választói akaratot tükrözi. Karácsony Gergely az LMP képviseletében kifejtette: a Fidesz új javaslata még tárgyalási alapnak sem fogadható el, mert erősítené az ország politikai megosztottságát, bebetonozná a hatalomba a Fidesz mellett az MSZP-t is. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője úgy fogalmazott: ez a javaslat megpuccsolná a többpártrendszert.

Együtt Gyurcsány és Zagyva?

Mit lehetne tenni egy olyan helyzetben, amikor mégis az Áder-szisztéma szerint kell választani? Az első válaszok inkább a döbbenetet mutatják, mintsem hogy reális választ ígérnének. Karácsony Gergely később gondolatkísérletnek nevezte indítványát: fogjon össze a három ellenzéki párt, és az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt szerezzen kétharmadot. Evezzen tehát Schifferrel egy hajóban Zagyva György Gyula és Gyurcsány Ferenc, legalábbis addig, amíg alkotmányt nem módosítanak, és új szabályok szerint új választásokat nem tartanak. Az összefogás lehetőségét szempillantás alatt elutasította az MSZP és a Jobbik is.

Komolyabb megfontolásra sem politikust, sem politológust nem indított Révész Sándor ötlete sem, amelyet a Népszabadságban olvashattunk: az ellenzék bojkottálja a választást, mert akkor az EU majd látja, miféle országgal van dolga. Könnyű a válasz: az EU-nak sok kétsége már mostanában sem lehet, de mire megyünk vele?

Kieshet a Fidesz is

Tóth Zoltán választási szakértő lapunknak nyilatkozva megerősítette azt a gyanút, hogy az Áder-javaslat nyomán Magyarországon kétpárti parlament jönne létre. Ez a rendszer olyan erős torzítást eredményez, hogy könnyen lehet: a következő választáson mind a 100 egyéni mandátum a Fidesznek jutna, míg ha fordul a kocka négy, nyolc évvel később, a jelenlegi kétharmados erő éppen ennek a törvénynek a hatására akár ki is eshetne az Országgyűlésből.

Európainak tekinthető ez a javaslat? Nos, nehezen állja ki a próbát, hiszen Európában a választási eljárás szabályrendszereinek kiegyensúlyozott, átlátható és tisztességes választást kell garantálniuk. A feltételeknek még a Nagy-Britanniában működő tisztán többségi szisztéma is megfelel, hiszen ott kétpárti, (vagy legfeljebb két és fél párti) a politikai rendszer, így a választói akarat kifejezésének ott sincs akadálya. A hozzánk hasonlóan többpárti országokban azonban arányos rendszerek működnek, és nem alkalmaznak az Áder-szisztémához hasonló feltételeket, amelyek a kis pártokat súlyosan büntetik, az új pártok megjelenését eleve akadályozzák.

– A Nemzeti Kerekasztalnál én együtt ültem Áder Jánossal – mondta Tóth Zoltán. – Ott alapos, igen korrekt, igen becsületes embert ismertem meg benne, nem feltételezem, hogy az ő politikai szándékának megfelelne ez a javaslat. Ez nem az ő törvénye. Azzal, hogy ismerteti, valaminek az árát fizeti meg.

Egymásnak feszülnek a demokraták és a vezérpártiak

Áder szerepeltetése Hubai László szerint az indítványokkal kapcsolatos zavarforrások egyike. Ő úgy látja, hogy a Fidesz sok kiváló választási szakértője láthatóan vitába keveredett, ami alighanem annak a jele, hogy a párt demokratái és a vezérpártiak ismét egymásnak feszülnek. Hubai szerint Orbán Viktor egy demokratát, a Fideszen túl is tekintélyt sugárzó Áder Jánost most azzal bízott meg, hogy képviselje a vezérpártiak indítványát. Egy másik zavarforrás lehet az a szándék, hogy a Fidesz láthatóan visszatért az 1920-as évek második felében regnáló Egységes Párt gyakorlatához: az érdekegyeztetést a párton belül óhajtja végigvinni, hogy a parlament a párton belül levajazott döntésekre automatikusan ráüsse a pecsétjét.

Hubai László elemzése szerint az új választójogi rendszerre vonatkozó javaslat mögött a magyar jobboldalnak az a hamis paradigmája áll, hogy a balliberálisok eleve alkalmatlanok az ország vezetésére, ha megnyerik a választást, annak csak csalás vagy más zavaros machináció lehet az oka. Garanciára van tehát szükség, olyan rendszert kell létrehozni, hogy többé ne is győzhessenek. Ezt erősíti a határon túliaknak adott szavazati jog is.

A politológus-történész arra figyelmeztet: ha törvény lesz a mostani indítványokból, irdatlan mennyiségű szavazat vész majd el. Négy jelölt esetében már 26-27 százalékkal nyerni lehet, így a voksoknak több mint 70 százaléka is kukába kerülhet. A következmény: a Fidesz már 30 százalék körüli eredménnyel is megszerezheti a parlamenti mandátumok abszolút többségét.

Nem kész a koncepció

A manipuláció melegágya lehet a választókerületek átrajzolása és az a „jó magyar hagyomány” is, hogy a kormánypártok jóval hamarabb megismerhetik majd az új beosztást, mint az ellenzék, amely szokás szerint az utolsó pillanatban tűzoltásra kényszerül. Hubai László azonban úgy vélekedik: az indítványozott rendszerről még túl keveset tudunk: kapkodás van, és csöpögtetés.

László Róbert választási szakértő szerint nem is beszélhetünk kész koncepcióról. Ő biztosra veszi, hogy részleteiben még azt a kevés dolgot is módosítani fogják, amit Áder János bejelentett. A Fidesznek nyilvánvaló érdeke, hogy akár 30-40 százalékos támogatottság mellett is abszolút többséget szerezhessen az Országgyűlésben. A kompenzációs lista eltörlése mellett ezt szolgálja például a második forduló kiiktatása is. Ellenkező irányban hat viszont a jelöltállítás megnehezítése, az, hogy lerövidítették az ajánlószelvények gyűjtésének idejét, megnövelték viszont a szükséges cédulák számát. A szakértő szerint a Fidesz reflexszerűen tizedelni próbálja ellenfeleit, pedig érdekében állna minél több virágot virágozni hagyni. Neki ugyanis annál könnyebb megszereznie a voksok relatív többségét és ezzel az abszolút többséget a Házban, minél több megosztott, összefogásra képtelen kis párt hemzseg körülötte. Az elemző úgy véli: kétélű fegyver a kompenzációs lista kiiktatása is. Megkönnyítheti ugyanis, hogy a jövőben egy másik politikai erő szerezzen kétharmadot, ami lehetővé teheti a sarkalatos törvények és az alkotmány módosítását.

– Én a bejelentés óta egyre bizonytalanabb vagyok – ismerte el László Róbert. – Eddig azt hihettük, hogy látjuk, milyen irányban gondolkodik a Fidesz, most ennek homlokegyenest ellentmondó dolgokat is hallhattunk. Csak azt látjuk: óriási a belső vita.

Hubai László azonban sejti, hogy miért akar lépni a Fidesz már ősszel, pedig hiányzik a „még nem teljesen egységes” párton belül a konszenzus: „Ha úgy ítélik meg, hogy bár radikálisan csökken a Fidesz támogatottsága, de egy ilyen rendszerrel még győzhetnek, akkor a jövő tavaszra kiírhatják a választást. Benne van a pakliban, hogy így csikarjanak ki újabb négy évet.”