Politikai túlélésre játszik az Alkotmánybíróság (AB), vagy az új jogszabályi környezetben, új személyi összetétellel még nem találja a helyét, de egyszer csak megtáltosodik? Ami biztos: több hónapos hallgatását épp a minap törte meg, amikor elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mert „nem állapítható meg az indítványozó érintettsége”. LAMPÉ ÁGNES írása.
– Az nyilván nem lehet érintettség, hogy az adott jogszabályok a beadványozókra is vonatkoznak, mert akkor nem lenne értelme az új AB-törvénynek. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indoklásából viszont az következik, hogy az AB jelen keretek között nem lesz elég hatékony őre a jogállamnak – mondja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. És hozzáteszi: – Annyi már látszik, hogy az AB nem fogja túl aktívan értelmezni a mozgásterét,
igaz, ez a törvényből következik.
A Szabadság és Reform Intézet a közelmúltban több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert szerinte az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. A panaszt az AB formai és tartalmi okokra hivatkozva egyhangú döntéssel utasította vissza. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében kimondta: „Nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.”
Nem ez volt az első „passzív” eset, sőt.

MTI-fotó
„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – nyilatkozta még december 27-én a Hvg.hunak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke azután, hogy a testület tavaly év végén képtelen volt álláspontot kialakítani a magán-nyugdíjpénztári vagyont einstandoló törvényekről.
Mi is kérdeztük volna Paczolay elnök urat:
bő egy éve kérünk tőle időpontot. Érdeklődésünkre rendre azt a választ kaptunk: várjunk még egy kicsit, hadd kristályosodjanak a dolgok. Hogy milyen dolgok? Először az új alkotmánybírói kinevezések, majd az AB átszabott jogosítványai, aztán fogalmunk sincs, hogy micsoda.
– Nem elegáns magatartás – mondja Polyák –, de ettől még tény, hogy jogilag egyetlen médium felé sincs interjúadási kötelezettségük a közszereplőknek. Paczolay elnök úr pedig egy átalakulóban lévő, rendkívül fontos intézmény élén áll, nyilván nem akar olyat mondani, amit később a fejére olvashatnak.
Néhány hónapig valóban nagy csend volt az Alkotmánybíróság körül.

Lövétei István: Késnek a lényeges döntések
– Ami nagy baj, ugyanis késnek a lényeges döntések –
véli Lövétei István alkotmányjogász. – Az Alkotmánybíróság az új szerepértelmezés szerint már nem végső bírája a jog- és államrendnek. A testület szeretné elkerülni a látszatot, miszerint meghajol a kormány akarata előtt, de konfliktust sem vállal a hatalommal. Egyensúlyoz ebben az új politikai rendszerben.
Íme, néhány anomália, a teljesség igénye nélkül.
Emlékezetes a kilencvennyolc százalékos különadóról szóló törvényjavaslat, amelyet 2010 júliusában fogadott el a parlament, az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette a törvényt. Lázár János frakcióvezető pár órával az AB-határozat megszületése után kijelentette:
semmi gond, újra benyújtják a javaslatot. Egyúttal közölte, alkotmánymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a testület a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésekben.
Így is történt.
Többek szerint a Fidesz azért ragaszkodott az AB korlátozásához, hogy előkészítse a talajt a bankadó és a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló intézkedései védelmének. Ami pedig a különadóról szóló törvényt illeti: a kormánypártok másodszor is megszavazták, igaz, módosított formában. Ekkor az AB – mivel a kormány 2005-ig visszamenőleg adóztatta volna meg a végkielégítéseket – másodszor is megsemmisítette a törvényt. Erre a Fidesz harmadszor is beterjesztette a javaslatot, méghozzá úgy, hogy kizárólag a 2010-es adóévre vetette ki az extraadót.

Fotók: 168 Óra Archív
Polyák Gábor: Muszáj lesz szint vallani
Szintén az idei év elején kavart botrányt, hogy a testület több ítélettervezete kiszivárgott. Mindez annak kapcsán került felszínre, hogy a kormány számos törvényt – még az arra vonatkozó elmarasztaló AB-ítélet kihirdetése előtt –
módosított vagy megsemmisített; ez történt a már említett különadó és az egyházügyi törvény esetében is.
