Hetilap kereső

Kincsei Éva írása

Nem lesz könnyű újból elhelyezkednie a közszférából leépített majdnem hatezer köztisztviselőnek a jelenlegi kemény álláspiaci helyzetben. A versenyszféra kevésnek tartja a tudásukat, ha valaki ötven fölötti, akkor félnek, hogy sokat kér, és nem elég rugalmas.

A legtöbb, amit az elbocsátottak tehetnek, hogy új képességeket és kompetenciákat szednek fel, és a lehető legtöbb csatornán próbálkoznak intenzíven az álláskereséssel. A szabályozási joggal foglalkozó, jogász végzettségű köztisztviselőknek mehet a legkönnyebben az elhelyezkedés a versenyszférában.

„Karácsony előtt még úgy volt, maradok. Aztán mégsem. 32 évet dolgoztam itt, bőven elmúltam ötven, de nem veszem személyes támadásnak az elbocsátásomat, bár az tény, hogy nem vagyok párttag, soha nem is voltam” – mondta egy megyei közgyűlésből kirúgott köztisztviselő, aki nem csak a neve közléséhez, de ahhoz sem járult hozzá, hogy megírjuk melyik megye közgyűléséből küldték el, és milyen területen dolgozott. Véletlenül sem szeretné, ha beazonosítanák.

„Én nem szabotálom el a munkát, még január végéig dolgozom rendesen. Valószínűleg majd megpróbálok vállalkozni, de egyelőre még nem tudom mi lesz. Nagyon friss a dolog, az ember még tele van keserűséggel, ha kitálal, azt előbb végig kell gondolni” – tett hozzá az elbocsátott köztisztviselő.



A Kormány 6369 főt küld el a közszférából – jelent meg a Magyar Közlöny január 11-i számában. www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12003.pdf

A több mint hatezer közszolgát a minisztériumokból és az alájuk tartozó intézményektől és hatóságoktól küldik el, január 18-ig minden leépített köztisztviselő megkapta a felmondó levelét. Mivel 2440 betöltetlen álláshely van – aminek a nagy részét nem is fogják feltölteni – ezért kevesebb, mint hatezer főt építenek le, ami a központi közigazgatásban dolgozó 73 460 kormánytisztviselő nagyjából 5 százalékát érinti.

Nem szívja fel őket a versenyszféra

„Aki ismeri ma a magyar álláspiacot, az pontosan tudja, hogy a közel 5500 elbocsátott köztisztviselőt nem fogja felszívni a versenyszféra, még akkor sem, ha járulékkedvezményt kapnak a cégek” – mondta Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a 168 Órának.

„Talán a jogász végzettségűekre lehet igény, illetve néhányan a kapcsolataikon keresztül tudnak majd elhelyezkedni” – tette hozzá az elnök.

Hasonlóan látja a helyzetet Sághy András is, a Kienbaum HR-tanácsadó cég vezetője. „A legkönnyebben a közszférából elbocsátottak közül talán azok a jogász végzettségűek tudnak majd elhelyezkedni a versenyszférában, akik szabályozási joggal foglalkoztak, mert ez a tudás nagyon hasznos a versenyszektorban tevékenykedő cégeknek.”

Árva János szerint egyébként valószínűleg a magas keresetű köztisztviselőket bocsátják el. Erre utal az elbocsátások azon indoklása, hogy a közszférában történő leépítések nem csak a hatékonyabb közigazgatás megteremtését célozza, hanem ezen keresztül az államháztartási hiánycél tartását is.

Kérdésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya azonban azt mondta, hogy a közszférában történt létszámcsökkentésnek nem a megtakarítás volt a célja, hanem csak a racionalizálás. (A Közlöny január 11-i számában azonban szerepel az indokok között a hiánycél tartása: „A Kormány a 2012. évi költségvetési hiánycél teljesítése, valamint a hatékonyan működő állam kialakítása céljából…”).

Az eddigi becslések és visszajelzések szerint a leépített 5500 főben nem jelentéktelen az 50 év fölöttiek aránya sem, sok becslés szerint elérheti akár az 50 százalékot is.

„Az elbocsátottak demográfiai jellemzőiről és egyéb adatairól biztosat azonban majd csak akkor fogunk tudni, ha az elbocsátásokat figyelő monitoring csapat, amelybe a szakszervezetünkből 2 fő is bekerült, kiadja a jelentését” – mondta Árva János.

A gondoskodó állam

A kormány a „gondoskodó elbocsátás” szellemében az úgynevezett Karrier Híd Programmal segítené a leépített tisztviselők elhelyezkedését, amelyre 40 millió forintot szán, és azzal számolnak, hogy az érintettek közül nagyjából 2500 fővel kéri majd a felvételét a programba. A Karrier Híd Program a leendő munkáltató számára szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény mértéke, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 százaléka. A lehetőséggel állami vállaltok nem élhetnek, mondta lapunknak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya.

