Az Akadémia is bírálja a Nemzeti Alaptantervet

Kevés szabad időkeretet ad a specializációra, idegen a természettudományos gondolkodástól és szakmailag is egyenletlen a Nemzeti alaptanterv, állapította meg a tudományos akadémia bírálóbizottsága. A minisztérium tervezete helyenként túlspecifikus, máshol túlságosan általános.

„Nagyon egyenetlen anyag” a Nemzeti alaptanterv a Magyar Tudományos Akadémia 35 oldalas szakmai véleménye szerint. Az egyes műveltségi területek mélysége, kibontottsága, szakmai színvonala nagyon eltérő, ismertette a jelentés részleteit Csépe Valéria, az MTA főtitkára.

A tervezet helyenként túl részletes és olyan pontokat foglal magába, amelyeket a kerettanterveknek kellene meghatározni, más részeken pedig túlságosan nyitott, általános, bírálta a tervezetet az akadémia.

A véleményt író MTA Közoktatási Elnöki Bizottság nem ért egyet az egyes tantárgyakhoz rendelt időkeretekkel. A véleményezésben azt javasolja, hogy a NAT „a tantárgyak, tudományterületek természetes logikája, fogalmi rendszere és nézőpontja szerint épüljön fel”, valamint a NAT a kötelező és szabad órakeretek reális arányait alakítsa ki, „ezzel garantálva a differenciált természettudományi oktatás lehetőségét”.

A bizottság fontosnak tartaná a gyakorlati képzést, a saját élményeken, tapasztalatokon, kísérleteken keresztüli oktatást, különösen az alsóbb évfolyamokon.

Csépe szerint „a legelhibázottabb résznek” az ember és természet műveltségterületet tartják a véleményezők. Álláspontjuk szerint egy olyan szerkezetet erőltet rá az egész ezzel kapcsolatos tananyagra a NAT tervezete, „amely idegen a természettudományos gondolkodástól”, és nem követi az egyes természettudományos területek belső szerkezetét.

Nem jelenik meg igazán a tervezetben, milyen fontos szerepe van ezen a területen a törvénynek, a kísérletnek, a számszerű összefüggéseknek.

Kifogásolták még a zenére, énekre szánt idő mennyiségét, holott 6-10 éves korban a zenének általános fejlesztő hatása van, amely megjelenik a nyelvi és érzelmi fejlődésben. A testnevelés területén nem választhatóan, hanem kötelezően vezetnék be, hogy a heti ötből két alkalmat a kicsi gyerekek más szabad mozgással, például tánccal, úszással töltsenek.

Bírálták a tervezetet azért is, mert kevés lehetőséget ad a specializációra. Nagyon kevés a 10 százalék szabad időkeret a 9-12. osztályban a fejlett iskolarendszerű országok gyakorlatához képest.