Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden bocsátotta társadalmi vitára a járási rendszer kialakításáról szóló elképzelését. A STOP által feldolgozott koncepcióban meglehetősen sok olyan döntést találni, ami arra utal, hogy a járási központok kiválasztásánál gyakran a polgármester Fidesz-tagsága volt a döntő szempont.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a hét elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit. Ebben a minisztérium országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 úgynevezett körzet létrehozását javasolja. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz.

A járások és a járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként 2013. január 1-jével kezdhetik meg működésüket - derül ki a koncepcióból, amit egyébként január 20-ig lehet véleményezni a kormány honlapján keresztül.

A minisztérium szerint a járások kialakításakor az a cél, hogy a települések "jól érezzék magukat" ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra. A most indított társadalmi egyeztetésen a települések véleményére is számítanak - írta a Stop.hu.

Újabb hatalmi pozíciók

A törvénytervezet szinte azonnali felháborodást váltott ki több hazai település vezetésében. Az egyik legmeghökkentőbb eset az volt, amikor a koncepcióhoz tartozó táblázatból kiderült, hogy Pest megye egyik jelentős járási székhelye Budakeszi lesz az eddig kistérségi központként funkcionáló Budaörs helyett.

A döntés már csak azért is érthetetlen, mert Budakeszi lakossága mindössze a fele (14 ezer fő) Budaörsének. A város kiemelt szerepét ráadásul alátámasztja, hogy a település intézményrendszere, közigazgatása és közlekedési kapcsolatai a környező településekkel rendkívül jól működnek - szemben a nála jóval fejletlenebb Budakeszivel.

Nem beszélve arról, hogy jelenleg Budaörsön működik a területileg illetékes bíróság, az ügyészség, a rendőrkapitányság, valamint egy munkaügyi központ is. A már meglévő és megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézményrendszer tehát szintén Budaörs központi szerepét erősíti meg. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a városban található számtalan áruház miatt a környékről az emberek többsége is ide jár vásárolni.

Végül érdemes megjegyezni, hogy a járások kialakításának alapelve "a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megőrzése" volt.

Az tehát, hogy Budakeszire esett a választás, alig magyarázható mással, mint hogy polgármestere a Fidesz színeiben irányítja a várost, míg Budaörsöt a ma már független, de liberális szellemiségű Wittinghoff Tamás.

Nem csak itt fordult elő

Budaörs mellett egyébként hasonló módon jártak el Dorog városával, ami korábban szintén önálló járási székhely volt, magába foglalva Esztergomot. Később két kistérséget hoztak létre, egyet Esztergom, egyet pedig Dorog központtal. Ezeket azonban most újra összevonják, csakhogy most már a Tétényi Éva független polgármesterrel szemben komoly pozíciókat birtokló, jobboldali többségű testületet választó Esztergom lesz a központ. A csatában alulmaradt Dorog polgármestere MSZP-s.

A fentiekre kísértetiesen hasonlít a Hajdú-Bihar megyei Polgár és a Fejér megyében található Ercsi esete. Míg korábban mindkettő járási székhely volt, ezentúl - feltehetően a szocialista polgármesterek miatt - az a Hajdúnánás, illetve Martonvásár lesz a járási központ, ahol - szinte említenünk sem kell -, jobboldali városvezetők irányítanak.

Javaslatot is tettek - hiába

Korábban egyébként a kormány megbízásából a Hétfa Elemző Központ szakemberei azt vizsgálták, hogy a megye és a települések közötti területi szinten melyek azok az "identitás alapú társadalmi terek", amelyek az alsó-középszintű államigazgatási feladatellátás jövőbeni kereteit adhatják.

A projekt nem kizárólag az igazgatásszervezési, költséghatékonysági szempontokat tartotta szem előtt, hanem az állampolgárok fejével próbált gondolkodni. "Azt javasoltuk, hogy a járások a polgárok tényleges térhasználati szokásaihoz illeszkedjenek, vagyis legyenek azok a települések a járásközpontok, ahol már eleve sokan élnek, melyeket a környékbeli lakosság is ténylegesen használ (oda jár tanulni, dolgozni, vásárolni, szórakozni)" - hangsúlyozta Oláh Miklós szociológus, a kutatás vezetője.

Az elemzés leszögezte, hogy a formálódó járási rendszernek lehetővé kell tennie a szakszerű, takarékos, ugyanakkor az ügyfelek számára is kényelmesen igénybe vehető ügyintézést.

Ahogy azt a fentiekben láthattuk, ezekből a javaslatokból azokon helyeken, ahol előbbre valók voltak a pártszempontok, viszonylag kevés valósult meg. Csak reménykedünk benne, hogy a kormány tényleg komolyan gondolta a társadalmi párbeszédet, és figyelembe is veszi majd a kritikai észrevételeket akkor, amikor a parlamentben döntésre kerül sor - írta a Stop.hu.