(Az adókedvezményeket részletesen itt találja: http://karrierhid.kormany.hu/download/9/78/20000/KHP%20munk%C3%A1ltat%C3%B3i%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20.pdf).

A programhoz február 29-ig lehet csatlakozni, és október 31-ig tart. Ezen felül az elbocsátottak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz fordulhatnak személyes tanácsadásért. Az első héten megközelítőleg 200 fő jelentkezett a Karrier Híd Programba, január 27-éig pedig összesen 181 fő kért információkat a munkaügyi központok által nyújtott humán szolgáltatásokról, közölte a KIM sajtóosztálya a168 Órával.

Előítéletesek az állami szférával és az ötvenesekkel

Nem kecsegteti a közszférából távozó munkavállalókat túl sok jóval Sághy András sem. „A jelen munkaerőpiaci körülmények között nagyon nehéz munkát találni, különösképpen akkor nem, ha valaki a közszférából érkezik, és 50 év fölötti. (A legfrissebb KSH adatok szerint a munkanélküliségi ráta 10,6% http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21111.pdf)
Egyrészt mert a versenyszektorban eleve van egy olyan előítélet, hogy amit a közszférában megtanul egy munkavállaló, az nem fedi a versenyszféra ugyanazon területre vonatkozó elvárásait”.

„Másrészt, a munkaadók részéről sajnos létezik egy olyan előítélet is az 50 év fölöttiekkel szemben, hogy túl drágák, mert megkérik az éveik és tapasztalataik árát, illetve kevésbé rugalmasak. Most viszont a nehéz munkaerőpiaci helyzet miatt rengeteg olyan munkakereső van, aki tapasztalatban csak kevésbé marad le egy ötvenestől, viszont fiatalabb, régóta keres munkát, így rosszabb az alkupozíciója, tehát a cégnek kevesebb bérköltséget okoz.

Harmadrészt, ha egy állást csak 1-2 hétig hirdetnek, akkor is több száz jelentkező lesz rá, és a cégek az előítéleteik miatt inkább a versenyszférában tapasztalatot szerzetteket fogják előnyben részesíteni.”

Újabb képességeket és kompetenciákat kell felszedni

Sághy András szerint a legtöbb, amit a minél gyorsabb elhelyezkedés érdekében tehet egy elbocsátott köztisztviselő, hogy a lehető legtöbb csatornán a lehető legnagyobb intenzitással próbálkozik. Tehát nem csak meghirdetett állásokra jelentkezik, hanem próbálkozik az olyan közösségi oldalakon is mint például a LinkedIn, amit a munkaerő-közvetítők külső „adatbázisként” is használnak; olyan cégeknek is küld önéletrajzot, amik nem hirdetnek állást, de az álláskereső szívesen dolgozna nekik; és aktív networkingelésbe kezd.

Illetve, tovább kell növelni a kirúgott köztisztviselőknek az elhelyezkedési esélyeiket a cégvezető szerint azáltal, hogy önképzésbe kezdenek, felmérik, milyen hiányosságai vannak, mik azok a képességek, amiket az általuk betölteni kívánt pozíciókban elvárnak. „Manapság a profit szférában a cégek számára sokkal fontosabb, hogy egy munkavállaló milyen képességekkel és kompetenciákkal bír, mint az, hogy milyen végzettsége van. Például hogy milyen a nyelvtudása, változásokkal szembeni rugalmassága, van-e stratégiai szemlélete, milyenek az analitikus képességei, vagy mennyire jól kommunikál” – tette hozzá Sághy András.

Nehéz kideríteni van-e benne politika

Azon kívül, hogy a közszférában történő nagyjából 5 százalékos leépítés növeli majd a munkanélküliek számát, további negatív hatása lehet Árva János szerint, hogy szakember hiány lesz, mivel a magyar közigazgatás nem tudja elviselni 6700 státusz elvesztését. „Elképzelhetőnek tartom, hogy ezeket a státuszokat később ismét fel kell tölteni. Ezért is lett volna jó, ha az intézkedést megelőzi egy hatástanulmány. 2003 óta viszont egyetlen hatástanulmány sem készült a közszférában történő elbocsátásokról” – tette hozzá a szakszervezet elnöke.

A megyei közgyűlés leépített dolgozója szerint egyelőre azonban biztos nem lesz szükség rájuk. „Folyamatosan vonták el a megyék jogköreit. A megyei intézmények fenntartását átvette az állam, a hatósági jogkörök nagy részét a megyei. Mára szinte csak a területfejlesztési jogkör maradt, amire viszont nincs pénz, tehát egyelőre valóban nem lesz ránk szükség” – mondta a neve elhallgatását kérő köztisztviselő.

Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e politikai okok az egyes személyek elbocsátása mögött, Árva János elmondta, hogy ezt nehéz kideríteni. „Kormányhatározat szerinti létszámcsökkentésről van szó, de az MKKSZ úgy állapodott meg az érdekegyeztető tárgyaláson a kormányoldallal, hogy amennyiben kirívó esetről szerez tudomást, azt kivizsgálásra jelzi a KIM illetékeseinek.”