Hetilap kereső

Pungor András írása

Civilnek mondott szervezeteket használ a Fidesz arra, hogy az előrehozott választásról szóló pártüzenetét felerősítse. A gazda- és a polgári körök nem álltak meg a Hősök terénél. Kérdés, hogy a mozgalom a jövőben lehiggad-e, integrálódik – vagy elszabadul.

„Valami van a levegőben” – nyilatkozta a Fidesz internetes portáljának Fricz Tamás, aki hivatalból politológus, civilben rétor, amúgy pedig autodidakta megmozdulásszervező. Fricz fő helyet – és rendezvényéhez nem titkolt hátszelet – kapott az orbáni szájton. Civil gigademonstrációról, előrehozott választásról szólt az utcára hívó videoüzenete. Lett is belőle virágvasárnapi tüntetés a Hősök terén.

Tízezres, százezres, milliós? – válasszon ki-ki vérmérséklete szerint. Ami biztos: a megmozdulásra „16 millió magyart” vártak a szervezők. A helyszínen kiderült: néhányan azért hiányoztak.

Döntsön a nép! – harsogja naponta a márciusban gründolt Civil Összefogás Fórum. Vagyis az egyesült jobbos szatellitszervezetek: a gárda, a hídfoglaló Honfoglalás 2000 Egyesület, a hun fokosok, Kárpát-haza nemzetőrei, az Október 23. Bizottság, a Magosz, a Széles-tévé, Gaudi-Nagy jogászai, a polgári körök. Megannyi párttól független, ám ismerős civil.

A valódi ellenzék

Időközben lett áprilisi 12 pontjuk is, amelyben csupa szépet ígérnek: megtartják a magyart, szolgálják az Életet, erkölcsöt, szeretetet, türelmet hirdetnek, védik a társadalmat, szociális piacgazdaságot, értéket közvetítő médiát és kultúrát akarnak. Felér egy kormányprogrammal.

Fricz Tamás, a „civil” megmozdulások szervezője egy ideje már dühös Gyurcsányra: „Ha másképp nem megy, akkor az utcáról kell kikényszeríteni az előrehozott választásokat. A valódi ellenzék és a magyar társadalom nem hagyhatja újra, hogy a bukott kormányzó elit ismét egymás között döntse el, hogy mi legyen Magyarországgal” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek.

A „civil” Fricz a polgári körök rendezvényeinek lelkes szónoka.

A püspökladányi országos happeningen darab időre sutba dobta elemzői munkásságát, és „saját politikai programmal”, 12 ponttal hozakodott elő: új alkotmányt, felsőházat, a multik adókedvezményének megszüntetését, közvetlen államfőválasztást, leváltható kormányt és előrehozott választást követelt. A tapolcai polgári körös konferencián is úgy érezte, veszélyben a haza: „Magyarországot meg kell menteni! De ne bízzuk másra a sorsát!”

Mármint a szoclibekre ne.

Korábban nyílt levelet írt Gyurcsány Ferencnek, és felszólította a miniszterelnököt: mondjon le, de mihamarabb. Hogy miért? Szerinte „új legitimitás kell Magyarországon, különben széthullik az ország”. Árulkodó mondat.

Két évvel ezelőtt Sólyom László államfőt szólította meg: oszlassa fel a parlamentet, írjon ki előrehozott választásokat. De ez nem volt elég: ötletadója és szorgalmazója volt annak a polgári körös kezdeményezésnek, amely aláírásgyűjtéssel kívánta elérni a parlament feloszlatását.

Rákosi, Gerő

A Magyar Hírlapban megjelent publicisztikáiban a szónok-politológus rendre a kormányt ostorozza, és az ellenzék sikeréért szurkol. Gyurcsány távozása után sajátosan tiltakozott Bajnai Gordon kormányfőjelöltsége ellen: „1956-ban Rákosi után jött a megváltó: Gerő Ernő... És 2009-ben is jönne az új megváltó: Gyurcsány helyett Bajnai. Nem vicces ez, elvtársak? Csak egyet nem kellene elfelejteni: Gerő színre lépése után nem sokkal következett be október 23-a. A többit tudjuk.”

Fricz kilenc éve tudományos igazgatója a XXI. Századi Intézetnek. Munkahelyét nemrégiben így jellemezte: „Megalakulásától fogva polgári, konzervatív értékrendet képvisel.”