Hasonlóan kínos a bírák korai nyugdíjazásának ügye. A kétharmados parlament döntött úgy, hogy rájuk is érvényes az általános öregségi nyugdíjkorhatár, a hatvankét év. Több bíró „életkori diszkriminációra” hivatkozva fordult az Alkotmánybírósághoz. Ez volt az első ügy, amelyről már az új szabályok szerint kezdett tárgyalni a csonkított jogkörű testület. Úgy tudni, heves vita zajlott az ülésen, s döntés sem akkor, sem azóta nem született.
Időközben felvetődött az új alkotmány és átmeneti rendelkezéseinek módosítása, miszerint Orbánék az alaptörvényben rögzítenék: a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései (MAÁR) című jogszabály az alkotmány része.
Így ezt már nem lehetne megtámadni az Alkotmánybíróságnál.
Pedig épp a fentiek miatt fordult az AB-hez Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa, mondván, a MAÁR súlyosan sérti a jogállamiság elvét: alkotmányellenes a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló, az MSZP politikai felelősségét is kimondó preambulum, a bírósági ügyek áthelyezésének lehetősége, az egyházakkal és a kisebbségekkel foglalkozó cikk és az alkotmányjogi panasz szabályozása.
A helyzet kísértetiesen emlékeztet a kilencvennyolc százalékos különadó és a magánnyugdíjpénztár ügyére, így aztán sokakat meglepett, hogy a testület decemberben alkotmányellenesnek ítélte egyebek mellett az írott sajtó tartalomszabályozásával és az újságírók információforrásainak védelmével összefüggő
médiatörvényi rendelkezéseket. Mire sztaniolba csomagolt ellencsapásként áprilisban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „kérte” a testületet: mondja ki, hogy a médiahatóság felügyeleti jogköre az alaptörvényből fakadóan kiterjed a nyomtatott és az online sajtóra is. Az AB erre a kevésbé sztaniolos „a testületnek nincs lehetősége alkotmányos rendelkezés... teljesen elvont, semmiféle konkrét problémához nem kapcsolódó s így valójában parttalan értelmezésére” választ adta.
Időt nyertek. Igaz, nem sokat.
Szabó Máté ugyanis újra aktivizálta magát: a minap a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
– Az AB decemberi döntésével semmiképp sem ért véget a történet, számos alkotmánysértő kérdés nyitva maradt, köztük a rendszer legproblémásabb pontja, a Médiatanács összetétele. A politikai szempontból izgalmas kérdéseket a testület nem merte napirendre tűzni – mondja Polyák.

Jakab András: Az év az AB-nál áprilisban kezdődött
Jakab András alkotmányjogász viszont úgy véli, félreértik az alapvető jogok biztosának indítványát.
– Meglepő módon az ombudsman nem támadta meg a médiatörvény azon rendelkezéseit, amelyek a hozzá benyújtott beadványok szerint kormánytúlsúlyt eredményeznek a Médiatanácsban. Az indítvány a jogbiztonság sérelmére hivatkozva egyes részletszabályok megsemmisítését kezdeményezte a Médiatanács elnökének mandátumával összefüggésben.
Jakab megtoldja: az év első négy hónapjában valóban szinte semmit nem lehetett hallani az AB tevékenységéről.
– Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy idén a jogszabályi változások miatt új működésmódra tért át az intézmény. Ráadásul március végén járt le a határideje annak, hogy a tavaly megszűnő ügyeket alkotmányjogi panaszként újra benyújthassák az ügyfelek. Így az év az AB-nál áprilisban kezdődött. Majd a nyári ítélkezési szünet kezdetén tegyük mérlegre az eddigi teljesítményt.
Polyák szerint viszont az „orbáni ámokfutás” miatt óriási az Alkotmánybíróság felelőssége.
– Az, hogy a médiatörvény bizonyos pontjait meg merték fúrni, nem mentesíti őket attól, hogy nem foglalkoztak olyan törvényekkel, amelyek hosszú távon a társadalmi, gazdasági fenntarthatóságot teszik lehetetlenné.
Átmenetileg politikai túlélésre rendezkedtek be, nem kockáztatják, hogy a kétharmad megszüntesse a testületet – mondja Polyák. – Sok minden múlik azon, hogy az AB milyen szélesen értelmezi saját hatáskörét. Az AB a magyar alkotmányossági rendszer döbbenetesen erős sarokköve volt, ezt a pozícióját óriási hiba lenne feladni. Előbb-utóbb muszáj lesz színt vallani.
Lesz mit kérdeznünk Paczolay elnök úrtól.
Facebook hozzászólások
HozzászólásokÖsszesen: 10 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Hogyan tovább, Alkotmánybíróság?
Egyet tehetnének.
Oszlassák fel magukat.Legalább egyszer tennének valamit az ellen ami ellen már rég nem tesznek semmit.Legalább a tisztességük megmaradna.
Vagy csak a fizetés számít meg a nyakbavaló?
Pojácák!!!!
Majd a nyilas kormány után újra lesz alkotmányunk, addig alkotmánybíróság sincs, ezek pártkatonák.
Majd ha lesz egyszer Alkotmánybíróságunk, beszélgessünk róla.
A több millió embert érintő mnyugdíjügyben nem voltak hajlandóak állást foglalni.
Sunyi, megélhetési hivatalnokok.
Ez a "testület" nagyjából egyenlő Orbán klotyódeszkájával.
- Hogyan lehet nem létező dologgal bármit is csinálni?
- Például?
- Növelni, befesteni, eladni, őrizni.
- Szerintem sehogy.
- Le vagy maradva!
- Miért?
- Itt van például az alkotmány.
- Hogy-hogy?
- Hát csak azért, mert nincs. Igaz, hogy egyszer volt, de már nincs.
- Ezt tudjuk. Megszüntették, mert 22 éve az úgynevezett sztálisnista alkotmányt túl demokratikusra alakították. Csináltak helyette egy Alaptörvény nevezetű valamit.
- Na ez az!
- Miért?
- Függetlenül attól, hogy például az országunk nevét is állandó jelleggel változtatjuk mert ugye voltunk nem régen még monarchikus királyság, azután király nélküli királyság, aztán népi demokratikus köztársaság, azután csak köztársaság, most meg egyszerűen csak Magyarország. Így ugyan el van takarva, hogy mi is valójában. Nevetség tárgyai vagyunk a világban az egy dolog, de ahogy az ország alkotmányát miközben megtartották az Alkotmánybíróságot.
- Na és?
- Miként veszi ki az magát, hogy alkotmány nincs, de van Alkotmánybíróság?
- Tényleg elég faramuci.
- Lehetne persze TGG-nek is nevezni.
- Az meg mi?
- Talpnyaló gerinctelen gittegylet. De nem annak nevezik.
- Így nyilván nem kerülnek sokba, ha nem is csinálnak a semmivel semmit.
- Ha-ha-ha!
- Mit röhögsz?
- Egyrészt azért, mert önmaguk tekintélyének a komolyságát ha csendesen is, azért védelmezik, másrészt meg - belátom - illetlenül, mert több átlagos középiskola is kijönne abból, amibe nekünk kerülnek.
- Mégis, akkor mi ebben az éca?
- Arra jók, hogy vannak is, meg nincsenek is,
- Hogy-hogy?
- Látszatra vannak, de érdemi ténykedésük csak annyi, hogy bizonygassák, valóban jó, hogy milyen jól van ez így.
- Magyarán azon őrködnek, hogy nem kell őrködni semmin?
- Fején találtad a szöget!
Ez az alkotmány bíróság ? Ez egy pártaparátus, szét kell kergetni őket.
schlecht csaba megmondja
Ez az alkotmánybáróság a seggnyalás magasiskoláját mutatja be. (Orbánét). Majd figyeljük meg, hogy egy csapásra milyen aktívak lesznek, amikor 2014-ben új kormány jön. Szégyelljék magukat.
Az Alkotmánybíróság, akkor vesztette el saját önállóságáért vívott háborúját (ha egyáltalán, erre csak gondoltak is), amikor jogaik megrövidítésekor nem álltak egyöntetűen fel. Innen kezdve, minden utólagos, esetleg pozitív döntésük is, csak kozmetikázza a „ravatalon lévő halottat”. Mindig igaz a mondás (talán megbocsátható is?), mindig van az a pénz, és hatalom, ami megéri. Ez az ország ettől ilyen pária Európában.