Nem csoda, hiszen az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt 2000 szeptemberében az Orbán-kormány hozta létre. Fricz főnöke, az intézet főigazgatója Schmidt Mária, aki a Fidesz-kabinet idején Orbán Viktor főtanácsadója volt.

Nem ő az egyetlen „pártsemleges” a mozgalomban. „Civilként” védi a hazát Bíró Ildikó polgári körös, fideszes országgyűlési képviselő is, aki korábban Orbán Viktor pártelnöki koordinátora volt.

„Pártmentesen” kárhoztatja a „vörös rongyokat viselő” Budapestet Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság vezetője. A pszichológus-jogász a civil mozgalom motorja és Morvai Krisztina jobbikos uniós képviselőjelölt antichartás kartársa, aki a jogvédősködés mellett korábban a liberális egészségügyi tárcával háborúzott. A művi meddővé tétel miatt népirtást emlegetett. Civil életrajza szerint egykor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában főosztályvezető-helyettesként dolgozott, „ám a bürokrácia fojtogató légköre” miatt kilépett.

A Hegedűs a háztetőn című musical megtekintése után egy cikkében így gondolkodott el: „Vajon nem kellene-e betiltani ezt a kereszténység ellen uszító, tolerancia ellen ható, fülbemászó melódiáival rossz irányba befolyásoló színházi előadást?” Az ok: a darabban szereplő „zsidó tejesember minden vőjelöltet elfogadott – lehetett az anarchista, költöztethette a lányát messzire tőle –, egyet azonban soha, a keresztényt”.

A szakramentumát!

Nem maradhat ki a felsorolásból a mozgalom „apostola”, Makovecz Imre építész sem. „Elég volt, a szakramentumát!” – korábban így summázta kormánybírálatát, de volt, hogy velős átokra is futotta: „Verje meg az Isten az országrontókat, tegye őket hazátlan bujdosóvá!”

A „civil” építész Orbán Viktor mellett a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tagja és a hasonló nevet viselő alapítvány létrehozója. E társadalmi szervezet tart védőernyőt a Fideszhez kapcsolódó asztaltársaságok, klubok fölé. Okiratát a polgári kormányfő is ellátta kézjegyével. 2003 márciusáig az alapítvány felügyelőbizottsági tagja volt Navracsics Tibor, az ellenzéki párt jelenlegi frakcióvezetője is. Kuratóriumi elnöke pedig a polgári köröket szervező, az MDF-ből Orbán Viktor mellé emigrált Hende Csaba.

Nem ez volt az első lépés! – fenyegetnek a „civilek”. Addig küzdenek, amíg el nem takarodnak a szocik.

– Olyan ez a mozgalom, mint az olaj vagy a talajvíz: ha lefúrok, feltör – magyarázza Kiszelly Zoltán politológus.

Na de ki fúrt le a mélybe?

– Politikai stratégia volt, hogy civilként határozták meg magukat a tüntetések szervezői – magyarázza Gyulai Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese.

Szerinte mindez a polgári körök és a kapcsolódó szervezetek akciója volt. Úgy látja, a tüntetés két célt szolgált: a kampányra megmozgatta a polgári köröket, illetve felerősítette a Fidesznek a kormányváltás módját elutasító üzenetét.

Egy a tábor

– Használd őket, vagy elveszíted őket – egészíti ki angolból magyarított szófordulattal az érvelést Kiszelly Zoltán.
Úgy véli, korábban a polgári körök önálló életre keltek: egy részük a Fidesszel tartott, míg mások csalódtak az ellenzéki pártban. A Civil Összefogás Fórum alatt végül egymásra találtak, és az ellenzéki párt is mögéjük állt.

Kiszelly szerint egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a civil szerveződés jövője.

– Ha nem lesz előrehozott választás, és a Fidesz-közeli „civilek” célkitűzése nem valósul meg, akkor lehiggadnak, integrálódnak-e? Kivárják-e az uniós választást? Nem tudni, mit tesznek, ha a voksolás után is Bajnai marad kormányon. Nem lehet megjósolni: a Fidesszel vagy a Jobbikkal tartanak-e?

Maradjunk a biztosnál: a Fidesz prominenseit nem láthatjuk a„ pártmentes” tüntetéseken. Mégis övék
a „civil” jelszavak.

Egy a tábor, egy a zászló.